Nem nagyon megy a szegények bankja

2012.07.04. 07:31
Az eredeti tervben szereplő 400 helyett 141 hitelt tud kihelyezni a szegények vállalkozását segítő kísérleti program, mely végrehajtói szerint munkahelyeket teremt. A Kiútprogram keretében összesen 71,5 millió forintnyi szociális mikrohitelt helyeznek ki júliusig, fedezet nélkül. Mentorokkal is segítik a bangladesi mintára létrehozott, a legszegényebbek vállalkozásait támogató programot.

A program gazdái ennek ellenére nem csalódottak. A program szakmai vezetője szerint sikerült bebizonyítani, hogyha valaki nagyon elszánt, üzleti érzékkel, szorgalommal rendelkezik, és megkapja az induláshoz szükséges kisösszegű hitelt, valamint egy segítő mentort, akkor ki lehet törni a mélyszegénységből, a segélyezetti létből, írja a Világgazdaság.

Segítenének kitörni

A 400 millió forinttal gazdálkodó program az ország legszegényebb régióiban élő, tartósan munka nélkül lévő, sok esetben roma lakosság számára teremt lehetőséget arra, hogy létfenntartásukat helyi vállalkozásokkal tudják biztosítani. Mindehhez a projektet működtető nonprofit szervezet szakemberei nyújtanak segítséget, mind a vállalkozások megszervezéséhez, beindításához, mind a szükséges adminisztratív teendőkhöz biztosítják a hátteret.

A vállalkozások beindításához 200 000-től 1 000 000 forintig lehet hitelt igényelni ötfős csaptoknak. A kölcsönnyújtás feltétele az, hogy a vállalkozói csoportnak legyen üzleti terve, amelynek elkészítéséhez mentorok nyújtanak segítséget. A hitelt abból a haszonból kell visszafizetni, amelyet a vállalkozások kitermelnek. A részt vevőket azzal motiválták, hogy a következő csak akkor kapta meg a hitelt, ha az előtte lévő vállalkozó már megkezdte a visszafizetést.

A szegények bankja nem fogyasztási, hanem vállalkozói hitelt nyújt 20 százalékos kamattal, másfél éves futamidővel. A program képviselői azt tartanák sikernek, ha a felvett hitelek 75 százalékát visszafizetnék a folyamatosan működő vállalkozások, illetve a programban részt vevők életkörülményei javulnának.

A program felénél felülvizsgáltuk a módszert – tájékoztatott Molnár György, a Kiútprogram igazgatósági tagja. Javítottunk az ügyfélkiválasztás módszerein, rugalmasabbá tettük a csoport-alakítást és a hitelterméket, és a terepmunkások is sokkal tapasztaltabbak lettek – mondta a Magyar Tudományos Akadémia kutatója. Ennek eredményeként sokat javult a fennmaradási arány, a második ütemben, idén március végéig létrejött vállalkozások több mint 80 százaléka működik jelenleg – hangsúlyozta Molnár György, míg korábban 40-50 százalékos volt ez az arány.

Jobb, mint a közmunka

Most már birtokában vagyunk a program sikeres működtetéséhez szükséges módszernek Ugyanakkor ez egy drága program, semmiképp sem hasonlítható össze a szokásos, fedezet mellett nyújtott kisvállalkozói hitelezéssel – folytatta a közgazdász. „Számításaink szerint azonban nemzetgazdasági szinten mérve hatékony munkahelyteremtő programról van szó.

A kísérleti szakasz utáni üzemszerű működtetése nem kerül többe, mint a közfoglalkoztatás, viszont a közfoglalkoztatástól eltérően tartósan új munkahelyeket teremt” – érvelt az MTA kutatója a program mellett. Sárkány Csilla hozzátette: „akiknek nem sikerült a terveiket megvalósítani, vagy visszatértek a segélyezési rendszerbe, vagy – részben a program során megszerzett készségek és önbizalom eredményeként – sikerült állást találniuk”.

Nem támogatják tovább

Számos nehézséggel kellett megküzdeniük a program vezetőinek. „Az ellátórendszerből való kilépést, az önfoglalkoztatás megvalósítását nagyon megnehezíti a folyton változó szabályozási, gazdasági és szociális környezet labilitása és romlása, az intézményrendszer összehangolatlansága és az egyéni ügyintézői értelmezések” – mondta Oszlánszkyné Gerstmájer Mária, aki több csoport mentorként dolgozik.

Molnár György hozzátette, az előkészítő időszakot is beleszámítva három év alatt nem sikerült elérni az önfoglalkoztatókkal szemben diszkriminatív Start-kártya törvény módosítását, így nekik továbbra is meg kell fizetniük saját foglalkoztatásuk után azt a 27 százalékos járulékot, amit másoknak, akik korábbi tartós munkanélkülit foglalkoztatnak, nem kell.

A folyatatás nem lesz egyszerű. „Sajnos – annak ellenére, hogy a Kiútprogramot név szerint említi a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium döntéshozói lezárták a köztünk fennálló szerződést, és befejezték a program támogatását” – válaszolta Molnár György arra a kérdésünkre, hogy tervezik-e a program folytatását. A már eddig is jelentpsebb részt kitevő, 50 milliós nagyságrendű magánforrásokból azonban még tovább működhet a kísérlet.