Koronavírus adatok

2022. jan. 18.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Piroska
-4 °C
5 °C

6000 forint lenne a tranzakciós adó felső határa

2012.06.28. 12:33 Módosítva: 2012.06.28. 12:43
Módosító javaslatot nyújtott be a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvénytervezethez a Parlament költségvetési bizottsága csütörtökön. Ebből kiderül, hogy fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint lenne a tranzakciós illeték, ez a pénzügyi stabilitás szempontjából pozitív változás. Egy másik lényeges módosítás, hogy az illeték hatálya kiterjedne az MNB bizonyos műveleteire is.

A költségvetési bizottság csütörtökön benyújtott törvénymódosító javaslatának legfontosabb pontja, hogy változna a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke. Az eredeti törvényjavaslat azt mondta ki, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,1 százaléka.

Ez most úgy változik, hogy

  • alapesetben az illeték mértéke az alap 0,1 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6000 forint;
  • ha az illetékfizetésre az MNB vagy a kincstár kötelezett, akkor az adó mértéke az alap 0,1 százaléka, és ebben az esetben nincs felső korlát;
  • az egynapos jegybanki betét elhelyezésére irányuló lekötési művelet esetében az adó mértéke az illeték alapjának 0,01 százaléka, és ebben az esetben sincs felső korlát

A módosító javaslat azt is kimondja, hogy „a csoportos átutalás egyes átutalási megbízásai és a csoportos beszedési megbízás egyes megbízásai önálló fizetési műveletnek minősülnek”. A módosítás értelmében illeték a megfizetésére kötelezett a számlakivonaton tájékoztatja ügyfelét az ügyfél fizetési számláján végrehajtott – illetékköteles – fizetési művelet után megállapított illeték összegéről”. A módosító javaslat az illeték személyi hatályát – meghatározott kivételektől eltekintve – kiterjesztené a kincstári körben végzett fizetési műveletekre, továbbá részben bevonná az illetékfizetési körbe a Magyar Nemzeti Bankot is.

A javaslat szerint a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke nem haladhatja meg fizetési műveletenként a 6000 forintot. A javaslat biztosítja továbbá, hogy a csoportos beszedési és átutalási megbízások esetében a fizetési megbízásokat külön-külön kell figyelembe venni az illetékkorlát szempontjából. A javaslat szerint, amennyiben az illeték alanya a Magyar Nemzeti Bank vagy a kincstár, az illeték mértéke – illetékfizetési korlát nélkül – az illetékalap 0,1 százaléka. Speciális szabály biztosítja, hogy az egynapos jegybanki betét elhelyezésére irányuló lekötési művelet esetében az illeték mértéke 0,01 százalék. Az indítvány előírja továbbá azt, hogy az illeték alanya ügyfelét tájékoztatja az általa megállapított illeték” – olvasható az indokolásban.

A Portfolio.hu szerint a módosító javaslat előremutató eleme, hogy a határ lejjebb van, mint amit a kormány eredetileg tervezett (a konvergencia programban szereplő eredeti elképzelések szerint 30 ezer forint lett volna a felső határ, igaz a törvény már nem tartalmazott felső korlátot). Ez egyértelműen pozitív a pénzügyi stabilitás szempontjából és a hazai bankok szempontjából is kedvező változást jelent. Negatív fejlemény ugyanakkor, hogy az illeték hatálya kiterjed az MNB bizonyos műveleteire, ami súlyos csapást jelenthet az úgynevezett overnight piacnak.

A költségvetés oldaláról megközelítve fontos látni, hogy a hatezer forintos korlát bevezetése kisebb bevételt eredményezhet a költségvetésben szereplő 283 milliárdos (eredményszemléletben 320 milliárdos) összegnél. Vagyis az így keletkező „lyukat” más intézkedésekkel kell betömje a kormány (itt érdemes felidézni, hogy a konvergencia programban szereplő 0,1 százalékos kulccsal és a 30 ezres felső határral 130-228 milliárd forintos bevétellel számolt a kormány).

A tranzakciós adót az idén tavasszal nyilvánosságra hozott második Széll Kálmán-tervben jelentette be a kormány. A két hete közzétett költségvetési törvényjavaslatban már az eredetileg javasolt összegnél nagyobb, 283 milliárd forintos összeg szerepelt. Sőt azóta az NGM már arról beszélt, hogy ez nem teljes évi, hanem csak 11 havi adómérték lenne 2013-ban – hiszen januárban még nem fizetnék –, és 2014-től több mint 320 milliárdot várnak ebből az adóból. Sőt, azóta már felmerült az is, hogy éves mértékét 400 milliárd fölé kellene emelni.



  • Vennék
  • Hírek