MNB: Nem tartható a hiánycél

2013-ban a költségvetési hiány a GDP 2,8 százalékát teheti ki, ami az Országvédelmi Alapban elkülönített szabad tartalékok maradéktalan törlése esetén a GDP 2,4 százalékára mérséklődhet, állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön publikált tanulmánya, amely még nem számol a kormány 300 milliárdos, munkapiacot ösztönző csomagjával.

Előrejelzésük szerint mind a hiány, mind az államadósság-ráta csökkenő tendenciát mutathat, és a 2012-es év sikeres zárását feltételezve jövőre egymást követő harmadik évben teljesülhet a maastrichti hiánykritérium. A törvényjavaslatban szereplő szabad tartalékokkal együtt a költségvetési hiány előrejelzés 0,6 százalékponttal haladja meg a kormányzati célértéket. A magasabb hiányt jelentős részben a költségvetési törvényjavaslatban szereplő makrogazdasági pálya különbsége, illetve a 2012-es költségvetési folyamatok eltérő megítélése, és kisebb részben a kormányzati intézkedések eltérő becsült hatása magyarázza.

A 300 milliárddal még nem is számoltak

Az elemzés nem számolt a törvényjavaslat benyújtását követően bejelentett intézkedések
hatásával. Így a 2012. június 28-án bejelentett, 300 milliárd forintos növekedés-ösztönző és
munkahelyteremtő, alapvetően a munkához köthető adó- és járulékterhek csökkentését célzó csomagot sem vették figyelembe számításaikban. Ugyanakkor a 2013-as költségvetés megítélésük szerint nem tartalmaz valódi tartalékokat, ezért minden olyan többletkiadás, amelyhez nem kapcsolódik más egyenlegjavító lépés a költségvetési hiányt növeli.

A költségvetési törvényjavaslat az MNB által vártnál számottevően kedvezőbb makrogazdasági
folyamatokkal számol. A javaslat 2012-13-ban 0,1, illetve 1,6 százalékos reálnövekedést vetít előre, ami rendre 0,9, illetve 0,8 százalékponttal magasabb az MNB júniusi inflációs jelentésében bemutatott előrejelzésénél. 2012-ben elsősorban a nettó export növekedési hozzájárulása, illetve a beruházási kép kedvezőbb megítélése, 2013-ban pedig főként a háztartások fogyasztásának eltérő előrejelzése okoz különbséget.

A költségvetési javaslat emellett 2013-ban a jegybank várakozásánál 0,7 százalékponttal magasabb, éves átlagban 4,2 százalékos inflációval számol. Az alacsonyabb növekedési pálya, illetve a 2012-es folyamatok eltérő megítélése következtében a személyi jövedelemadó- és a járulékbevételek, az áfa, a társasági adó és az eva, valamint egyéb adók esetében a javaslatnál összesen a GDP mintegy 0,6 százalékpontjával alacsonyabb bevételre számítanak.

Kevesebb lesz a bevétel

Az elsődleges kiadások esetében a makrogazdasági, illetve a 2012. évi fiskális folyamatok eltérő
megítélése következtében összességében minimális eltérést tapasztaltak a törvényi előirányzat és a várakozásaik között. Az MNB által feltételezett alacsonyabb EU forráslehívás következtében
alacsonyabb önrészt kell az államnak finanszíroznia. A fenti hatást részben ellensúlyozza, hogy a
gyógyító megelőző ellátások kiadásai megítélésünk szerint alultervezettek. Az idei évi és egyes korábbi kormányzati intézkedések 2013. évi hatásának eltérő megítélése összességében a GDP 0,2 százalékát kitevő eltérést okoz a becsült egyenlegben.

A Széll Kálmán-terv 2.0 intézkedéseinél elsősorban az E-útdíj esetében várnak lényegesen, a GDP 0,15 százalékpontjával alacsonyabb nettó hiánycsökkentő hatást. Emellett a környezetvédelmi termékdíj esetében is a tervezettnél
alacsonyabb bevételt valószínűsítenek. A tranzakciós illeték esetében azzal a technikai feltevéssel él az elemzés, hogy a bevételi cél teljesül, de mivel a végleges szabályozás nem ismert, így nem tudják megbecsülni az ehhez kapcsolódó bevételt. A gyógyszerkassza kiadásainak tervezett csökkentését megítélésük szerint nem biztosítják a 2011-12-ben bejelentett intézkedések, itt összesen a GDP 0,1 százalékát kitevő egyenlegrontó hatásra számítunk, de jelentős negatív kockázatok mellett, mivel kérdéses a gyógyszergyártói többletbefizetések fenntarthatósága.

