István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Nem lesz több új adó

2012.07.16. 11:48
A 2013-as költségvetés korai tervezése és az EU-IMF delegáció Budapestre érkezése aktualitást ad a rendezvénynek – vezette fel Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a közgazdasági társaság hétfői gazdaságpolitikai konferenciáját. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy a 2013-as költségvetés korai elfogadása pótlólagos biztosítást nyújt a gazdasági szereplők számára. Az államtitkár szerint a kormány 300 milliárdos munkahelyvédelmi akciótervével lesz kerek a kormány foglalkoztatáspolitikája – tudósít a portfolio.hu.

Rendhagyónak is tekinthetjük ezt a konferenciát, mert a Magyar Közgazdasági Társaság hívta össze a KT felkérésére – fogalmazott Kovács Árpád, aki egyúttal hagyományteremtőnek nevezné a mai eseményt, amelyen több országgyűlési képviselő jelen van. Részt vesz az eseményen mások mellett Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Simor András jegybankelnök, Domokos László ÁSZ-elnök, írja az eseményről a Portfolio.hu.

A Költségvetési Tanács munkáját valamikor saját apparátus segítette, most egy más struktúrában dolgozunk. Nem a struktúra a lényeg, hanem hogy ellássuk a feladatokat. Ezt most elemzőcsoportok, az MNB és az ÁSZ szakértőinek segítségével tesszük, mondta Kovács.

Hatékonyság kellene

Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke arról beszélt: az ÁSZ ugyan nem készít makrogazdasági előrejelzést, ugyanakkor véleményezi a költségvetést. Szerinte a költségvetéssel kapcsolatos viták általában a bevételi oldalról szólnak, holott a kiadási rész legalább ennyire fontos.

A jelentős, tartós strukturális átalakítások a közkiadásokat is érintik, fontos lenne, hogy a közpénzeket elköltő intézmények hatékonyabban működjenek. Szerinte fontos, hogy a tervezéskor a célszerűségi és az eredményességi kritériumok is megjelenjenek, ne csak a törvényességi szempontok. Az ÁSZ elnöke szerint ettől meg messze vagyunk, jelenleg csak azt lehet megítélni, hogy a közpénzeket szabályosan költik-e el, az a tervezéskor nem vizsgálható, hogy a gazdálkodás célszerű és eredményes-e. Domokos László szerint ez rontja az elszámoltathatóságot.

A korai költségvetéstől még stabilabbak leszünk

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásában kifejtette, hogy sokat számít a mai világban, hogy a kormányok mennyire képesek gyorsan reagálni. Vannak kormányok, amelyek helyenként túl gyorsan reagálnak, mint például a magyar kormány – ismerte el az államtitkár.

A költségvetés korai elfogadása nagyon jó jelzés arra, hogy a turbulens viszonyok között képes tartani a kormány az államháztartás hiányát, képes stabil költségvetést létrehozni. Másrészt jelzés a gazdasági szereplők számára is, hogy stabilan számolható környezetet biztosít 2013-ig, nem változnak az adók. Ez pedig pótlólagos stabilitást biztosít.

Emlékeztetett arra is, hogy 2010-2012-ben Magyarország időt nyert az egyszeri intézkedésekkel, így például a bankadóval és a válságadókkal. Ezalatt lezárta viszont a reformok törvényalkotási hátterét.

Kifulladtak a megszorítások

Az európai adósságválság helyzetét felvázolva Cséfalvay Zoltán kifejtette, hogy Dél-Európa hosszú és tartós válságba került. Közben a magországok csoportja egyre szűkebb, egyre kevesebben mentenek meg egyre több országot.

A szigorú fiskális politika ugyan csökkenti a költségvetés hiányát és az államadósságot, de a takarékossági intézkedések mélyítik a recessziót, ami egy ördögi körhöz vezet. Az államtitkár szerint ezért gazdasági növekedésre is szükség van úgy, hogy a fiskális stabilitás mindeneket meghatározó előfeltétel emellett. Az igazi megoldás a pénzügyi stabilitás és a reformok egyszerre történő megvalósulása. Az államtitkár ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós reformboksz eltér a nemzeti kormányok reformbokszától, máshol vannak a hangsúlyok.

