ÁSZ: Sikertelenek voltak a munkahelyteremtési programok

Bár a munkahelyteremtési programok több százezer embert érintettek (359 ezer fő), a foglalkoztatási rátában nem sikerült felzárkózni, míg 2004-ben 6 százalékpont körüli volt a magyar foglalkoztatási ráta elmaradása az Európai Unió átalágához képest, az elmaradás 2010-re 8 százalékpont körülire tágult.

A gazdaságfejlesztési célok nem tükrözték vissza következetesen a foglalkoztatáspolitikai prioritásokat, így nem valósulhatott meg a foglalkoztatáspolitika egységes irányítása - írja az Állami Számvevőszék értékelésében. Az új munkahelyek igényét számításokkal nem alapozták meg. Az ágazati, strukturális sajátosságokat nem kezelték.  Az egyik fő uniós vállalás, hogy 2020-ra a foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedjen, ám ha azt nézzük, hogy ez a ráta most nagyjából 55%, bőven van még mit tenni.

Sok pénzből alacsony aktivitás

A 15-64 éves korosztály 37,6%-a nem jelent meg a munkaerőpiacon. A fiatalkorúak (15-24 évesek) körében különösen alacsony az aktivitás, 35% körüli, illetve az idősek, 55-64 éves korúak körében is, 2010-ben 32,9% volt. 2010-ben az Európai Uniós 27 tagállama közül Magyarországon volt legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta, 55,4%.

Az 1850 milliárd forint az egészségbiztosítási alap éves összegét teszi ki körülbelül. Ebből a központi költségvetésből 621 milliárd, a munkaerőpiaci alapból 216 milliárd, az Új Magyarország Fejlesztési tervből 430 illetve 580 milliárd forint származott.

A támogatásokból a kedvezményezettek 151 ezer új munkahelyet vállaltak, a megőrzött munkahelyek száma 208 ezer fő volt, megváltozott munkaképességű személyek közül 56 ezer főt foglalkoztattak, a közfoglalkoztatásban évente 146 ezer fő vett részt. Más felosztásban: 326 ezer főt, uniós forrásból 156 ezer főt támogattak.

Makroszinten nem jelentkeztek eredmények

Az ÁSZ megállapításai szerint bár a támogatásba bevontak száma önmagában eredmény, nem valósult meg a különböző támogatási programok céljának harmonizációja, illetve a források összehangolása. A támogatási rendszer nehezen átlátható, az ágazati, strukturális sajátosságokat nem kezelték, a fenntarthatóság szempontjai nem érvényesültek. A támogatottaknak nem sikerült a munkaerőpiacon megmaradniuk a programok után.

A legkedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetű régiók (Észak-Alföld, Észak-Magyarország) helyzete tovább romlott. A gazdasági válság a fejlettebb régiókat érintette erősebben, így a válság során ide irányultak a támogatások, hogy a régiók fejlettségét fenntartsák.

Az elmúlt időszakban emellett komolyan romlottak a pálykezdő diplomás fiatalok elhelyzkedési esélyei. A népesség iskolai végzettsége egyébként az elmúlt tív évben javult, KSH a munkaerő-felmérési adatai szerint 2011-ben a 25–64 évesek több mint egyötöde rendelkezett főiskolai vagy egyetemi diplomával, 31 százalékuk legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi, ennél valamivel alacsonyabb a szakiskolai vagy szakmunkás végzettségűek aránya (29 százalék).

Legalább mérni kéne

Az ÁSZ javaslatai szerint, ahhoz, hogy a munkahelyteremtési programok hatékonyabbak legyenek, egyrészt összhangot kell teremteni a programok céljai és forrásai között, mérni kell a hatásokat, mérhető indikátorokat kell meghatározni, a forrásfelhasználás ellenőrzési stratégiáját ki kell dolgozni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!