A megváltozott munkaképességűek ellátórendszerében (rokkant ellátások) bekövetkező változások ugyanakkor megítélésünk szerint az előirányzathoz képest a GDP 0,1 százalékát kitevő megtakarítást eredményezhetnek. A fentiek eredményeképpen a törvényjavaslatban szereplőnél lényegesen alacsonyabb bevételre számít a jegybank elemzése. A kiadási előirányzatok esetében összességében kismértékű többletkiadással számolnak, de egyes részterületeken (pl. egészségügy) jelentősebb feszültségek alakulhatnak ki. A költségvetési szervek nettó kiadásai az önkormányzatoktól történő feladatátcsoportosítások hatásától szűrve reálértelemben jelentősen emelkednek a 2012. évi várható értékükhöz képest, ami azt tükrözi, hogy az elmúlt években erőteljesen leszorított kiadási szint középtávon nem fenntartható.

Segíthet az IMF-megállapodás

A kamatkiadások megítélésében érdemi különbséget jelent, hogy a törvényjavaslat nem számol az államadósságot megtestesítő pénzügyi eszközöktől elvárt kockázati prémium EU/IMF megállapodás megkötése miatt bekövetkező lehetséges csökkenésével. Az MNB azt feltételezi, hogy 2012 második félévében sor kerül a megállapodás megkötésére, ami fokozatosan érezteti hatását a finanszírozási költségekben. A nettó kamatkiadások az általuk feltételezett EU/IMF-megállapodás és az ennek köszönhető prémiumcsökkenés mellett 0,1 százalékponttal alacsonyabbak a költségvetésben tervezettnél.

A benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban számos kockázati tényezőt azonosítottak, amelyek
összességében a magasabb hiány irányába mutatnak. Kockázatként értékelik, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz valós tartalékokat. A 2012-es szint felére csökkenő Országvédelmi Alap, azaz a szabad tartalékok mértéke megítélésünk szerint ugyanis nem arányos a kockázatokkal.

A tartalékok nem nyújtanak teljes egészében fedezetet a költségvetésben tervezettnél várhatóan kedvezőtlenebb makrogazdasági folyamatok és az intézkedésekkel kapcsolatos implementációs kockázatok költségvetési hatásaira. Megítélésük szerint a hiánycél tartása érdekében szükségessé válik a szabad tartalékok törlése, de még ebben az esetben is további, kismértékű hiánycsökkentő lépések válhatnak szükségesé a GDP 2,2 százalékára kitűzött cél eléréséhez. A gazdasági kilátások esetleges további romlásának és más, nem várt események költségvetési kockázataira így nem marad tartalék a költségvetésben.

Sok a kockázat

További kockázatot hordoz az új adótípus, a tranzakciós illeték bevezetése. A törvényjavaslat a GDP közel 1 százalékának megfelelő pénzügyi tranzakciós illetékbevétellel számol, miközben a pénzügyi szervezetek különadójának fele 2013-ban még fennmarad. Az új adónemet szabályozó végleges törvényszöveg ismeretének hiányában jelenleg technikai feltevésként számolnak azzal, hogy a tranzakciós illetékből származó bevétel eléri a tervezett 283 milliárd forintot. Ugyanakkor a tranzakciós adóval kapcsolatban 2012. június 28-án benyújtott költségvetési törvénymódosító javaslat változatlan formában történő elfogadása esetén az új adónemhez köthető nettó hiánycsökkentő hatás elmaradhat a tervezettől és jelentős részben átmenetinek bizonyulhat.

A magasabb hiány irányába mutató kockázatot jelent az EU/IMF megállapodás esetleges elmaradása. Egy ilyen forgatókönyv esetén a magasabb kockázati prémium a kamatkiadások növekedése, míg a makrogazdasági folyamatokra gyakorolt közvetett hatás a bevételek csökkenése irányába hatna. Érdemi, a GDP 0,6 százalékát elérő kockázatot jelent emellett, hogy az Európai Bíróság a 2010-ben a távközlési szektorra kivetett különadó ügyében esetleges elmarasztaló ítélete esetén az államnak vissza kell fizetnie az eddigi bevételeket.

Az elemzés lezárásának időpontjában a költségvetési törvény javaslatát megalapozó adózási jogszabályok és egyéb szaktörvények egy része még nem készült el, illetve nem volt megismerhető. Emiatt jelen állapotában a költségvetési törvényjavaslatban foglalt egyenleg mellett a várható hiány sem tekinthető törvényileg teljes mértékben megalapozottnak. A törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben megfogalmazott adósságszabálynak, mert mind az előirányzatok alapján, mind előrejelzésünk szerint 2013-ban csökken az államadósság. Az MNB egy korábbi előrejelze szerint – változatlan árfolyam-feltevés mellett - az adósság 2013-ban 0,3 százalékponttal a GDP 78,1 százalékára csökkenhet.