Koronavírus adatok

2021. dec. 02.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Melinda, Vivien
5 °C
7 °C

Itt a jövő évi költségvetés

2012.06.14. 14:40 Módosítva: 2012.06.14. 16:20
A kormány tartja a tervezett hiánycélt és csökkenti az államadósságot jövőre, javulást vár a foglalkoztatottságban és kisebb inflációval számol - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki beszámolt a 2013-as költségvetésre vonatkozó szerdai kormánydöntésekről. A banki tranzakciós adó 130 milliárd helyett 280 milliárd lehet, ami nem jelent újabb megszorítást. A 62 évet elérő közalkalmazottak és köztisztviselők jövőre kötelezően nyugdíjba mennek, viszont a minisztériumok 120 milliárddal többet költhetnek.

A költségvetés kiadási és a bevételi oldalát is megemelte a kormány a tegnapi ülésén, a sarokszámokon azonban nem változtatott, közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a költségvetés tervezetét ismertető csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Ami nem változik

A 2013-as költségvetési törvényjavaslat keretszámai már hónapok óta ismertek, a terv 1,6 százalékos GDP-növekedéssel, 4,2 százalékos inflációval, 8,8 százalékos export- és 8 százalékos importbővüléssel számol, 299,40 forintos euróárfolyam és 2,2 százalékos GDP-arányos hiányt mellett. Az államadósság a tervek szerint a GDP 78 százalékáról 76 százalékra csökken.

Matolcsy elmondta, jövőre már egy szerény beruházási fordulatot várnak és 1600-1800 milliárd uniós fejlesztési forrás lehívásával számolnak. Szerinte újból elérhetjük a 2002 és 2007 közötti évek foglalkoztatási szintjét, Matolcsy szerint ezek voltak ebből a szempontból a legjobb évek, a foglalkoztatottak száma jövőre újból 3,9 millió fölé emelkedhet. A folyó fizetési mérlegünk 4 százalékos többletet mutat majd, mert a nettó export bővül (ezt az import és az export különbsége adja) és bejönnek az uniós pénzek is.

Reális?

A fenti számok semmilyen téren nem jelentenek lényeges meglepetést, inkább a megvalósulásukkal kapcsolatban merülnek fel kérdőjelek. Az idei stagnálásból, illetve recesszió-közeli állapotból nem lesz könnyű berúgni a gazdaságot. A magyar GDP idén az első negyedévben 1,5 százalékkal csökkent, ami Görögország és Portugália után a harmadik legrosszabb az EU-ban, és messze elmarad az unió átlagosan 0,1 százalékos növekedésétől. Májusban már az OECD is 1,5 százalékos idei GDP-csökkenést jelzett előre, ehhez képest Matolcsy most sajátos értelemzésben stagnálásról beszélt, ami túlzottan optimista hozzáállást takar. Brüsszel sem túl optimista: az Európai Bizottság májusi előrejelzése szerint 0,3 százalékos recesszió lesz ebben az évben, jövőre pedig a most jelzettnél kisebb, csak 1 százalékos növekedés lehet. A Bizottság májusi országjelentésében egyébként az inflációt is a kormánynál jóval magasabbra várta, és nem hitt az államadósság már többször beharangozott csökkenésében sem. (Matolcsyék a kockázatokat a tartalékok megduplázásával próbálják kezelni.) Szintén érdekes kérdést vet fel, hogy Matolcsy miért olyan optimista az uniós pénzek lehívása, az így megvalósuló beruházás-ösztönzés felpörgése kapcsán, miközben az eddig eltelt összesen öt év alatt (2011 végéig) 2600 milliárd uniós pénzt hívtunk le a rendelkezésre álló 8200 milliárdból.

Több pénz jut a minisztériumoknak

A költségvetés jövő évi hiánya 660 milliárd forint lesz, a tegnapi kormánydöntéssel azonban 170 milliárd forinttal emelték a kiadási oldal szintjét. Ebből 120 milliárd forintot a tárcák kapnak majd, ennyivel többet költhetnek majd az állami szervek. További 50 milliárddal az Országvédelmi Alapot emelik 100 milliárdra, ezzel összesen 200 milliárd forintnyi tartalék lesz a költségvetésben, aminek a megemelését a Költségvetési Tanács is kérte.

