Kázmér
-2 °C
15 °C

Pert veszíthet az OTP lízingcége egy adóssal szemben

2012.05.29. 15:52
Közel hatszázezer forint árfolyamkülönbözet jóváírását ajánlotta az OTP Lakáslízingnek a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT). A társaság erre pert indított, de elkésett. Ez az első jogerős döntés, ami a PBT határozatát megerősítette. A lakáslízing-cég szerint a döntés érdemi tárgyalás nélkül született. Még négy ilyen ügy van folyamatban.

Eddig a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) mellett működő békéltető testület hét ajánlását nem fogadták el a bankok, biztosítók – mondta el az azenpezem.hu-nak Binder István szóvivő. Többen be is perelték a PBT-t, és megszületett az első jogerős határozat is. Ebben a bíróság az OTP Lakáslízinggel szemben a békéltetőknek adott igazat.

Az OTP Lakáslízing vezérigazgatója, Virág Attila a lapnak elmondta: sajnálatosnak tartja az ügyfelükkel kialakult vitát, különösen azért, mert úgy véli, mindent tőlük elvárhatót megtettek az ügyben és az ügyfél érdekében. Álláspontjuk szerint a PBT döntése nem volt megalapozott. Tekintve, hogy a bíróság az ügyet érdemben nem tárgyalta, a pert el nem veszthettük, az OTP Lakáslízing  ügyében hozott ajánlás megalapozottságára vonatkozóan következtetéseket levonni így nem célszerű – hangsúlyozta.

A vitás ügy

Az egyik adós 18 millió forintos lízingszerződést kötött egy 28 millió forintos ingatlan megszerzésére. Négy évig rendben törlesztett. Ezután bajba került, de sikerült vevőt találnia a lakásra. 2011 szeptember elején jelezte, mindent szeretne kifizetni. Az összeg végül 30,2 millió forintra rúgott.

A vita a törlesztési árfolyam nagyságán tört ki. A lízingcég jelezte, hogy a szerződés lezárása csak fordulónapkor (ez október 5-én volt) lehetséges. Az ügyfél azonban (jogosan) tartott attól, hogy a svájci frank árfolyama időközben még tovább emelkedik. Az OTP hajlandó volt tárgyalni, de a kért fix árfolyam helyett határidős ügyletet ajánlott. Az elszámolás eszerint nem deviza-közép, hanem határidős devizaeladási árfolyamon történt volna. Így az azonnalinál magasabb, de fixált árfolyamon mehetett volna a törlesztés. A határozatból kiderül, hogy az adós nem értette meg a konstrukciót (ami azért cseppet sem meglepő). A PBT viszont úgy vélte, ezzel megindult egy tárgyalás, amit nem zárhatott volna le olyan kurtán-furcsán a lízingcég, ahogy tette. A békéltető így végül az árfolyamok akkori alakulását elemezve 572 ezer forint árfolyam-különbözet visszatérítéséről határozott.

Nem az első

Tavaly első fokon pert nyert a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke, Kásler Árpád az OTP Bankkal szemben. A tavaly december 8-án a Békés Megyei Bíróságon született ítélet kimondta, hogy a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal semmis. Az ítélet szerint a banknak nincs joga zsebre tenni a vételi és eladási árfolyamok közötti árfolyamnyereséget, így a hiteltörlesztésnél alkalmazott – a banknak kedvezőbb – eladási áron történő elszámolást a bíróság szintén semmisnek mondta. Az OTP már fellebbezett, az ügy a Szegedi Ítélőtábla elé került januárban.

Egy másik, nagyobb port kavart ügyben is a pénzintézetet elmarasztaló döntés született, igaz, csak első fokon. A Szegedi Törvényszék a Partiscum XI. Takarékszövetkezet 2010. március 1-jétől 2010. június 4-ig hatályos általános szerződési feltételeit nyilvánította érvénytelennek első fokon meghozott ítéletében, januárban. Az ítélet hatálya kiterjed a pénzintézet valamennyi ügyfelére, akik a bírósági döntés jogerőre emelkedéséig nem fizették vissza hitelüket.

Az ügyben, amelyről először az Index adott hírt, tavaly márciusban a Szegedi Ítélőtáblán született először jogerős ítélet. Ez azt mondta ki, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások többsége tisztességtelen, ezért ezek évekre visszamenően semmisnek tekintendők; az akkori ítélet még a takarékszövetkezet összes hitelszerződésére vonatkozott. A döntés után a takarékszövetkezet felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelső Bírósághoz, amely tavaly szeptemberben – a bankoknak alapvetően kedvező ítélettel – új eljárásra kötelezte a bíróságot, és azt mondta ki: a hitelszerződésekhez kapcsolódó egyoldalú szerződésmódosítások rendben voltak, az előző bírói fórumok által hivatkozott érvelés viszont nem. Az LB akkori, az ítéletet részben hatályon kívül helyező, és új eljárás lefolytatására kötelező döntése nyomán született a mostani ítélet.