Iván
21 °C
39 °C

Fonni kezdték a magyar védőhálót

Ez történt a gazdaságban az év 29. hetében

2012.07.22. 08:44
Nyolc hónapja hívtuk, nyolc hónapig vártuk, most végre eljött hozzánk a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság delegációja, hogy megkezdjék a tárgyalásokat a hitelfelvételről. A delegáció több minisztériumban és banknál, a fővárossal, a jegybankban, a költségvetési tanácsnál és a pénzügyi felügyeletnél is tárgyalt. Közben kiderült, hogy komoly lyukak vannak a jövő évi költségvetésben, és aggasztó az európai helyzet is. Azért eszünk-iszunk is: a miniszterelnök kólapalackozót avatott, a kormány magyar dinnyét védett.

A héten elkezdődött, amire nyolc hónapja vártunk: Magyarországra érkezett az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap delegációja, hogy előkészítse a hitelfelvétellel kapcsolatos tárgyalásokat. Orbán Viktor korábban azt mondta, egy nap alatt is megállapodhatunk a küldöttséggel, ha akarunk. A jelek szerint annyira nem akartunk.

Nem lesz gyors megállapodás

Arra is utalnak jelek, hogy a megállapodás még mindig nem igazán sürgős a kormánynak, fontos és szimbolikus ügyekben feszülnek egymásnak a tárgyalóasztal két oldalán, és nem úgy tűnik, mintha a magyar fél hajlana a kompromisszumra. A kormány közölte, bár úgy sejti, lesz erre vonatkozó kérés, de sem vagyonadót, sem ingatlanadót nem fognak bevezetni, és nem engednek az egykulcsos adóból és a tranzakciós adóból sem. Pedig több elemző felhívta a figyelmet, kompromisszumokra nagyon is szükség lesz, az IMF és az EU a tranzakciós adót például biztosan kifogásolni fogja.

Bár a piac a delegáció érkezésére egyértelműen pozitívan reagált, csökkent a csődkockázat és erősödött a forint, a türelmük véges. Ha a kormány nem mutat egyértelmű elköteleződést, bajba kerülhetünk. A kormány kalkulációi szerint a hitellel 109 milliárd forintot spórolna az ország, másképpen megfogalmazva: ennyit bukunk, ha nincs egyezség (és persze buktunk eddig is).

Varga Mihály tárcanélküli miniszter, aki magyar részről a tárgyalásokat vezeti, a hét elején úgy vélte, nem lesz könnyű a tárgyalás, de reméli, hogy őszre sikerül megállapodni, bízik abban, hogy a csekkadóról meg tudják győzni a valutaalapot. Vita lehet szerinte a költségvetés kapcsán is, a főbb gazdasági mutatók hitelességéről ugyanis eltérnek a vélemények. Előrevetítette, nem valószínű, hogy a kormány ebben a kérdésben hagyja magát megyőzni.

Mindenhova benéztek

A küldöttség a héten több minisztériumban és banknál, a fővárossal, a jegybankban, a költségvetési tanácsnál és a pénzügyi felügyeletnél is tárgyalt, és a jövő héten találkoznak Orbán Viktor miniszterelnökkel is, sőt lehet, hogy a szabadságát töltő Matolcsy György nemzetgazdaság miniszterrel is. A kedden elindult IMF-tárgyalások programjáról egyébként nagy volt a titkolózás, de mint megtudtuk, az IMF és Brüsszel delegációja minden rejtett zugba benézett, nemcsak a központi költségvetés és a makrogazdasági pályák várható alakulása érdekelte őket, hanem az is, mi lesz az egészségüggyel, a nyugdíjrendszerrel, mennyire stabil a bankrendszer, milyen az önkormányzatok helyzete. A küldöttség egy napját személyesen is végigkövettük.

Az NGM-ben egész hosszú lehet a megbeszélnivalók sora: a kormány legújabb intézkedései nyomán veszélybe került a jövő évi, a konvergenciaprogramban is rögzített hiánycél tarthatósága, amit az MNB többször is kifogásolt. Szintén az NGM-ben egyeztet a delegáció az MNB-t és az Államkincstárt is megadóztató pénzügyi tranzakciós adóról, ami a járulékcsökkentés fedezetét teremtené meg, az MNB szerint az európai jogba ütköző módon.

