MNB: Törölni kell a tartalékokat
Közzétette a Költségvetési Tanácsnak készített féléves értékelését (pdf) a költségvetési folyamatokról a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank elemzéséből kiderül: az állam pénzügyi helyzete rosszabb a vártnál, a költségvetési hiány a büdzsé tartalékainak törlése nélkül GDP-arányosan elérheti a 3,7 százalékot.
Az uniós módszertennak megfelelő idei költségvetési hiány „a szabad tartalékok törlésével a GDP 2,8 százalékára mérséklődhet [...] a 3 százalékos maastrichti küszöbérték alatt maradhat, de 0,3 százalékponttal meghaladhatja a kormányzati célt” – közölte az MNB. A jegybank által előrejelzett hiány esetén, a kormányzat pénzügyi eszközeinek változatlanságát feltételezve az állami adósságráta 0,3 százalékponttal csökkenhet. Mindez a kormány által vártnál lassabb adósságcsökkentés jelent, de ezzel együtt a 2012-es költségvetés „továbbra is megfelel az alaptörvényben lefektetett csökkenő adósságráta követelményének” – közölte az MNB.
A jegybank jelentés szerint a tartalékok törlése nélkül több ok miatt lenne a törvényben szereplőnél a GDP 1,2 százalékával nagyobb a deficit. A hiánytúllépés hátterében „jelentős részben a törvényben szereplőnél kedvezőtlenebb makrogazdasági környezet adóbevételt csökkentő hatása áll: elsősorban a bértömeghez, valamint a vállalati nyereséghez kapcsolódó adóbevételek maradhatnak el a kormány által tervezettől”.
Fontos tényező emellett, hogy „a nettó kamatkiadások érdemben, a GDP 0,3 százalékával haladhatják meg a terveket”. A jegybank szerint ennél is jelentősebb, a GDP 0,5 százalékát kitevő hiánynövelő hatással bír a Bankszövetséggel kötött megállapodás következtében kieső adóbevétel és vállalt többletkiadás. Az MNB az önkormányzatoknál a GDP 0,4 százalékával kedvezőbb egyenlegre számít, emellett „a feszültségek csökkenése irányába hat a magánnyugdíj-rendszerből átlépőkkel, valamint az állami vagyonnal kapcsolatban keletkező, összesen a GDP 0,3 százalékát kitevő többletbevétel”.
A jegybanki jelentős szerint a nyugdíj, az egészségügy és a gyógyszerkassza területén többletkiadások várhatók, ezeket alrendszerekben jelentkező – jellemzően nem a költségvetés alapfolyamataihoz köthető – megtakarítások semlegesíthetik. A jegybank szerint az évközben jelentkező kiadáscsökkentő hatásokat is figyelembe véve csak a gyógyszertámogatásoknál 40 milliárd forinttal nagyobb lehet a kiadás az előirányzatnál.
A jegybank szerint ugyanakkor megtakarítás keletkezhet a költségvetésben szereplőtől jelentős mértékben elmaradó EU forráslehívás alacsonyabb önrészigénye miatt. Az év első hónapjaiban a kormányzat szoros kontrollt gyakorolt a központi költségvetés kiadásai felett. Az eleve ambiciózus kiadáscsökkentési célok után a 2011 decemberében bejelentett feltételes zárolás és a Széll Kálmán terv 2.0-ban szereplő további kiadáscsökkentés mintegy 90 milliárd forinttal tovább csökkentette a kiadási kereteket.
Az előirányzatok azonban egyes területeken túl szigorúnak bizonyultak, így a 2012 júniusában benyújtott módosítások közel 100 milliárd forintos lazítást eredményezett, „a kiadások visszafogásának lazulása a május-júniusi költségvetési adatokban is tükröződik”, ezért az MNB éves szinten a GDP mintegy 0,2 százalékát kitevő hiánynövelő hatással számol.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
