Edit
15 °C
29 °C

Matolcsy új programmal állna elő

2012.06.22. 15:15

Növekedést és munkahelyteremtést erősítő programot terjeszt a kormány elé a következő hetekben Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter ezt pénteken Luxembourgban jelentette be az európai uniós tagországok pénzügyminiszteri találkozójáról tartott sajtótájékoztatóján.

"Magyarország ebben az évben stagnál. Olyan gazdaságban kell folytatnunk a pénzügyi konszolidációt, most már nemcsak az államnál, hanem a vállalkozásoknál, és tovább, a családoknál, ahol nincs növekedés. Ezzel nem tudunk együtt élni" - fogalmazott.

"Azt kérem a kormánytól, hogy a következő hetekben adjon zöld jelzést egy olyan programnak, amely épít a Széll Kálmán Tervre, és épít arra, hogy az Európai Unió ma elismerte a sikeres költségvetési konszolidációnkat" - fejtette ki Matolcsy György.

Növekedési terv létrehozását és az alacsony szakképzettségű és mobilitású emberek foglalkoztatását már többen sürgették. Korábban Mellár Tamás, a KSH volt elnöke úgy vélte ezzel összefüggésben a mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság és a megújuló energia területén kellene befektetni.

A kis- és közepes vállalkozásokat a közgazdász szerint szövetkezetbe, részvénytársaságba vagy bármilyen olyan szervezetbe kellene integrálni, ahol képesek lennének nagyban termelni, és piacra lépni. Hozzátette, hogy ki kellene egyezni a külföldi tőkével, és kiszámíthatóbb, 3-5 évre előre látó környezetet kialakítani számukra.

Idén a kormány összességében stagnálással, jövőre másfél százalékos növekedéssel számol, elemzők azonban felhívták a figyelmet, a külső gazdasági környezet és a Széll Kálmán-terv 2.0 erőteljesen visszafoghatja a növekedést.

Egy növekedési tervet, illetve annak konzultációs anyagát már tavaly közzétett honlapján a Nemzetgazdasági Minisztérium, ennek azonban nem lett folytatása. Az anyagban az NGM kifejti,
addicionális költségvetési források nélkül a növekedés a következő forrásokból származhat: az Új Széchenyi Terv forrásainak hatékonyabb felhasználása, a hazai gazdaság nettó exportjának (külkereskedelmi kivitel és a behozatal különbsége) maximalizálása. A Magyar Növekedési Terv ez utóbbit tűzi ki célként maga elé, amelynek elérése a következő módokon valósulhat meg: importkiváltó gazdaságpolitika a termelésben, importkiváltó gazdaságpolitika a felhasználásban, az exportpiacokon jelenlévő magyar tulajdonú vállalkozások további terjeszkedésének elősegítése.

A Magyar Növekedési Terv ágazati súlypontjait felsoroló fejezet a munkahelyteremtő iparágak közé sorolja a szolgáltatóközpontokat, az elektronikai és járműipart, a turizmust, a logisztikát, az élelmiszeripart, míg a magas hozzáadott értékűek között a K+F+I, IKT, biotech, gyógyszeripar, orvosi műszer, megújuló energia, kézműves és dizájnipar található.

"Magyarország földrajzi adottságainak köszönhetően a jövőben egyszerre lehet az ázsiai növekedési zóna nyugati kapuja, az innováció vezérelte nyugat-európai növekedési övezet keleti kapuja, illetve az észak-déli irányban húzódó új borostyánút meghatározó szereplője - ezen a téren a hazai siker az ázsiai befektetők megítélése mellett az eurózóna gazdasági szereplőin is múlik" - olvasható a tavaly publikált növekedési terv konzultációs anyagában.