Eszter, Eliza
EUR 383,00 Ft
USD 356,81 Ft
14 °C
24 °C

Házit adunk a vakációzó Matolcsynak

Ez történt a gazdaságban az év 28. hetében

2012.07.15. 10:57
Az eurózóna válsága nem enyhül, a héten éppen Olaszország volt soron a leminősítésben. De a magyar gazdaságnak nem ez a fő baja, a héten kiderült, hogy magas az infláció, rekordtempóban hullanak a magyar cégek, még az ÁSZ szerint is sikertelenek voltak a munkahelyteremtési programok. A jövő héten úgy vágunk neki az EU-IMF-tárgyalásoknak, hogy alaposan átírtuk a Brüsszelbe utoljára kiküldött költségvetési terveket, a hiánycél nem látszik biztosítottnak: Matolcsy György mindenesetre nem lesz itthon, hogy számot adjon erről, a tárgyalások ideje alatt tölti szabadságát.

Duplájára nő az autógáz, 30-60 százalékkal a dohány jövedéki adója, és drágul az alkohol is – ezekkel a lépésekkel teremt mozgásteret a kormány foglalkoztatási és gazdaságélénkítési programjához. A sörgyártók azonnal jelezték, a fogyasztókra hárítják a jövedéki adó tíz százalékos emelését.

A héten megszavazták a pénzügyi műveleteket terhelő adót is, amit 2013-tól mindenki fizetni fog. Matolcsy az utolsó pillanatban még faragott rajta egy kicsit, pontosították a postai befizetés szabályait, és a hitel mégsem lesz adóköteles.

Szintén az adótörvényeket módosító javaslat részeként nyújtotta be a kormány a 300 milliárdos munkaprogramját is. Ez azokat célozza, akik jellemzően nehezen kapnak munkát, illetve segíthet a kisebb-közepes vállalkozásokon is. Az MGYOSZ szerint jó irány a célzott járulékcsökkentés de még finomítani kellene rajta. A cégeknek szánt tételes adó az evát nem helyettesíti, de sokuknak mégis érdemes lehet váltani.

A felsorolt bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések egyenlege szakértők szerint könnyen negatív lehet, tehát az egyébként üdvözölt kedvezményekkel több bevételtől eshet el az állam, mint amennyit az adóemelésekkel behajt. A kormány ugyan alaposan átírta a jövő évi költségvetést, de a számokon az látszik, hogy a kabinet nem sokat törődött az aggodalmakkal, a tervezetet csütörtökön elfogadták. Ekkor kiderült, kevesebbre számítanak a tranzakciós adóból, marad a baleseti adó, csökkenhetnek a kamatkiadások, és Matolcsy abban is nagyon bízik, hogy a gazdaságot a munkahelyvédelmi csomag majd felpörgeti.

Adók mögöttünk, adók előttünk

Bár a tavaszi parlamenti ülésszak a héten véget ért, szinte biztosra vehető, hogy sokat hallunk még ebben az évben különféle adóváltozásokról. Erre az EU-IMF a garancia, a szervezetek tárgyalódelegációja kedden kezdi meg az egyeztetéseket a magyar kormánnyal. A tárgyalásokért felelős Varga Mihály is elismerte, hogy nem lesz sétagalopp az IMF-fel. A miniszter szerint például a csekkadóba simán beleköthetnek.

Valóban kemény tárgyalásokat sejtet, hogy az IMF jelezte, a szigorúbb feltételekkel járó készenléti hitelről fognak tárgyalni, tehát nem azt kínálják fel nekünk, amit kérünk. A szivárgó hírek szerint az IMF adókat is kérhet a hitelért, jöhet például az ingatlanadó, bizonytalan a válságadók sorsa, de Brüsszel és a Valutaalap a gyorsan átvert költségvetést is alaposan átnézné. Varga szerint a tranzakciós illetékkel nem sérti a kormány a jegybanki függetlenséget – ez is egy vitás pont lesz –, vagyonadó nem lesz, ne is kérjen ilyet az IMF, és a kormány nagyon nehezen engedne az egykulcsos adóból is. Elképzelhető viszont, hogy engedünk abban, hogy az utóbbit ne kétharmados törvény szabályozza. Egy biztos: a megállapodás nem Matolcsy Györgyön fog múlni, a gazdasági miniszter ugyanis nyaralni megy az IMF-látogatás idejére.

