Ilyen csekkadót kaptunk a nyakunkba

2012.07.09. 16:10
A parlament hétfői ülésén rábólintottak a képviselők a banki műveleteket megadóztató törvényjavaslatra, jövőre szinte minden tranzakció után 0,1 százalék, egyes MNB-műveletek után 0,01 százalék folyik az államkasszába. Az adót a pénzintézeteknek kell fizetniük, végül azonban várhatóan az ügyfelek zsebéből kerül a pénz a költségvetésbe.

Megszavazta a parlament a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot, eszerint jövő év január elsejétől csaknem minden banki tranzakció után 0,1 százalék megy az államkasszába. A törvényjavaslatot benyújtása óta többször újraírták, Matolcsy György még az utolsó pillanatban is hozzányúlt a szöveghez.

A csekkadóként elhíresült új közteherről szóló törvény végső változata szerint azt a magyar székhellyel, vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézeteknek, a postának, a kincstárnak és bizonyos műveletei után a Magyar Nemzeti Banknak kell fizetnie a pénzügyi műveletek után.

A nemzetgazdasági miniszternek a zárószavazás előtt benyújtott módosítója a hitelnyújtást, mint tranzakciót kivette az adóköteles körből. Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár hétfőn a miniszter döntését azzal magyarázta a mintegy 14 milliárdot jelentő tételt törlését, hogy az fékezné a hitelezést, ami pedig szemben állna a kormány gazdaságélénkítő terveivel.

Az elfogadott törvényjavaslat szerint az illeték kiterjed majd a készpénzfelvételre és befizetésre, a banki átutalásokra, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra is. Illetéket kell fizetni a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása után is, és illetéket fizethet a jegybank is a legfeljebb kéthetes jegybanki értékpapír kibocsátása, valamint az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló műveletek után.

A pénzátutalások, beszedések, készpénzkifizetések után az adót a szolgáltató bank fizeti be, postai csekkes befizetésnél a Posta Elszámoló Központot terheli az adó. Fizetni kell akkor is, ha az ügyfél nem a számláján lévő pénzből, hanem a hitelkeretének terhére fizet be, vagy utal át egy összeget.

Akiknek nem kell fizetni

Nem kell fizetni, ha valaki ugyanannál a banknál az egyik számlájáról a másikra utal pénzt, és nem kell fizetnie az anyavállalatnak sem, ha a leányvállalataival a likviditás biztosítása érdekében hajt végre pénzügyi műveletet és a csoport tagjainak a számláit ugyanaz a bank vezeti. Nem adókötelesek a jóvá nem hagyott, vagy hibásan teljesített műveletek sem, vagyis nem kell 0,1 százalékot fizetni, ha valakitől tévedésből vonnak le egy összeget.

A tranzakciós illeték alapja a pénzügyi művelet összege, készpénzátutalás esetén például a megbízásban szereplő pénzösszeg. Nem ússza meg az adót az sem, aki külföldi pénznemmel fizet, ez esetben az összeget az MNB által a teljesítési napra közétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani és ebből fizetni az adót. A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke az összeg 0,1 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6000 forint (vagyis a hatmillió forint feletti utalásoknál kell fixen hatezret fizetni). A törvényjavaslat első verziójában egyébként még nem ez a felső plafon szerepelt, 30 000-es napi limit volt a tervekben.

Mindig az ügyfél fizeti

A pénzforgalmi szolgáltatóknak havonta – a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig – kell megállapítaniuk és befizetniük az illetéknek hívott adót. Azt tehát technikailag a pénzintézetek fizetik, a gyakorlatban azonban aligha elkerülhetető, hogy a sarc ne az ügyfeleken csattanjon. Az átlagmagyarnak ez elvileg évi 14 000 forintnyi tételt jelentene, de a banki tranzakciók jelentős része nem lakossági ügyfelektől indul.

A bankok elvileg csak az inflációval emelhetik a rendszeres díjaikat, minden más emelés egyoldalú szerződésmódosításnak minősül, ennek pedig már szigorúbbak a szabályai. Például hatvan nappal korábban értesíteniük kell az ügyfelet, alá kell tudniuk támasztani a forrásköltségek emelkedésével, vagy jogi szabályozói környezet megváltozásával, vagy az ügyfélkockázat növekedésével. Komolyabb gondot persze az áthárítás a bankoknak valószínűleg nem okoz majd, a megemelkedett forrásköltségekre hivatkozva már a bankadó jelentős része is átszivárgott az ügyfelekhez.

Sokat változott

A pénzügyi műveleteket sújtó új közteher nevével ellentétben valójában adó, illetéknek ugyanis azt szokták nevezni, ami után valamilyen ellenszolgáltatás jár, a tranzakciós illeték esetében azonban nincs ilyen. A kormány ennek ellenére így mutatta be tavasszal a második Széll-tervben, ekkor 130-228 milliárd forint közé saccolták a tőle várt bevételt. A június közepén benyújtott 2013-as költségvetési törvényjavaslatban már az eredetileg javasolt összegnél nagyobb, 283 milliárd forintos összeg szerepelt, majd az NGM arról is beszélt, hogy 2014-től több mint 320 milliárdot várnak ebből az adóból, de éves mértéke akár 400 milliárd fölé is mehet.

A 6000 forintos plafonnal az adó eredetileg tervezett formájából csak 140 milliárd lehetne a jövő évi bevétel, eközben azonban kiterjesztették a Magyar Nemzeti Bank egyes műveleteire és a Magyar Államkincstárra is, a két szervezettől együttesen mintegy 240 milliárdot vár a tárca jövőre.

Új konfliktust hozhat

A jegybank adóztatása egyébként újabb konfliktust okozott a jegybank és a kormány között. Ha az MNB továbbterhelné a tranzakciós illetéket, akkor a jelenleginél 2,5 százalékponttal alacsonyabb, azaz csak 4,5 százalékos kamatot fizetne a kereskedelmi bankoknak a betétek után, írta Matolcsy Györgynek szóló levelében múlt héten Simor András jegybankelnök. Kifejtette, ha a jegybank kamatot kívánna csökkenteni, akkor azt saját hatáskörben tenné meg. Ha viszont változatlan monetáris kondíciót kívánna fenntartani az MNB az új adó mellett, akkor értelemszerűen 2,5 százalékkal emelnie kellene a jelenleg 7 százalékos alapkamatot. Az elnök véleménye szerint a törvénymódosító javaslat, amely az MNB-re tranzakciós illetéket vetne ki értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes.

Az Európai Központi Bank múlt héten lapunkkal közölte, megkapták az MNB adóztatásáról szóló törvényjavaslatot, tanulmányozzák. Véleményüket azonban a magyar kormány nem várta meg, hétfőn a parlament elfogadta a tranzakciós adóról szóló törvényjavaslatot. Elemzők szerint nem kizárt, hogy a jegybankot is terhelő tranzakciós adó kérdése a Nemzetközi Valutaalappal jövő héten kezdődő tárgyalásokon is előkerül majd.

Varga Mihály, a tárgyalásokért felelős miniszter hétfőn a köztévé műsorában közölte, az adópolitika területén kemény tárgyalásra számít. Szóba kerülhet a vagyonadó, az ingatlanadó, de várhatóan téma lesz a tranzakciós illeték jegybankra történő kiterjesztése is, mondta.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Bankszámla