Natália
1 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Baráti cégekkel játszott össze a magyar Opel-importőr?

2012.07.09. 08:30
Az Opel-importőr korábbi vezetése tudatosan, baráti cégek helyzetbe hozásával kívánta átalakítani a dealer-hálózatot − gyanítja néhány márkakereskedő −, kihasználva, és tovább rontva a válságban megrendült szalonok helyzetét.

Több márkakereskedő szerint sajátos módszerekkel igyekezett nehéz helyzetbe hozni, esetenként ellehetetleníteni egyes jól menő vidéki szalonokat az Opel Southeast Europe Autóforgalmazó Kft. − a márka magyarországi importőre − korábbi vezérigazgatója. Számos, a Napi Gazdaságnak nyilatkozó kereskedő szerint okkal feltételezik, hogy a válság kitörését követően „közelálló” cégeknek kezdték el átjátszani a jól bejáratott egységeket. Az importőr az ügyben a Napi többszöri megkeresésére sem kívánt nyilatkozni.

Úgy tudni, hogy a válság előtt még szép eredményeket felmutató magyarországi Opel-dealerek az árbevétel-arányos eredmény alapján Európa sereghajtói közé kerültek. A 2010-es adatok szerint például mínusz 1,6 százalékos rátával az utolsó helyen álltak a kontinensen, de tavaly is 0,6 százalékos árbevétel-arányos veszteséget produkáltak.

A kereskedők és az importőr viszonya 2007-ben kezdett megromlani. Ekkor az importőr egy jelentősebb tételt osztott szét a szalonok között (összesen 1000−1500 darabot), azokra terhelve a finanszírozást. A kibontakozó válságidőszakban ez hatalmas veszteségekhez és eladósodáshoz vezetett, ráadásul "készletkiszórás" nélkül a veszteségek a végső szám negyedét sem érték volna el − fogalmazott Kozlovszky László, a Klassz-Autó Kft. és a Kozlo-Plast Kft. tulajdonosa, debreceni Opel-kereskedő, aki maga is 117 autót kapott akkor, az említett konstrukcióban.

A gépkocsik ellenértékét 30 napon belül ki kellett fizetniük a cégeknek − függetlenül attól, hogy eladták-e a járműveket vagy sem. A piac megtorpanását jellemzi, hogy a debreceni kereskedő végül 2011 végén adta el a flotta utolsó darabját. Kozlovszky szerződését pedig időközben az eladási darabszám-elvárások elmaradására hivatkozva 2010 februárjában megszüntették. Más kereskedőkhöz hasonlóan ő is sajátos kivásárlási ajánlatként értékelte, hogy a szerződés újraindításának feltételeként szóban azt kötötték ki, hogy saját cége 51 százalékos üzletrészét adja át egy másik vállalkozásnak.

Süveges Árpád, a többek közt a Pécsett szalont üzemeltető Gemenc-cégcsoport tulajdonosa is úgy érezte, hogy megpróbálták cégei működését ellehetetleníteni, hogy így szerezzenek piacot egy másik kereskedőcsoportnak. Az ilyen törekvéseknek a kereskedők szerint megfelelő alapot adott, hogy a legtöbb szalon a válság miatt nehéz helyzetbe került, egyre többeknek okozott nehézséget − devizaalapú − hiteleik törlesztése.

A GM pénzügyi háttércége éppen a válság kezdetekor vonult ki Magyarországról, így más márkákkal ellentétben nem volt mód kedvezőbb finanszírozási konstrukciók igénybevételére. Több lapunknak nyilatkozó szalontulajdonos sérelmezte, hogy autómegrendeléseiket nem vagy nem a megfelelő időben teljesítette az importőr (ez pedig az ügyfeleknél bizalmi válságot okozott), illetve számos − az érintettek szerint kétes hátterű − ellenőrzés és ezekből adódó tízmilliós büntetések nehezítették helyzetüket.

