János, Pál
20 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Orbán: Látni kell, hogy dől a pénz

2012.07.19. 13:41
„Brüsszelből nem lehet megmondani mi kell Magyarországnak” – mondta Orbán Viktor az Új Széchenyi terv eddigi eredményeit összefoglaló csütörtöki rendezvényen. A miniszterelnök az elért sikerekről és a további kihívásokról beszélt, valamint arról, hogy „Magyarország igazi arca egyszerre rebellis és újító, de összefogásra képes”.

A még az első Orbán-kormány ideje alatt meghirdetett első Széchenyi terv elindításáank évfordulójára időzített csütörtöki rendezvényen a miniszterelnök többször is hangoztatta, milyen nehéz körülmények között kell kormányának dolgoznia a fejlesztéspolitikai célok eléréséért. Az egyik legnagyobb probléma, hogy Orbán szerint egy olyan pénzlehívási rendszert örököltek meg, ami „őrült kafkai elvekre épült” és emiatt „gúzsba kötve kell táncolni”.

DBELO20120719003
Fotó: Beliczay László / MTI

Orbán elmondta, hogy 2010-ben felmerült, hogy leállítják az akkor örökölt pályázati szisztémát, és mindent elölről kezdenek, de végül belátták, hogy ez rosszabb lenne, mintha a hibák kijavításával megtartanák azt. Azt ígérte, hogy 2013-14-től a kormány létrehoz "egy az emberi elme számára működő rendszert". Igaz, 2010-ben, a kormányváltás után, amikor az Új Széchenyi tervet bejelentették, szintén megígérték, hogy egy éven belül felgyorsítják az uniós pénzek kifizetését. Most ez ügyben önkritikus volt: azt mondta, hogy bár „a hibák nagy részben az előző kormánytól származnak, de ez nem ad felmentést” a mostani kormánynak és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) sem a lassúság miatt.

A miniszterelnök szerint az NFÜ túl bürokratikus, akár az egész EU-s pályázási rendszer és a hivatalnokok, valamint hozzájuk forduló ügyfelek kölcsönös frusztrációja azt mutatja, hogy rosszul van megszervezve. Ha a 2014-ig hátralevő időben minden elérhető támogatási forrást meg akarunk szerezni, ahhoz három dolog kell.

Először fel kell számolni az összes „felesleges bizottságot”, ami a kormányzatban már megtörtént és Orbán szerint a közkeletű véleménnyel ellentétben neki „nem esett jól”, de szükség van a nagyobb centralizációra a gyorsabb döntésekhez. Aztán általánossá kell tenni az előre kifizetések rendszerét, aminek keretében 30 százaléknyi támogatást a projektek elején ki fognak fizetni. Erre még akkor is szükség van, hogyha így növekednek a visszaélési kockázatok. A harmadik, hogy létrehoznak a költségvetésből 50 milliárd forintos önerőalapot, hogy a saját források hiánya ne akadályozza a fejlesztéseket.

A kormányfő szavai alapján azért van szükség az EU-s fejlesztési források megszerzésének felgyorsítására, mert jelenleg a hazai fejlesztések 90 százaléka ezekből a pénzekből valósul meg. Orbán szerint összességében jellemző, hogy a nehézségekre panaszkodunk, pedig látni kell, hogy „dől a pénz”, ami nem az adófizetőktől jön, hanem külső forrásokból, ingyen.

A források pontos mértékét a miniszterelnök avval érzékeltette, hogy percenként érkezik egy új pályázat a NFÜ-höz és naponta 4 milliárd forintnyi támogatást tesznek elérhetővé. A még a miniszterelnök előtt beszélő Petykó Zoltán NFÜ elnök részletesen is beszélt arról, hogy 2007-2013 között 8200 milliárd forint pályázati pénzt lehet összesen lehívni.

Az új évszázad modellje

A miniszterelnök ígéretet tett, hogy miután befejeződik a 2007-2013 közötti időszak, 2013-tól vagy 2014-től egy új és egyszerűbb pályázati rendszert vezetnek be és mondandóját avval zárta, hogy részletesebben ismertette kormányának gazdaságpolitikáját amiről beszéde közben is ejtett pár szót.

Orbán Viktor szerint 2002 és 2010 között megtört a magyar gazdaság lendülete, újra hátrányba kerültek a magyar vállalkozók, nőtt az államadósság és a költségvetési hiány, és munka-, vállalkozás-, és családellenes politika volt érvényben. 2010-ben szerinte nagy változásra szánták el magukat a választók és már „tudtuk, hogy a hagyományos válaszok nem megfelelőek” az európai válság leküzdésére.

A miniszterelnök elmondta, hogy „le kellett dönteni a régi világ tabuit” és talpra állítani a magyar tulajdonú gazdaságot, méghozzá munkával és nem spekulációval, mint korábban. Orbán szerint „nyilvánvaló volt, hogy Brüsszel nem képes kezelni a válságot, mert az nem Brüsszelben, hanem a nemzetgazdaságokban van”. Brüsszel még mindig egy „nehéz hely”, mert ott még a régi módszereket használják. A miniszterelnök szerint itt se könnyű, de azért jobb, mert megvédtük a nyugdíjakat, a béreket és a munkahelyeket.

A kormányfő szerint „mi megszorítás helyett az újjászervezést” választottuk és létrehoztunk egy sikeres 21. századi gazdasági modellt, aminek része az újraiparosítás, a nemzeti mezőgazdaság, az állami nyugdíjrendszer, az 50 százalékban magyar tulajdonban levő bankrendszer, a keleti nyitás külpolitikája, a méltányos közteherviselés, a forgalmi adók emelése és a családi adózás bevezetése.

Orbán szerint hosszú vitát folytattak Brüsszelben, de mára ott is kimondták, hogy a magyar államháztartási hiány „kontroll alatt van”. Természetesen lesznek „utóvédharcok”, például az első európai munkahelyvédelmi akcióterv kapcsán amelynek keretében 300 milliárd forintot akarnak a vállalkozásoknál hagyni, de ezt mindenképp végig kell vinnünk és „mindenkit meg kell győzni, hogy érdemesebb dolgozni, mint nem dolgozni”.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!