További Magyar cikkek
A magyar GDP az első negyedévben 1,5 százalékkal csökkent, ami Görögország és Portugália után a harmadik legrosszabb az EU-ban, és messze elmarad az unió átlagosan 0,1 százalékos növekedésétől, az euróövezet stagnálásától – idézi fel a GKI. Megjegyzi azt is: Németország, Magyarország legfontosabb partnere 1,2 százalékos növekedést ért el.
A régióban Szlovákia 3,2 százalékkal bővült, csak Csehország és talán Szlovénia GDP-je csökkent. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a visszaesés aligha magyarázható kizárólag külső okokkal, abban a magyar belső keresletnek, s emögött a gazdaságpolitikának döntő szerepe lehetett, írja a gazdaságkutató cég.
Az idei első három hónapban a magyar ipar termelése csak stagnált, ezen belül belföldi értékesítése csökkent. A magyar kivitel – ami korábban gyorsan nőtt – csaknem változatlan. Az építőipari visszaesés több mint 10 százalékos. A kiskereskedelmi forgalom ugyan nem esett vissza, de ebben a tavalyinál korábbi időpontra esett húsvétnak is szerepe lehetett.
A munkanélküliségi ráta kissé magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatás statisztikailag ugyan kissé emelkedett, ez azonban csak a bővülő közfoglalkoztatás eredménye, az ezen kívüli költségvetési szférában 2,4 százalékkal, a versenyszektorban 1,3 százalékkal csökkent a létszám, sorolják a kedvezőtlen hatásokat.
Az infláció a tavaly decemberi 4,1 százalékról áprilisra 5,7 százalékra ugrott, és a GKI szerint az év során e szint tartósulása várható. A reálkeresetek az első három hónapban 3,7 százalékkal, ezen belül a versenyszektorban 2,2, míg a költségvetési szektorban 7,5 százalékkal csökkentek, de a közfoglalkoztatottak nélkül is 4,4 százalék volt ez utóbbiban a visszaesés. Az év egészében összességében ennél kisebb, 3 százalék körüli visszaesés prognosztizálható, így a reáljövedelemek hasonló, a fogyasztásnak 2,5 százalék körüli mérséklődése valószínű.
A beruházások az első negyedévben 8,6 százalékkal estek vissza, ráadásul új, jelentős fejlesztések indulásáról szinte nincs információ. Növekedésre csak a kivitelben lehet számítani, részben a belépő autóipari beruházások hatására.
Egyre kedvezőtlenebbek az európai és hazai gazdasági várakozások. Az új konvergencia-program keretében meghirdetett adóemelések, az átmenetinek meghirdetett terhek véglegesítése tovább rontják a hazai üzleti klímát, s csökkentik a keresletet. Mindezek alapján a GKI megjegyzi: a tavaly nyilvánosságra hozott 1,5 százalékos 2012-es visszaesést tartalmazó előrejelzése lényegében igazolódni látszik. Mások prognózisai is fokozatosan közelítenek ehhez az értékhez, májusban már az OECD is 1,5 százalékos idei GDP-csökkenést jelzett előre.
A GKI szerint a kormány szavakban gyors IMF-megállapodásra törekszik, valójában azonban ez a szándék megkérdőjeleződik. Például a jelek szerint az MNB-törvénnyel kapcsolatban olyan észrevételeket sem fogadnak el, amelyeket nyugodtan megtehetnének. Elkötelezettség elsősorban az államháztartási hiánycélok tartásában mutatkozik meg.
„Paradox módon azonban ezt olyan növekedésellenes eszközök alkalmazásával teszik, amely ellentétes az ország érdekeivel, s ez erodálja a kedvezőbb egyensúlytól várható pénzpiaci bizalomnövekedést” – olvasható a közleményben. Tartós forinterősödésre és kamatcsökkentésre egyelőre nem lehet számítani, ellenkező irányú kilengést viszont a külső körülmények romlása kiválthat. A gazdaságkutató szerint „élő, hogy az IMF-fel való tényleges megállapodásra csak ilyen kilengések, és így egyre nagyobb károk elszenvedése után kerül sor”.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