A kiadások növelését magasabb bevételekkel kompenzálnák. Mint ismert, korábban a kormány a pénzügyi tranzakciós adótól csak 130 milliárdot várt, már akkor többen jelezték, ebből jóval több is befolyhat. A Széll Kálmán-terv 2.0-ban jelzett 130 milliárd helyett a mostani tervezetben már 280 milliárdot várnak ebből az adónemből. Ehhez sem az egy ezrelékre tervezett adókulcsot, sem az adó vetítési alapját nem kell megemelni, Matolcsy szerint a már korábban bejelentett szabályok alapján egyszerűen ennyi (sőt, még több, akár 300-400 milliárd) folyhat be adóként a költségvetésbe.

Ez tehát 150 milliárddal emeli a bevételeket, a további húsz milliárdot (hogy meglegyen a tervezett 170 milliárdos kiadási többlet fedezete) a közszférán spórolnák meg.

Matolcsy elmondta, a 670 ezres közszférából a kormánynak nagyjából 300-320 ezres közalkalmazotti körre van közvetlenül hatása, itt a 62 éves korhatár elérésével kötelező lesz nyugdíjba vonulni. Ezzel jövőre 10-11 ezer fővel csökkenhet az alkalmazottak létszáma, ami a kiadási oldalról hiányzó 20 milliárdos megtakarítást fedezi.

Matolcsy elmondta, a második olvasatban jóváhagyott tervezetet holnap küldik meg a Költségvetési Tanácsnak és terjesztik be az Országgyűlésnek, a zárószavazás július 13-án, de legkésőbb szeptember 23-án lehet.

Reális?

A közszféra megszorítása rég visszatérő eleme a költségvetéseknek. A leépítések annyiban nem jelentenek újdonságot, hogy számtalan állami és önkormányzati munkahelyen már eleve nem alkalmaznak 62 évnél idősebbeket. Arról Matolcsy nem beszélt, hogy a megtakarítás hogyan jönne össze, a jövőre 62. évükbe lépőket ugyanis csak év közben fokozatosan (a korhatár elérésével) lehetne nyugdíjba küldeni, így a teljes 20 milliárdos megtakarítás csak 2014-re jelentkezne. (Persze az is elképzelhető, hogy a számítás úgy készült, hogy csak az idén december végéig a 62 évet átlépő alkalmazottakkal számolt a kabinet.)  Az érem másik oldala, hogy ezzel a megoldással a nyugdíjrendszerre tolják a költségvetési problémák megoldásának az árát (illetve ennek egy részét), miközben a nyugdíjalap eleve gondokkal küzd, amit a nyugdíjkorhatár 65 évre történő emelésével és egyéb reformokkal lehetne megoldani.

Ez még nem recesszió?

Matolcsy György szerint a 2012 első negyedévi GDP adat után már biztosak lehetünk abban, hogy Magyarország gazdasága ebben az évben stagnál. Az első félévben nem lesz növekedés (sőt, visszaesés is lehet az első negyedéves adat alapján), a második félévben viszont már növekedés lesz. A miniszter elmondta, az ő felfogása szerint csak mínusz egy százalékos csökkenés fölött beszélhetünk recesszióról, ekkora csökkenésre azonban a kormány nem számít.

Matolcsy a tranzakciós adó kapcsán újságírói kérdésre elmondta: a költségvetés néhány héttel ezelőtt tárgyalt első olvasatában szereplő 130 milliárdos banki tranzakciós adó úgy emelkedhet több, mint a duplájára, ha a tranzakciós adó plafonját a kormány eltörli. Cserébe viszont jövőre teljesen kivezethetik a bankadót, amit az eredeti tervek szerint jövőre csak a felére, 60 milliárd forintra csökkentettek volna. A kormány ezen kívül tárgyal a bankszövetséggel és az MNB-vel közösen egy növekedés-élénkítő és egy otthonteremtő csomag felállításáról, mert mint a tárcavezető elmondta, a kormány a hatáskörében lévő bankokon keresztül sem tudja pótolni a bankrendszerből kiszívott forrásokat, a hitelezés felpörgetése nélkül viszont nem lesz növekedés.