A költségvetéssel is baj lehet

Szó lehet az egykulcsos adó fenntarthatóságáról, esetleg új adók bevezetéséről is, a lényeg, hogy a jövő évi költségvetés fenntartható legyen, amiben most sok elemző kételkedik, különösen a 300 milliárdos foglalkoztatási és adócsomag bejelentése után. Még a kormányhoz közel álló Századvég Gazdaságkutató is felhívta a figyelmet a kockázatokra.

Nem csak az állam önmagát megadóztató ötlete lehet problémás, de – például a Költségvetési Tanács szerint – nem világos az sem, hogy az adóhivatal hogyan teljesít majd 160 milliárddal többet, valamint mitől leszünk sikeresebbek az uniós pénzek lehívásában. Orbán Viktor szerint csakugyan őrült kafkai elvekre épülő uniós pénzlehívási rendszert örököltek, amivel még vannak bajok, de azért látni kell, hogy dől a pénz, és a rendszer jövőre vagy két év múlva jobb lesz (mondjuk ezt már a kormányváltás után is hallottuk).

Az viszont már kevésbé látszik, hogy azokat valóban eredményesen és célszerűen használják-e fel, hívta fel a figyelmet Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Nagyon kevés az új beruházás az országban, tömegével hullanak a cégek, az építőipar romokban. Egyre többen akarnak dolgozni, de nem lett sokkal több munkahely a versenyszférában, a kormány járulékcsökkentéssel próbálja ösztönözni a munkaadókat. A Gazdaságkutató Intézet szerint a 300 milliárdos csomag pozitív hatásait azonban részben elviszi a telefonadó, az áremelkedés és a bérkompenzáció.

Pelenka és hamis ruha

Ferihegyről induló gépeken már nincs étel, a Malév-csőd elintézte a több légitársaságnak eddig szállító céget. A gazdagabb magyarok mindeközben százmilliárd forintot menekítettek külföldre, a többiek egyre több pelenkát, hamis gyógyszert és ruhát vesznek, de nem akarnak igazán költekezni: 56 ország közül nálunk a legalacsonyabb a fogyasztói bizalom. A magyarok mindössze 9 százaléka véli úgy, hogy személyes pénzügyi helyzete a következő tizenkét hónapban jó lesz, egy évvel korábban a megkérdezetteknek még 15 százaléka mondta ezt.

A héten a Budapesti Részvénytőzsde indexe az előző heti 17 022 pontról 17 353-ra nőtt, a nagyok közül erősödni tudtak a Mol és a Richter papírjai is. Az európai adósságválságról érkező hírek ugyanakkor továbbra is uralták a piaci hangulatot. A héten jóváhagyták a spanyol bankoknak szóló hitelprogramot, lemondott a görög privatizációs ügynökség vezetője, az EKB közölte, nem fogad elgörög kötvényeket fedezetként , az ország áthidaló hitelt kérhet. Nem csoda, hogy a britek már tesztelik az euró lecserélését, a bankoknak a görög, olasz, spanyol, ír és portugál euróbukta lehetséges hatásaira kell készülniük.

   29. heti záró  28. heti záró
 BUX 17 353 17 022
 OTP 3461 
3465
 Mol 17 190 16 180
 Richter 37 000 36 600
 Magyar Telekom 423 431

Azért nem csak ijesztő hírekből állt a hét, a kormány meghirdette a magyar föld, víz, a magyar dinnye és a magyar termékek védelmének programjait, de szó esett a legalább fele részben magyar bankrendszer létrehozásáról is, valamint pénzt és patikát ígértek a patikusoknak. A miniszterelnök a héten felavatta Coca Cola palackozó üzemét is, és nem utolsósorban megfejtette a kólatitkot: barna valamit összekeverni más valamikkel, és megitatni az egész világgal.