Egy zárószavazás előtti, Matolcsy György által jegyzett módosító javaslat (pdf) több helyen pontosítja a tranzakciós adóról szóló, elfogadás előtt lévő törvényjavaslatot. A módosító értelmében a „Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés” is a tranzakciós illetéknek nevezett új adó hatálya alá tartozik (a készpénzes fizetés alapból adómentes, de a csekkbefizetés nem számít ebből a szempontból készpénzes műveletnek). A csekkadó alapja „a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt”, vagyis a sárga csekken szereplő összeg. Egyébként évente nagyjából 3000 milliárd forintot fizetünk be csekken, vagyis a csekkadó összesen 3 milliárdos, tehát egy négyfős családra lebontva nagyjából 1200 forintos terhet jelent.
A módosító javaslat egy másik pontjával kivették a tervezetből azt a passzust, amely a hitelnyújtást is megadóztatta volna. Az NGM indoklása szerint az, hogy ha egy hitel- vagy kölcsönszerződés alapján az adós számláján pénz jelenik meg, az „nem minősül átutalásnak, így illetékfizetési kötelezettséget sem keletkeztet”.
Az utolsó pillanatban benyújtott módosító azt is egyértelművé teszi: az MNB-nek az egynapos banki betétnél, illetve a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása esetén kell az adót megfizeteni. Az MNB-t érintő adó az egynapos betétnél az általános 0,1 százalékos adómértékkel szemben 0,01 százalékos szintű lesz. A törvényjavaslatban eredetileg kéthetes jegybanki betét szerepelt, ilyen azonban már évek óta nem létezik.
A tranzakciós adó, mint ismert, a pénzügyi műveletek megadóztatását szolgálja majd 2013-tól. A tavasszal bemutatott második Széll-tervben szerepelt először a javaslat, amelytől 130-228 milliárd forintra saccolt éves bevételt vártak.
A tranzakciós adó tervezett szabályai számos ponton változtak egyébként is a törvényjavaslat május 11-i benyújtása óta. A június közepén benyújtott 2013-as költségvetési törvényjavaslatban már az eredetileg javasolt összegnél nagyobb, 283 milliárd forintos összeg szerepelt, majd az NGM arról is beszélt, hogy 2014-től több mint 320 milliárdot várnak ebből az adóból, de éves mértéke akár 400 milliárd fölé is mehet. Közben az adót az eredeti tervektől eltérően kiterjesztették az MNB-re is – amely újabb konfliktust okozott a jegybank és a kormány között, és okozhat a nemzetközi szervezetek és a kormány között is a jövő héten kezdődő hiteltárgyaláson –, a tervezett plafonját viszont jelentősen lejjebb vitték, így az adó eredetileg tervezett formájából csak 140 milliárd lehetne a jövő évi bevétel.
A tranzkaciós adót a bankok várhatóan áthárítják az ügyfelekre, erről nemrég Matolcsy György is beszélt, valamint arról, hogy a pénzintézetek korábban az abból elvárt bevétel tört részét szedték be az ügyfelektől.
Rogán Antal fideszes frakcióvezető szerint az MNB-nek is át kéne hárítania az adót a bankszektorra, a jegybank viszont közölte: nincs lehetősége arra, hogy áthárítsa. Az MNB szerint a tranzakciós adó 2,5 százalékos kamatemelést tenne szükségessé, ha változatlan monetáris feltételeket akar érvényesíteni a jegybank. Ezért a törvényt végső soron a jegybanki függetlenség kormányzati megsértésének értékelik, és mint ilyet alkotmányellenesnek tartják a jegybank szakértői. A gyakorlatilag 2,5 százalékpontos kamatcsökkentést jelentő áthárítás emellett kiszárítaná a banki hitelezést, szűkítve a gazdaság forrásait.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
