Jelentősen változik a kvótakereskedelem

2012.05.16. 16:18
Költségvetési szempontból jelentős, mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendű hatása lehet 2020-ig számolva a kvótakereskedelmi rendszer változásának. A szén-dioxid-piac szabályozása már hat éve befolyásolja a nagy kibocsátók környezetvédelmi megfelelését, az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) jövő évtől kezdődő harmadik fázisa jelentős változásokat hoz a szereplők számára. Eddig inkább adminisztratív és szabályozási teherként jelentkezett a vállalkozások számára, a jövőben viszont alapvető meghatározója lehet az egyes létesítmények profittermelési képességének, és a fogyasztói árak alakulásának.

Közeledik az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) az új szakasza, érdemes megkezdeni a vállalati felkészülést a szabályozási változások kezelésére, véli elemzésében a KPMG. Eddig a rendszer hatálya alá tartozó kibocsátók zöme ingyenesen kiosztott kibocsátási egységekként megkapta a szükséges kvótamennyiséget, így a piaci vásárlási kötelezettség meg sem jelent vagy jóval a teljes kibocsátások 10 százaléka alatt maradt. Ehhez mindössze annyit kellett tenniük, hogy kérvényezték az ingyenes egységeket a hatóságtól.

Nem lesz mindenki jogosult

Szepesi Attila, a KPMG energetikai tanácsadója elemzésében emlékzetet, az igénylés menete az ETS harmadik fázisában 2013 után is hasonló lesz, de a teljes mennyiség ingyenes kiosztására már nem mindenki lesz jogosult, vagyis csak azok, akik egy esetleges szén-dioxid-teher megjelenése miatt inkább áttelepítenék termelésüket pl. Ukrajnába és onnan látnák el az európai piacot ugyanazzal a termékkel - mindenféle ETS kötelezettség nélkül.

Az ETS három fázisa

Az Európai Unió Kibocsátás-kereskedelmi Rendszere (European Union Emission Trading Scheme, EU ETS) 2005-től meghatározó a Közösség klímaváltozás elleni tevékenységeiben. Az EU ETS első fázisa 2007-ig tartott, a második 2012-ig van érvényben, majd 2013-től 2020-ig a harmadik fázis fogja meghatározni a kibocsátók környezetvédelmi teljesítményét. A harmadik fázis jelentős változásokat hoz az ETS szereplői számára, amely az új adminisztrációs kötelezettségeken túl alapvető hatással lesz a vállalatok profittermelési képességére.

Egyes piaci szereplőknek jelentősebb költséget jelentett az ETS 1-2. fázisban is a megfelelés, például az olyan vállalatoknak, amelyek a válság éveiben is növelni tudták a termelésüket és ezzel párhuzamosan növekedett a károsanyag-kibocsátásuk.

Az ETS 1-2. fázisainak kiosztásánál a múltbeli kibocsátások szerint határozták meg a jogos mennyiséget. Ez a filozófia nagyjából megegyezik a gépjárműveknél alkalmazott régi zöld kártya rendszerével, ami minden bizonnyal sokak számára ismert. A gépjármű gyári értékeinek megfelelő kibocsátási értéket kellett az autónak teljesítenie és nem egy abszolút értéket, ami feletti kibocsátás már sokakat érintene. Így előfordulhatott, hogy abszolút értékben nagyobb kibocsátást okozó gépjármű megkapta a zöld kártyáját, míg egy kevesebbet szennyező nem, mivel az előbbi megfelelt gyári értéknek, az utóbbi pedig nem.

Az ETS-ben is a kibocsátók megadták a „gyári fajlagos értékeket” és a várható termelési mennyiségeket, és ha végül ennél többet bocsátottak ki, akkor fizettek (vagy kvótát vásároltak), ha kevesebbet, akkor eladhatták a feleslegüket. Ebben a rendszerben nem vették figyelembe, hogy egységnyi termék megtermeléshez mekkora indokolt szennyezés kapcsolódik. Ha valaki egy tonna árut egységnyi szén-dioxid kibocsátásával tudott megtermelni, az semmilyen előnyt nem élvezett azzal szemben, aki ugyanannyi mennyiség megtermeléséhez kétegységnyi kibocsátást realizált. Ugyanez fordítva is igaz, vagyis hátrányt sem szenvedett ahhoz képest, aki az egy egységnyi árut fél egység szén-dioxid kibocsátásával tudta előállítani. Ennek oka, hogy mindegyik termelő esetében a saját múltbéli kibocsátási értékei és nem az egymáshoz viszonyított teljesítményük volt a meghatározó. 2013-tól a múltbeli kibocsátás-alapú allokálás megszűnik.

