Küszöbön az árampiacok összekapcsolása

Hamarosan célba érhet a régió energiapiacának egyik legelõremutatóbb kezdeményezése, a cseh-szlovák és magyar villamosenergia-piacok áralapú összekapcsolása. A felek tavaly június 1-jén tettek szándéknyilatkozatot nemzeti villamosenergia-piacaik összekapcsolására, illetve a magyar piac csatlakozásáról, írja a KPMG energetikai trendfigyelő kiadványában.

A cseh és szlovák rendszer már korábban összekapcsolódott, amelyet természetesen nagyban segítettek a történelmi elõzmények. A kezdeményezés iránt egyébként több más régióbeli ország is érdeklõdik, így Románia és Lengyelország is figyelemmel kíséri, hogy miként zajlik a három másnapi piac összekapcsolódása.

Az Európai Unió az 1990-es évek közepe óta igyekszik elõsegíteni a közös energiapiac létrejöttét. Az elmúlt idõszakban felgyorsultak a közös energiapiac kiépítésére irányuló törekvések, jelen célkitûzések szerint 2014 végére létre kell hozni az integrált piacot. Ez azt jelenti, hogy eddig az idõpontig ki kell építeni a nemzeti piacokat összekötõ villamosenergia- és gázvezetékeket, biztosítva ezzel az energia szabad áramlását a közösség tagországai között.

Amennyiben a fizikai feltételek, vagyis a határkeresztezõ kapacitások rendelkezésre állnak, akkor lehetõség nyílik a piacok összekapcsolására. A folyamat rendkívül összetett, és igen sok szereplõ közbenjárását igényli. A jelenlegi cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolás esetében mind a három ország szabályozó hatóságának, átviteli rendszerirányítójának és áramtõzsdéjének szoros kooperációjára volt szükség. A feleknek a mostani regionális összekapcsolódással hosszabb távú céljuk van, fel kívánnak készülni a már egyesült közép-nyugat-európai (CWE) régióhoz történõ csatlakozásra, amely egy fontos lépés lehet az európai közös piac megteremtésének irányába.

A piac-összekapcsolás lényege, hogy hatékonyabbá teszi a szomszédos energiapiacok közötti kereskedést és optimalizálja a határkeresztezõ kapacitások kihasználását. A nem összekapcsolt piacok esetében ugyanis a piaci szereplõknek külön-külön kell kereskedniük a kapacitással és az energiával, amely, tekintettel arra, hogy a határkeresztezõ kapacitás használatára szóló jogot többnyire a rendszerirányítótól, míg az energiát OTC vagy tõzsdei úton vásárolják, önmagában hordozza a nem kellõképpen hatékony kereskedés lehetõségét. A másnapi kereskedés során például könnyen elõfordulhat, hogy a kapacitás-, illetve a termékaukció különbözõ idõpontokban zárul, így a kereskedõknek megfelelõ információk hiányában kell döntéseket hozniuk. Ez többnyire a határkeresztezõ kapacitások de nem megfelelõ kihasználásához vezet, de nem egyszer van példa arra is, hogy az üzleti logikával ellentétben a drágább piacról folyik villamos energia a kedvezõbb árazású zóna felé.

Az ár alapú piac-összekapcsolás ezzel ellentétben az áramtõzsdéken keresztül összerendezi a határokon keresztül szállítani kívánt árammennyiségeket az azokhoz szükséges kapacitásjogokkal, vagyis racionalizálja és optimalizálja az energiakereskedelmet. A tõzsdék tehát fogadják az eladási és vételi ajánlatokat, majd a rendszerirányító által meghatározott kapacitások ismeretében egyeztetik azokat, és ezt követõen megvalósul az adásvétel. Ez az összekapcsolt nemzeti piacok áramárainak közeledését is maga után vonja, érdemi eltérés ezt követõen a szűkös határkeresztezõ kapacitásokból adódhat. A holland és a francia piac között például az összekapcsolást megelõzõen éves összehasonlításban az áreltérések fele megawattóránként 1 és 10 euró között alakult, míg a két piac összekapcsolását követõen az eltérések 60 százaléka már kevesebb, mint 5 cent volt.

A méretében nagyobb piac egyúttal növeli a piacok likviditását, csökkenti az egyes szereplõk piacbefolyásoló súlyát, hatékonyabbá teheti a kiegyensúlyozást és a biztonsági tartalékolást, valamint jobb becsatornázási lehetõséget nyújthat a megújuló erõforrások számára. A cseh-szlovák és magyar másnapi villamosenergia-piac ár alapú összekapcsolásában érintett felek az eredeti tervek szerint idén július 1-jére hajtották volna végre a piac-összekapcsolást, azonban a piaci szereplõk, villamosenergia-kereskedõk nemrég olyan kéréssel álltak elõ, hogy az integrációt csúsztassák el a nyári szabadságolási idõszak végére, hogy megfelelõen fel lehessen készülni az új környezetre.

A projekt hazai fejlesztéséért felelõs Mavir és Hupx június elsõ felében tart workshopot a piaci szereplõk számára, ahol az egyéb technikai információkon túl várhatóan nyilvánosságra kerül a bevezetés idõzítésével kapcsolatos döntés is. A hazai rendszerirányító Mavir 10 évre elõremutató hálózatfejlesztési tervében 2016-os céldátummal két új magyar-szlovák összekötõ távvezeték megépítése szerepel, amelyek tovább segíthetik majd az addigra várhatóan egységesülõ európai villamosenergia-piacon az észak-dél irányú villamos energia szállításokat a régiónkban.