Klára
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Hová lettek az uniós pénzeink?

2012.06.25. 07:11
Az elvesztegetett pénzügyi lehetőségek időszaka lehet Magyarországnak a jövőre véget érő hétéves uniós költségvetési ciklus. Hazánk 2007 és 2013 között 8200 milliárd forintot használhatna fel, de ebből eddig csupán 2500 milliárdot sikerült, azt is viszonylag rossz hatékonysággal, főleg kiemelt állami projektekre. A cégeknek alig jutott valami az EU-pénzből, a gazdaságfejlesztés sem volt sikertörténet.

Kóka és Bajnai kinyitotta a pénzcsapot – írtuk a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetési ciklus huszonkilencedik napján. A hétéves időszak első hónapjának a végén már megjelentek az első, technológiafejlesztést és foglalkoztatásbővítést szolgáló magyarországi pályázatok. Akkor úgy tűnhetett, a magyar gazdaságirányítás felkészülten várja a nagyjából 8200 milliárd forintos – a hazai állami önerővel 10 000 milliárdosra saccolt – hatalmas támogatási összeget.

Azóta eltelt több mint öt év.

És most már úgy tűnik, hiába volt a nyakunkba öntött rengeteg uniós pénz, a költségvetési időszak végéhez közeledve egyre inkább azt látjuk, ez a ciklus hazánk számára az elhalasztott lehetőségek korszaka volt. Már csak másfél év van hátra az időszak végéig, miközben a rendelkezésre álló 8200 milliárd forintos forrás harmadát sem fizették ki eddig, és nincs is komoly esély arra, hogy a keretet sikerül maradéktalanul felhasználni.

Pedig elképzelésekből és tervekből nem volt hiány. A 2007-től kezdődő időszakot nagy várakozás előzte meg a politika és a szakma részéről egyaránt, az Új Magyarország Fejlesztési Terv, majd 2010 nyarától az új Széchenyi-terv is nagy ambíciókkal fogalmazta meg, milyen különböző formákban és csatornákon lehet megtalálni a közös pénz legjobb helyét.

Jó esélyekkel indultunk

Magyarországnak az Európai Unió tagjaként egyrészt tagdíjat kell fizetnie, másrészt fejlesztési forrásokat hívhat le. Ez alapján hazánk jelenleg a nettó haszonélvező tagországok közé tartozik, hiszen míg a 2007 és 2013 közötti hétéves költségvetési keretterv alatt nagyjából 8 milliárd eurót kell befizetnie, a másik oldalon csaknem 33 milliárd eurónyi forrást vehetne igénybe.

Hatalmas érdeklődés

Jelenleg összesen tizenöt úgynevezett operatív program működik, hét ágazati, hét regionális és egy végrehajtási. Ezek alapján költhettünk gazdaságfejlesztésre, közlekedésre, az infrastruktúra fejlesztésére, energiahatékonyságra, környezetvédelemre, közigazgatásra. Egyszóval szinte bármire, ami összhangban van a hazai és közös európai célokkal.

Érdeklődésben nem is volt hiány, a tizenöt programra eddig több mint nyolcvanezer pályázat érkezett, ezek értéke elérte a 10 000 milliárd forintot. A pályázatoknak nagyjából a fele, 42 000 nyerte el támogatást, ezek értéke összesen mintegy 6000 milliárd forint.

Ez eddig nem hangzik rosszul.

Csakhogy a nyertesek közül már csak viszonylag kevés projekt jutott el a szerződéskötésig, még kevesebb a megvalósításig és a kifizetésig. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint ez év június elején mindössze 30 000 szerződés alapján csupán 2600 milliárd forintot fizettek ki.

A pénz ráadásul főleg állami beruházásokat finanszírozott: az operatív programok keretének nagyjából harmadát központi nagy és kiemelt projektekre kötötték le. A legnagyobb arányban közlekedésfejlesztési (Közop), a környezeti és energia (Keop), a társadalmi megújulás és infrastruktúra (Támop, Tiop), majd a közigazgatási (Árop, Ekop) programok vitték el a pénzeket.