Ezt követően többen nehezen magyarázhatónak nevezték a márkakereskedői szerződésük megszüntetését. Süvegesnek ugyan a finanszírozó bankkal való megegyezésnek köszönhetően sikerült stabilizálnia cégei helyzetét (2011 nyarán), márkakereskedői jogosultságát mégis elveszítette. A jogi üggyé formálódott esetben a bíróság azonban − ideiglenes intézkedésként − a Gemenc Autócentrum Kft.-vel a megállapodás fenntartását rendelte el a felmondás jogszerűségének vizsgálata idejére.

A magyarországi autós vezérképviseletek nem mérték fel megfelelően az itthoni viszonyokat. Sem az autószalonok méretére vonatkozóan, sem a működtetők beruházási szükségletei szempontjából − véli Mihalics Géza kaposvári kereskedő, a felszámolás alatt álló M. G. Autó Kft. tulajdonosa. A vezérképviseleti előírások több száz millió forintos beruházássorozatra kötelezték a kereskedőket, függetlenül attól, hogy fővárosi vagy vidéki szalonról volt szó.

Egy, a válság előtt befejezett beruházás miatt lehetetlenült el Szuna József, az egyik legnagyobb Opel-kereskedő székesfehérvári vállalkozása is. A 2007-es, az akkori Opel-vezetés által mintaprojektként szorgalmazott és hathatós közreműködésével készült 440 milliós fejlesztés egy öt GM-márkát forgalmazó egység létrehozását célozta, az építést teljes egészében a kereskedő cég, az Index-Trade Kft. finanszírozta.

A márkakereskedők által sérelmezett lépéseket végrehajtó, 2008-tól regnáló vezérkar azonban Szuna szerint már megvonta a támogatást. A tulajdonosok által létrehozott új cég, a Szuna Fehérvár Kft. 2009 decemberében írt alá szerződést az importőrrel Opel és Chevrolet forgalmazására, Szuna szerint azonban e szerződés opeles része − annak ellenére, hogy a magyar és regionális vezetők is aláírták − ismeretlen okból nem lépett hatályba.

Opel-adatok (január-június)
  Új forgalomba helyezés (darab) Piaci rész (%)
2009 4729 11,90
2010 2088 9,70
2011 2676 11,55
2012 3196 11,50
Forrás: Datahouse

A szerződésbontási indokként gyakran említett értékesítési elvárásokkal kapcsolatban is vita alakult ki a − főként vidéki − kereskedők és a központ között. Az összeladások 50−70 százalékát az elmúlt időszakban a budapesti szalonok adták, a vidékiek ezért aránytalannak érezték az előírásokat (a kereskedők szerint az országos összeladás arányában azonos elvárást fogalmaztak meg minden egyes kereskedővel szemben, függetlenül attól, hogy az a fővárosban vagy vidéken működött − holott a flottaértékesítés zöme hagyományosan Budapesten koncentrálódik).

Havi Opel-eladások (2012, darab)
  január február március április
Budapest 365 355 419 418
Vidék 211 182 180 178
Összesen 576 537 599 596
Forrás: Datahouse

A magyarországi Opel-márkakereskedők 2009−2010-ben az egyik legnagyobb veszteséget szenvedték el Európában, egyes vidéki településeken a szalononként havi 40-50 darabos eladások 5-6-ra is zuhanhattak. A márkakereskedők szerint a német anyacég nem feltétlenül értesült a hálózat és az importőr megromlott viszonyáról, számára ugyanis az elsődleges szempont a piaci rész fenntartása, ami az eladások 70-80 százalékát adó flottaeladásokkal a vidéki szalonok nélkül is teljesíthető.

A Napi információi szerint a Volkswagen (VW) itthoni importőre a válság kezdetén a likviditási helyzet javítására jelentős összegekkel támogatta kereskedőit, a vidéki közepes dealerek 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak 2010-ben Volkswagenre, illetve 10 milliót Skodára. Úgy tudni, más márkáknál is jellemző volt, hogy autókat helyeztek ki saját költségen a kereskedőkhöz, ezzel próbálva segíteni működésüket.