A tárcavezetőnek azért lesz min rágódnia vakációzás közben: például, hogy hová tűnt a Mercedes-gyár? A májusi ipari termelési adatban ugyanis nem látszott a kecskeméti gyárától várt pörgés. Vagy, hogy hol vannak a munkahelyek? Az ÁSZ szerint sikertelenek voltak a munkahelyteremtési programok, sok pénzből alig értünk el eredményt, különösen a közmunka hatása rövid távú. Vagy, hogy mire lesz elég, hogy a kormány trükközni kezdett az áfával? Egyelőre nem tudjuk pontosan, de az biztos, hogy a visszautalási határidő növelésével több pénz lesz ppp-projektek kiváltásra és az NFM-nek is több juthat.

Nem, nem, nem megy

A forradalom más frontokon is döcög. Egyelőre kudarc a devizahitelek forintosítása és az árfolyamgát, kevesen élnek az új lehetőségekkel. Pedig a lakosság csupán kétharmada törleszti a hitelét, 2200 milliárdnyi tartozás van csúszásban.

Csúszik a negyedik mobilszolgáltató is, a cég egy bírósági döntés miatt még két hónapig nem veheti használatba frekvenciáit. Bevégeztetett az állami pénzből épült papírgyárnak, az MFB több mint tízmilliárdját elköltő Higi Papirsofttól százan kerülhetnek utcára. És rekordtempóban hullanak más magyar cégek is, sosem zártak még be annyit, mint az első félévben.

Aztán tízmilliárdokat bukhatnak az önkormányzatok, mert Matolcsy javaslata alapján megszűnik az a 60 milliárdos keret, amiből pályázati önrészt fizettek.

És még az olcsóság se jött el, pedig de jó lenne: júniusban megugrott az infláció, egy év alatt 5,6 százalékkal, egy hónap alatt 0,1 százalékkal nőttek az árak. De a drágaságnak még nincs vége. Az előrejelzések szerint tovább drágulhat a sertéshús, több mint 10 százalékos emelés jöhet. A kenyér is drágulhat, az idei búzatermés közepes lesz. A magyar kukorica sem nő úgy, ahogy a kormány szeretné, de legalább nem csak nálunk van baj: az egész világ kukoricatermését aszály sújtja, és ami megterem, az is rossz lesz. Ráaádsul akár százmilliárdos kárt okozhat a mezőgazdaságban, hogy egyes gyümölcsféléknél rövidebb szezont, másoknál napégést okozhat a tartós kánikula.

De legalább a környezetünket kevésbé szennyezzük: üresen állnak a benzinkutak, csak benzinből 25 millió literrel kevesebbet tankoltunk eddig idén - a jövedéki adó vagy az áfa csökkenésére nyilván nem számíthatunk.

De talán a legbosszantóbb, hogy tőzsdézni kezdett a lakosság, sőt, már az USA-ban fektetünk be, hiába tett meg mindent a kabinet, hogy elvegye az emberek kedvét – és pénzét – a piactól. A tudatosság jó oldala, hogy már az államot is nagyobb összegben hitelezzük, mint korábban, összesen 646 milliárd forintunk áll állampapírban.

De állhatna sokkal több is, az MNB jelentése szerint évi 106 milliárdot spórolnánk, ha uralkodóvá válna az elektronikus fizetés.

   27. heti záró  28. heti záró
 BUX 17 096 17 022
 OTP 3540 
3465
 Mol 16 100 16 180
 Richter 36 500 36 600
 Magyar Telekom 433 431

Nem és nem, Európának sem

Közben az eurózóna válsága sem tudott enyhülni. Mindennél beszédesebb, hogy a világ tíz legkockázatosabb adósa közül ötben euróval fizetnek. Az euró ennek megfelelően kétéves mélypontot ért el a dollárral szemben, ennek is köszönhetjük, hogy a forint tartani tudta relatív erejét.

Warren Buffett amerikai sztárbefektető szerint az euró halálra van ítélve. Az egyik gond, hogy az erős pénz aláásta a gyengébb gazdaságok versenyképességét, ezért további eurógyengülés kellene. Egy elemzés szerint ha a bajok nem oldódnak meg, 4,5 millióval nőhet a munkanélküliség az eurózónában, és különösen a fiatal álláskeresők járhatnak rosszul.

Most amúgy nem Görögország van a legnagyobb bajban, hanem Spanyolország, itt az állampapírokat csak nagyon drágán veszi a piac, annak ellenére, hogy az ország még júliusban 30 milliárd eurós segélyt kap. A másik nagy beteg Olaszország: a Moody's két fokozatot rontott Róma besorolásán.

Ha így folytatjuk, talán már soha nem fog megtörtni a kétezer éves trend és soha nem leszünk a világgazdaság legfőbb ura. Mint kétszáz éve Kína, vagy az utóbbi száz évben az USA volt.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Bankszámla