Aránytalan elosztás

Az Állami Számvevőszék legutóbbi ezzel kapcsolatos jelentésében (pdf) megállapította, a szerződés szerinti támogatások közel felét állami tulajdonú gazdasági társaságok kapták, a támogatások 85 százalékát a NIF Zrt. használta fel út és vasútépítésre, miközben a pénzeknek alig 0,7 százaléka jutott a vállalkozásoknak.

Ez az arány az eredeti terv szerint nagyobb lett volna, de a gazdasági operatív programból (Gop) a vállalkozások számára tervezett, a foglalkoztatás bővítésére szánt projektek jórészt nem valósultak meg. A Gop teljes kerete 942 milliárd forint, erre több mint 26 ezer pályázat érkezett, de jóval kevesebb valósult meg, a programban eddig mindössze 344 milliárdot fizettek ki.

 Irányító hatóságok  Operatív Program
1. Gazdaságfejlesztés Gazdaságfejlesztés Operatív Program
2. Közlekedés Közlekedés Operatív Program
3. Társadalmi megújulás Társadalmi megújulás Operatív Program
Társadalmi infrastruktúra Operatív Program
4. Környezet, energia Környezet és energia Operatív Program
5. Regionális programok Nyugat-dunántúli Operatív Program
Közép-dunántúli Operatív Program
Dél-dunántúli Operatív Program
Észak-magyarországi Operatív Program
Észak-alföldi Operatív Program
Dél-alföldi Operatív Program
Közép-magyarországi Operatív Program
6. Közigazgatás Államreform Operatív Program
Elektronikus közigazgatás Operatív Program
7. Koordinációs Hatóság Végrehajtás Operatív Program

Lassú a kifizetés

A projektek kiválasztása és elbírálása elég vontatottan halad, jellemzően 100-900 (!) napot, átlagosan egy és egy negyedévet vett igénybe. Voltak projektek, amelyekre három-négy év alatt sem sikerült támogatási szerződést kötni. Ezért azonban csak részben okolhatóak az EU szigorú előírásai, a hazai közbeszerzésekhez kapcsolódó bürokrácia, a szabálytalanságok, a pályázók felkészületlensége éppúgy közrejátszottak.

Nehezíti a helyzetet, hogy az utóbbi években az önkormányzatok és a hazai vállalatok forrásai is jelentősen lecsökkentek, így komoly veszély, hogy már az elnyert pályázatok sem fognak tudni megvalósítani. Az NFÜ lapunkkal közölte: a 42 ezer támogatott projektből 3400 esetben jelezték, hogy különböző okok miatt nem fejezik be a fejlesztését. Még nagyobb gond, hogy a projekt javaslatokhoz rendelt források más projektek számára eközben nem hasznosulnak. Több esetben jelezték, hogy az adott időszakra kimerült a keret, miközben a támogatott projekt csak akadozva valósult meg.

Az operatív programok közül eddig egyik sem hiúsult meg, a jelenlegi pályázati rendszerben azonban sokszor komoly forráshiánnyal küzdenek a projektgazdák, ezek között is jellemző például az önkormányzatok rossz helyzete, ami miatt veszélybe kerülhet ezeknek a forrásoknak a lehívása. Az európai uniós támogatásokból ugyanis gyakran azért esnek el a pályázók, mert nem rendelkeznek saját forrással, a támogatási rendszer pedig utófinanszírozó.

