Nem csak az államkasszát dagasztja a dráguló cigaretta

Az idei jövedékiadó- és áfaemelések miatt a tavalyi bázishoz képest 20 százalékkal drágult a cigaretta. A Napi Gazdaság információi szerint ez az első néhány hónapban 14 százalékos forgalomcsökkenést okozott a legális cigarettapiacon (a sodródohányt nem számolva), nyáron pedig újabb jövedékiadó-emelés várható, amely már augusztus végén érezteti hatását. A piaci folyamatok kérdésessé teszik a 2012-re várt, nagyjából 50 milliárd forint cigarettaeladásból származó jövedékiadóbevétel-többlet teljesülését. Parlamenti pletykák szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium jövőre további 30 milliárd forint többletbevételt célzott meg a termékeladásból. Ha ennek nagyobbik részét a szaktárca a dobozos cigarettára terheli, az további 40-50 forint árnövekedést jelenthet.

A jelenlegi magyar fogyasztás 30 százalékát a sodródohány, 70 százalékát pedig a hagyományos cigaretta adja. Tavaly év végén ez az arány még 28−72 százalék volt, úgy, hogy a hagyományos cigaretta piacán az árháború már éreztette hatását, emiatt 2011-ben az előző évhez képest mindössze 2 százalékos drágulást regisztráltak. A fogyasztás ennek megfelelően csak kismértékben, 2 százalékkal esett vissza.

Az idei trendből és a jövő évre várható változásokból (további adóemelés, a cigarettaértékesítő helyek számának csökkenése) arra lehet következtetni, hogy Magyarország újra a csempészáru célpontjává válik. Az EU-ban a KPMG legfrissebb tanulmánya szerint 65,3 milliárd szál cigaretta kerül piacra illegálisan. Az adatot a napokban tették közzé, némi szépséghibája azonban, hogy a kutatást a KPMG a Philip Morris International Inc. felkérésére készíti, tehát nem feltétlenül független.

Az azonban ténykérdés, hogy a több száz oldalas felmérés alapján dolgozik minden évben az OLAF (az unió hamisítás és csalás elleni szervezete). A tanulmány szerint Magyarország egyike a keleti csempészáruval legkevésbé szennyezett országoknak, sőt inkább innen megy termék − legálisan vagy szürke csatornákon − Ausztriába.

Az osztrák piac 13 milliárd szálas, ebből 3,25 milliárd szál cigaretta az ország határain kívülről érkezik, de csak 1,43 milliárd legálisan. Sokkal nagyobb gondban vannak a németek. Oda egyaránt érkezik csempészáru és legálisan utaztatott termék Lengyelországból, Csehországból, Ukrajnából, Oroszországból és Fehéroroszországból. A 22,5 milliárd szál kívülről érkező termékből állítólag 14 milliárd szál csempészett. A német cigarettapiac összesen 85 milliárd szálat jelent, vagyis a feketepiac részaránya bőven 10 százalék feletti. Meglepő, hogy az 55-56 milliárd szálas Lengyelországba is jelentős mennyiségű csempészáru érkezik: a 7,23 milliárd szál kívülről jövő termékből 6,7 milliárd csempészett. A lengyeleknek ugyanazon fekete csatornákkal kell szembenézniük, mint a németeknek, kiegészítve Moldáviával, az országból pedig összesen 11 milliárd szál indul vándorútra.

Moldávia Romániának is fejtörést okoz, a román piacra 3,46 milliárd szál cigaretta kerül be kívülről, ám ennek túlnyomó része, 3 milliárd szál csempésztermék, az országban az utóbbi időben ugrott meg a feketepiac. Az elmúlt években megugrott az uniós tagállamokban a csempésztermékek aránya, a KPMG szerint korábban nem tapasztaltak olyan mértékű feketepiacot Európában, mint 2011-ben. A teljes európai cigarettafogyasztás tavaly 576 milliárd szál volt, míg a sodrós termékekből nagyjából 115,6 milliárd szál fogyott, vagyis a teljes fogyasztás 690 milliárd szál körül mozog. Mindez azért érdekes, mert 1997-ben 800 milliárd szál feletti fogyasztást mértek a legális piacon. Mindent összeadva, az elmúlt 14 évben csak lassú fogyasztáscsökkenést lehetett elérni az adóemelésekkel, bár tény, hogy a skandináv országok komoly eredményekről számoltak be.