Menyhért, Mirjam
17 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

A korrupció házhoz megy

MTI/Index
2012.06.12. 13:31

Magyarországon a helyi önkormányzatoknál a legnagyobb a korrupció veszélye, mondta egy konferencián Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Önmagukban is összetett funkciót gyakorló szervezetekről van szó, ahol tág lehetőség nyílik egyedi mérlegelésen alapuló döntésekre. Az pedig korrupciós kockázat, ha a döntések nem nyilvános szempontrendszer alapján születnek meg.

A győri Széchenyi István Egyetem által rendezett konferencián az ÁSZ elnöke elmondta: a hazai intézménynek 15 százaléka jogosult széles körben méltányossági jogot gyakorolni, miközben a tapasztalatok szerint az esetek háromötödében az érintettek számára nem világos, milyen szempontok alapján születik majd döntés ügyükben.

Az elnök további potenciális kockázatként említette a külső szerződések feltételeit, a munkaerő-toborzás szempontjait, illetve a struktúraváltások gyakoriságát. Mindezek alapján – nagy összegű, jellemzően uniós forrásból finanszírozott projektjei miatt – a veszélyzónába helyezhető a felsőoktatás is. Domokos László szerint folyamatosan és módszeresen kell védekezni a korrupció veszélye ellen, fel kell mérni és minimalizálni kell a kockázatokat.

A helyzet egyre rosszabbnak tűnik

Gyengült a korrupció elleni küzdelem hazánkban az uniós csatlakozás óta, és a hatalmi visszaélés kockázatát vetik fel a közelmúltbeli magyarországi alkotmányos változások is - írta legutóbbi jelentésében a Transparency International . Ebben szerintük az erős kormányzat és a parlament játszik közre, ahol az ellenzéknek kevés rálátása van a kormányzó többségre. A TI jelentése 25 európai országban – köztük Magyarországon – tekinti át a korrupciót és az azzal kapcsolatos tendenciákat. A jelentés egyik megállapítása, hogy a Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a 2004-es EU-csatlakozás óta romlott a korrupció elleni küzdelem eredményessége.

Minden egy irányba mutat

Szántó Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese a tanácskozáson elmondta, a magyar sajtóban 2001 és 2009 között megjelent, korrupcióval kapcsolatos, 3200-nál is több beszámoló elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a megvesztegetők négyötöde az üzleti szférából kerül ki, míg a másik oldalon kilencven százalék fölötti arányban vannak a kormányzati, önkormányzati szféra szereplői.

Az esetek több mint negyven százalékában az ellenőrzés vagy annak hátrányos következményei alól akar mentesülni a megvesztegető, míg az esetek ötödében közbeszerzés, hatodánál engedély, tanúsítvány kiadása a megvesztegetés tárgya; tízből kilenc esetben nem anyagi jellegű ellentételezést várnak, hanem közbenjárást, információt. Megjegyezte: a 2001-es 25-ről 2009-re 60 százalékra ugrott azon esetek aránya, ahol nem egyszintű, hanem láncszerű korrupciós ügyletről volt szó.