Reális?

A bankok most 120 milliárd forint bankadót fizetnek, ami az eredeti tervek szerint jövőre a felére csökken. Nemrég felmerült, hogy a felezés helyett egy lépésben kivezetnék a sarcot (ami egyébként a hitelezés felpörgetésével csökkenthető), ennek viszont az lenne az ára, hogy az új banki tranzakciós adó felső határát eltörlik. Ez az eredeti tervek szerint 30 ezer forintnál volt, ezzel magyarázható, hogy az egy ezrelékes sarcból éves szinten 130 milliárdot várt a kormány. Ha ezt eltörlik, akkor reális, hogy 280 milliárd, de akár 400 milliárd forint is befolyhat a költségvetésbe. A többletet azok fizetnék, akik 30 ezer forintnál nagyobb összegeket utalnak. Ez a bankokon keresztül utalt átlagos fizetéseket is érintené, de a sok millió forintos, vállalkozások közötti átutalásokat is. Az általános 30 ezres plafonnál szűkebb korlátozások bevezetése azonban elképzelhető - erre utalt is Matolcsy -, illetve borítékolható, hogy gyarapodnának a bankon kívüli pénzmozgások is, ami akár érdemben csökkenthetné a potenciális bevételeket. A bankok viszont a bankadónál is könnyebben terhelhetik majd át az ügyfeleikre a tranzakciós adót, amit lényegében nem fognak tiltani a törvények.

Figyelmeztetett a KT

Az, hogy a kormány változtatott a számokon azt is jelzi, hogy részben megfogadta a Költségvetési Tanács (KT) intelmeit. Mint ismert, a tanács hétfőn a költségvetés tervezete kapcsán közölte, hogy egy alternatív makrogazdasági prognózis elkészítését ajánlja, a kormány várakozásait ugyanis, amely 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol, túl optimistának találja, az csak akkor valósulhat meg, ha a befektetői bizalom erősödik, és javul a belső kereslet. Ezért fontos lenne jelentős tartalékok beépítése a költségvetésbe.

Bár hivatalosan a kormány az IMF-től várt hitelcsomaggal még nem kalkulálhat - hiszen még az arról szóló tárgyalások sem kezdődtek el - megkötése esetén valóban javulhat az ország piaci megítélése. A másik oldalról viszont a nemzetközi környezet jelentős kockázatokat ígér a jövő évre is, az eurózóna válsága, a görög és a spanyol helyzet kiéleződése lényegesen rosszabb gazdasági környezetet teremthet.

Mint korábban megírtuk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a hét elején már megkapta a Költségvetési Tanács véleményét a jövő évi költségvetési törvényjavaslat tervezetéről, a tervezetet a kormány második olvasatban szerdán tárgyalta.

Sok a kérdőjel

Matolcsy bejelentése után továbbra is sok kérdőjel maradt a jövő évi költségvetés körül. A bizonytalanságok között szerepel az éves szinten 200 milliárdot hozó eva adónem átalakítása, amelyre korábban ígéretet tett a kormányzat, az evát váltó adónemről azonban főleg csak ötletelés folyik. Felmerültek korábban az úgynevezett spekulációs földadóról szóló hírek is, mindeddig azonban nem volt világos, hogy a kormány tervezi-e annak bevezetését.

A legújabb nemzeti konzultációban is megjelent a minimálbér további emelésének szándéka, Orbán Viktor pedig korábban beszélt arról is, hogy csökkenteni szeretnék az élőmunkára rakódó terheket. Ez utóbbi egyébként Magyarországon valóban rendkívül magas, az adóék, vagyis a bérekre rakódó összes közteher és a teljes bérköltség hányadosa egy egyedülálló, gyermektelen, átlagjövedelmű dolgozóra számolva 49,4 százalék hazánkban, ezzel Belgium és Németország után a harmadikok vagyunk Európában.

A 2012-es költségvetés - legutóbbi módosítása szerint - bevételi főösszegét 14 341 944,6 millió forintban, kiadási főösszegét 14 918 105,3 millió forintban, hiányát 576 160,7 millió forintban állapította meg.