Kell-e magyar euró?

2012.06.15. 15:30
Nem az fontos, hogy bevezessük az eurót, hanem hogy megfeleljünk a bevezetéshez szükséges feltételeknek, az ugyanis egybeesik az ország érdekeivel, állítja tanulmányában Oblath Gábor és Neményi Judit. Az írás bemutatóján élénk szakmai vita alakult ki a kérdésről, Surányi György szerint nem kellene elsietni a csatlakozást, Mihályi Péter szerint már el is késtünk.

Az euró bevezetésének újragondolása - ezzel a címmel írt tanulmányt Neményi Judit és Oblath Gábor, írásuk egyik indítéka, hogy a kormány a csatlakozás céldátumát anélkül tolta 2020-nál "nem korábbra", hogy azt szakmai eszmecsere megalapozta volna. A tanulmány bemutatóján máris szakmai vita alakult ki a jelenlévő közgazdászok között.

A felelős gazdaságpolitikát nem helyettesítheti az eurózónához való csatlakozás, vélte Surányi György, a Közgazdasági Szemlében megjelent írás BGF-en tartott bemutatóján. A volt jegybankelnök úgy vélte, lehet jó a gazdaságpolitika a monetáris unión kívül is, ahogyan lehet rosszul csinálni azon belül is. Szerinte hiba azt gondolni, hogy például a lengyel gazdaság sikere mögött az áll, hogy nem léptek be az eurózónába. Surányi kritizálta a maastrichti kritériumokat, szerinte azok az egyes országok gazdasági lehetőségeitől függetlenül egységes receptet kínálnak, közgazdaságilag semmi nem indokolja, hogy a hiánycél éppen három százalék, a GDP-arányos adósságszint pedig pontosan 60 százalék alatt legyen, azok teljesítését a piac és a gazdaságpolitika is túlértékeli.

Halva született?

Hangot adott annak a véleményének, miszerint fiskális unió nélkül nem tarható fenn a monetáris unió, szerinte Magyarországnak elsősorban a fenntartható növekedésre kellene koncentrálnia, felelős gazdaságpolitikára van szükség. Szerinte hiba volt, hogy az eurózóna létrehozásakor annak megalkotói elsősorban a technikai feltételekre koncentráltak és háttérbe szorultak a fiskális és politikai keretek. Probléma szerinte a monetráris unióval az is, hogy az euró minden országnak idegen, nem a nemzeti valutája, és míg nemzeti valutában nem lehet fizetésképtelenné válni, az euróban ez megtörténhet.

Maastrichti kritériumok

  • Az inflációs ráta egy éves referencia-időszakban nem haladhatja meg 1,5 százaléknál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagát.
  • Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át.
  • A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot.
  • A hosszú távú hitelek kamatlába az egyéves referencia-időszakban legfeljebb 2 százalékkal lehet több, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába.

A CIB elnöke szerint mindemellett nem elvetendő, hogy hazánk idővel bevezesse az eurót, ez azonban nem lehet öncél, most pedig, amikor az egész eurózóna átalakulóban van, nem kell újabb céldátumokat kitűzni.

Úgy vélte, ha a magyar szavazók nagy adósságot és költségvetési hiányt akarnak, fogékonyak a populizmusra és arra szavaznak, hogy ne legyenek megszorítások és reformok, akkor ezeket nem lehet rájuk kényszeríteni. Ha a magyarok így szeretik, legyen.

A politikán is múlik

Oblath Gábor, az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a folyóiratban megjelent, eurózónáról szóló vitaindító tanulmány egyik szerzője úgy vélte, az, hogy a szavazók mire szavaznak, az nagymértékben múlik a politikán, jó példa erre Szlovákia, ahol társadalmi konszenzussal hajtották végre az euró bevezetéséhez szükséges reformokat, miközben korábban ott is a reformellenes hangok voltak erősebbek.

A Költségvetési Tanács volt tagja utalt Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában elhangzott véleményére és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek egy korábbi írására, miszerint belátható időn belül nem kell belépni az eurózónába. Oblath szerint ez nem jó irány. Rámutatott, amikor Magyarország például az államháztartási hiány teljesítésében közelít az előírt feltételhez, akkor az infláció területén távolodik ettől, ennek véget kellene vetni.

Magyarország és az unió érdekei egybeesnek a maastrichti kritériumok teljesítésében, erősítette meg Neményi Judit, a Pénzügykutató Zrt. munkatársa, a tanulmány másik szerzője is. Neményi egyetértett Surányival abban, hogy a monetáris unióhoz való csatlakozás kapcsán támasztott feltételek betartása nem minden ország gazdaságának kívánatosak, szerinte azonban tanulmányuk éppen arra mutat rá, hogy Magyarországon nem ez a helyzet.

Az út a fontos

A követelményeket szerinte akkor is célszerű lenne betartanunk, ha végül úgy döntenénk, hogy nem akarunk csatlakozni, valójában ugyanis éppen ez növeli a szuverenitásunkat. Jó példa erre Svédország, ahol bár úgy döntöttek, hogy nem vezetik be az eurót, saját érdekükben még az uniós elvárásnál is szigorúbb kiigazítást hajtottak végre.

Ehhez azonban jól jöhet egy konkrét céldátum. Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja hozzászólásában elmondta, náluk sokat segített a kitűzött cél, ahhoz, hogy megfelelő ütemben haladjanak a reformok. Ódor elmondta, bár a szlovák euró bevezetésének kétségtelenül voltak politika és kisebb gazdasági negatív következményei, összességében a mérleg még mindig a bevezetés felé billen el, azok az átalakítások ugyanis, amelyek a cél érdekében megtörténtek, sokat javítottak a szlovák gazdaságon. Ódor elmondta, Szlovákiának érdeke lenne, hogy a régió minél több országa belépjen az eurózónába, már csak a közös érdekérvényesítés miatt is.

Sajnálhatjuk, hogy kimaradtunk?

Surányi a szlovák euró kapcsán megjegyezte, az, hogy annak bevezetése mindeddig csak enyhébb károkat okozott a gazdaságban, paradox módon éppen a válságnak köszönhető, a későbbiekben az önálló monetáris politika hiánya még okozhat nagyobb feszültségeket is.

A szakmai vitán többek közt felszólalt Mihályi Péter is. A közgazdász szerint Surányi bevezetést halogató hozzállása jellemezte a magyar gazdaságpolitikát már az évtized elején is, ennek pedig az lett a következménye, hogy kimaradhatunk abból az európai elitkulbból, ami a monetáris unió megerősödésével majd csak ezután jön létre, és amelyhez már a maastrichti kritériumok sem lesznek elégségesek, hogy csatlakozzunk.



  • Hírek
  • Hírek