Fel kell készülni a változásra

Az Európai Bizottság felmérte az egyes iparágak legjobb technológiáit és gyakorlatait (Best Available Technology – BAT) és ezt alapul véve kőbe véste az egyes termékekhez, technológiákhoz kapcsolódó kibocsátási referencia-értékeket, ami az ingyenes kiosztás alapját képezi. Tehát, a jövőben a BAT-alapú elosztás lesz meghatározó, így a termelők egymáshoz és a BAT-hoz viszonyított teljesítménye alapvető versenyképességi kérdéssé válik, hiszen aki kevesebb szén-dioxidot bocsát a környezetbe annak kevesebb egységet kell vásárolnia a piacon. A BAT-kiosztás filozófiája visszatükrözi az egyes iparágak leghatékonyabb termelőinek kibocsátási értékeit, amit a Bizottság az EU különböző gazdasági szektoraiban tevékenykedő leghatékonyabban működő létesítmények szerint határozott meg.

Mit jelent ez a hazai ETS résztvevő vállalkozások számára? Ha esetleg olyan iparágban tevékenykedik a vállalat, amelynél lehetséges az EU határain túlra való elvándorlás, vagyis fennáll a kibocsátás-áthelyezés kockázat, akkor nem sokat. Az ő esetükben a változás annyi, hogy nem a múltbeli kibocsátás, hanem a BAT értékei szerint kaphatják a teljes ingyenes kiosztást. Amennyiben egy ilyen vállalkozás ennél a BAT értéknél kevésbé hatékonyan termel, akkor a többletkibocsátásait piaci vásárlással kell fedeznie. Ezeknél a vállalkozásoknál is javasolt megfontolni a BAT hatékonysági szintekre való fejlesztési beruházások végrehajtását, azonban ettől függetlenül a szén-dioxid-piaci kitettségük változása az ETS harmadik periódusát tekintve minimálisnak értékelhető, pl. a papírgyártás vagy az alumíniumipar esetében.

Ha olyan iparágról van szó, amelynél nem jelentkezik a kibocsátásáthelyezési kockázat, akkor kedvezőtlenebbül alakul a helyzet az eredménykimutatás költségsorait tekintve. Már az első évben, vagyis 2013-ban mindössze 80 százalékos ingyenes kiosztásra nyílik lehetőség, és természetesen nem a múltbéli tevékenységet, hanem a BAT hatékonyságot figyelembe véve. Ez annyit jelent, hogy a BAT-hoz viszonyítva rosszabbul teljesítő kibocsátónak már 2013-ban akár az összes kibocsátásának 30-40 százalékát piaci vásárlásokkal kell fedeznie. Ezt követően az ingyenesen elérhető mennyiség évről évre csökken, 2020-ig 30 százalékára és 2027-el teljesen meg is szűnik.

A hőfogyasztó lesz a kedvezményezett

Milyen hatása lehet a változásoknak az energiaszektorra? Szepesi Attila szerint az energiaszektor szén-dioxid-piaci kitettsége jelentősen megnövekszik, aminek több oka is van. Egyrészt a szektor nem tartozik a kibocsátás-áthelyezési kockázat által érintett szektorok közé, így biztosan 80 százalékról indul az ingyenes kiosztás 2013-ban. Másrészt a magasabb emissziós tényező (nagyobb szén-dioxid-kibocsátással járó energiatermelés) esetén a különbséget piaci beszerzéssel kell fedezni. Ezentúl már nem a hőtermelő hanem a hőfogyasztó lesz az ingyenes kiosztás elsődleges kedvezményezettje.

A hazai ingyenes kiosztás lehetőségéről az EU Bizottság fog döntést hozni 2012 folyamán. Azonban pozitív döntés estében is bizonytalan a hazai valós kiosztási szabályok meghatározása. Amennyiben a villamosenergia-termelők lennének jogosultak a kiosztásra, úgy 2013-ra ebben az esetben is megfeleződne az eddig ingyenesen kiosztott kvótamennyiség, amely lineárisan csökkentve 2020-ra teljesen meg is szűnik.  Az ingyenes kiosztás megszüntetésének pénzügyi hatása 2020-ra elérheti az évi 60-70 milliárd forintot. Mivel az ingyenes kiosztás feltétele, hogy annak megfelelő értékben klímavédelmi, illetve hatékonysági beruházást hajtsanak végre, 2020-ig 3 beruházási projekteket (szivattyús-tározós erőmű, gázvezeték, okos mérés) tervez az MVM kivitelezni.

A KPMG elemzője úgy számol, a beruházások kivitelezése körülbelül 120 milliárd forint finanszírozást igényel, az ingyenes kiosztás a 120 Mrd Ft-os értékének megfelelően (a kibocsátások jelenlegi piaci értéke felett számolva, az EU Bizottság iránymutatása alapján, 14,5 és 20 EUR/tonna árakon).  Mivel az Európai Unió kötelezően előírja az ingyenesen elérhető kvóták értékének megfelelő energetikai beruházás megvalósítását, így az ingyenesség jelképesen értelmezhető. Tehát, a derogáció sem teszi elkerülhetővé, hogy a villamosenergia-ár 2013-ban emelkedjen a CO2 költségek villamosenergia-árba való beépítése után. Költségvetési szempontból jelentős, mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendű hatása lehet 2020-ig számolva a kvótakereskedelmi rendszer változásának.



  • Hírek
  • Hírek