   Keret (Mrd Ft)  Beérkezett pályázatok  Igényelt támogatás (Mrd Ft)  Hatályos szerződések (db)  Hatályos szerződések összege (Mrd Ft)  Kifizetések száma (db)  Kifizetett összeg (Mrd Ft)
   ÁROP  48  576  31  404  20  429  13
   DAOP  247  3147  340  1094  159  931  104
   DDOP  232  1832  298  679  151  560  107
   ÉAOP  321  3617  377  1 165  172  1008  117
   EKOP  118  172  105  52  61  73  34
   ÉMOP  298  4240  366  1 531  182  1311  117
   GOP  942  26 596  1140  15 421  711  11 150  344
   KDOP  167  2066  212  734  105  615  66
   KEOP  1377  6269  1651  3 216  913  2390  188
   KMOP  483  12 201  732  5 882  380  3949  251
   KÖZOP  1985  503  3376  253  1573  196  593
   NYDOP  153  1 830  190  760  102  625  71
   TÁMOP  1147  14 057  1055  5 681  472  5081  346
   TIOP  587  3191  593  1 671  394  1618  181
   VOP  104  78  77  77  83  77  56
 Összesen  8209   80 393  10542   38 620   5477   30 013  2592

Megoldásként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az Államháztartási Önerő Alap felállításán dolgozik. Az alap például a súlyos anyagi gondban lévő önkormányzatok, egyetemek és más államháztartásból finanszírozott intézmények számára nyújtana segítséget, hogy elő tudják teremteni a szükséges önrészt a már elindított uniós fejlesztési projektek esetében és így be tudják azokat fejezni.

A leszerződött új projektek száma emellett folyamatosan nőtt, míg 2007-ben még csak 1003 szerződést kötöttek, addig ez 2010-ben már elérte a 10 333 darabot, míg az éves kifizetés a 2008-as 161 milliárdról 2011-re 900 milliárdra nőtt.

 

Nincs stratégia

Nemcsak a kifizetett pénzek aránya alacsony, a felhasznált pénzek sem mindig a legjobb helyre mentek. Korábban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is szóvá tette, hogy az uniós pénzek elköltéségben a gazdaságfejlesztésnek nagyobb hangsúlyt kellett volna kapnia.

A gazdaságösztönzést szolgáló Gop esetében mindössze egyetlen kiemelt projekt valósult meg és még az is csak részben. Ez a külföldi működőtőkének a magyarországra vonzását szolgálta volna, a cél az volt, hogy az országot kedvező befektetési célországként mutassák be, valamint célzottan bevektetőket keressenek, projekteket gyűjtsenek, információkkal és háttérmunkával segítsék a befektetői csoportokat, érdeklődő cégeket. A feladatot az ITDH Zrt. kapta, azonban a projekt a megvalósítás felénél átkerült az NGM alá tartozó Nemzeti Külgazdasági Hivatalhoz, ahol viszont kérdéses, hogy a feladat mellé a forrást is át tudják-e venni, állapította meg korábban az ÁSZ jelentése.

A kormány ráadásul döntései során nem rangsorolt aszerint, hogy egy-egy projekt milyen mértékben járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez, vagy az operatív programok más, szerteágazó céljaihoz. A fejlesztések gazdasági növekedésre gyakorolt hatását a támogatások odaítélésekor nem vizsgálták. A projektekre javaslatot tevők különböző uniós és hazai előírásokra, a projektek országos és regionális jelentőségére hivatkoztak, a célok azonban nem voltak összehangoltak.

Az előző kormány gyakorlatát vizsgáló számvevőszéki jelentés például megállapította, a kormányzati döntéshozatal a kiemelt projektek negyedét kitevő közutak – például a településeket összekötő, országos mellékúthálózat – esetében nem volt hatékony és szakmailag, műszaki, területi, regionális szempontból indokolt. Hogy a helyzet azóta mennyiben változott, kérdéses, legutóbb éppen a vasúti állagmegóvó beruházások kapcsán merült fel hasonló kritika. A szakértők szerint az uniós pénzek felhasználásának visszásságai leginkább a hazai erőforrásokat összehangoló, az ágazati terveket átfogó középtávú fejlesztési terv hiányát mutatják.