Nemzeti szinten fontos a pénzügyi stabilitás, de ehhez nemcsak kormányzati elkötelezettségre van szükség, hanem intézményekre és szabályokra is. A Költségvetési Tanács Magyarországon tudja fegyelmezni és kontrollálni a költségvetési politikát, ezért fontosak az ilyen intézmények – vélekedett beszédében Cséfalvay. Az államok szintjén megfogalmazódik a kínálati oldali munkaerőpiaci politika fontossága, a karcsúbb állam célja, valamint a nagyobb hozzáadott értékű termelés.

Az államtitkár az európai válságkezelés gyakorlatáról szólva megemlítette, hogy a 27 uniós tagállam közül 19-ben emelték az áfát, számos ország átalakította az állam működését, létszámcsökkentésekről, bérbefagyasztásról döntött. Felsorolása szerint 12 országban emelték a nyugdíjkorhatárt a nyugdíjreformok keretében. Kiemelte: több európai országban létezik banki és tranzakciós adó, de persze más a vetítés alapja és más az adó mértéke. A válságkezelés során a kormányok felülvizsgálták a segélyezések gyakorlatát és csökkentették a gyógyszerkiadásokat.

Csak a szépről szól

Magyarország most szakad el a déli problémáktól – vezette fel a 2013-as költségvetést Cséfalvay Zoltán. A jövő évi költségvetés bevételi oldalának főbb jellemzője, hogy az szja valóban egykulcsos, az ágazati különadók megszűnnek, a bankadó a felére csökken, a biztosítótársaságok kikerülnek a hatálya alól, bevezetésre kerülnek új adók.

Az államtitkár elmondása szerint ezek fontos jellemzője, hogy széles bázissal és alacsony kulccsal rendelkeznek. A 2013-as költségvetés kiadási oldaláról szólva megemlítette a helyi igazgatási feladatok állami átvételét, ezzel párhuzamosan az önkormányzatok támogatása 400 milliárd forinttal csökken. Kiemelte, hogy jövőre 53 milliárd forinttal többet költ az állam lakásépítési támogatásokra.

Stabilitás, reformok, munkahelyek

A 2013-as költségvetés hármas célra lő: a stabilitásra, a reformokra és a munkahelyekre. A pénzügyi stabilitás esetében mára kiépültek azok az intézmények és szabályok, amelyek biztosítják a stabilitás megvalósulását – mondta az államtitkár, aki itt az adósságszabályt, a stabilitási törvényt, a Költségvetési Tanácsot és az új alaptörvényt. A stabilitást segíti elő, hogy a költségvetés masszív tartalékokkal rendelkezik, a tervezett 1,6 százaléknál alacsonyabb, egy százalék körüli gazdasági növekedés mellett is tartható ezért a kitűzött hiánycél.

A reformok között megemlítette az önkormányzati rendszer reformját, amitől az idei évben a kormány a Széll Kálmán Tervben 60 milliárdos, jövőre pedig 90 milliárdos megtakarítást vár. Megismételte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter júniusi kijelentését, miszerint a munkát terhelő adók tekintetében 1000 milliárd forintos adócsökkentés valósult meg.

A munkahelyek érdekében a kormány eddig a munkaerőpiac kínálati oldalának ösztönzésére helyezte a hangsúlyt, így például a rokkant nyugdíjak és korengedményes nyugdíjak felülvizsgálata, valamint a szociális ellátórendszer munkára ösztönző módon alakult át – magyarázta az államtitkár.

Az NGM államtitkára végezetül a kormány 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akciótervéről beszélt, szerinte ezzel a tízpontos tervvel lesz kerek a kormány foglalkoztatáspolitikája. Eddig végzett egy nagyon erős kínálat oldali politikát a kormány a munkaerőpiacon, de keresleti oldali ösztönzés is szükséges. Teljes járulékcsökkentés lenne még jobb, de erre van most lehetőség. A szándék és az irány az, hogy valamennyi csoportnál megvalósuljon a tehercsökkentés, most ennyire van keret.