Izidor
0 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Uniós nem az MNB megadóztatására

2012.07.24. 16:48 Módosítva: 2012.07.24. 18:22
„A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló új törvény csorbítja az MNB működési és intézményi függetlenségét” – közölte a kormánnyal az Európai Központi Bank (EKB). Az EKB szerint ugyanis a jegybanki műveletek megadóztatása korlátozza az MNB-t az infláció leszorításában. Az EKB megjegyezte: a kormány a konzultációs kötelezettséget is megszegte. Ha a jegybankra mégsem vethetik ki az adót, az akálr százmilliárdos lyukat is okozhat a 2013-as költségvetésben. A magyar kormány egyelőre nem kommentálta a véleményt; Orbán Viktor épp kedd délután, a vélemény publikálásának idején tárgyal az EU, az IMF és az EKB delegációjával.

Az EKB a tranzakciós adóról szóló törvény átvizsgálása után kiadott véleményében (pdf) közölte: „A magyar kormánynak el kellett volna halasztania a törvényjavaslat zárószavazását olyan időpontra, mely lehetővé tette volna az EKB-val való megfelelő konzultációt, illetőleg az EKB véleményének kellő megfontolását. Az EKB továbbá méltányolná, ha a minisztérium a jövőben eleget tenne az EKB-val való konzultációs kötelezettségének”.

Kemény szavak ezek

Mindez a nemzetközi diplomáciai zsargon szabályai szerint kemény kritikának számít. És különösen azt követően súlyosak ezek a szavak, hogy az elmúlt hónapokban az IMF-EU-hiteltárgyalásokat is az akasztotta meg: a nemzetközi szervezetek szerint a magyar kormány – a múlt év végén elfogadott MNB-törvénnyel – sértette a jegybank függetlenségét.

Az EKB véleménye azért is figyelemreméltó, mert az év elején szintén az Európai Központi Bank véleménye volt az, amely alapján az MNB függetlenségének ügyében elindult az uniós kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen. Ráadásul végül nem is a brüsszeli Bizottság szigora miatt kellett végül a magyar kormánynak meghátrálnia; José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Orbán Viktorral folytatott egyeztetések során átsiklott az ügyön, ezt követően az EKB és az arra hallgató IMF érte el a törvény uniós szabályoknak megfelelő módosítását.

Az EKB mostani véleménye jogi kötelezettséget nem ró a kormányra, ugyanakkor a jegybank függetlenségének ügye egy kiemelt érzékeny kérdés hazánk uniós megítélésében – különösen az elmúlt félév eseményei után –, így az unió központi bankjának mostani állásfoglalása nyomán akár újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarország ellen. Arról nem is beszélve, hogy a vélemény közzétételét épp akkorra időzítették, amikor Orbán Viktorral találkozik az EU-IMF-EKB hazánkban tárgyaló delegációja.

Bomlaszt, korlátoz

Az EKB közleményében azt is kijelenti: a jövő évtől hatályos adó csorbítja az MNB működési és intézményi függetlenségét, „bomlasztja” a monetáris politikai működését az egynapos betétek és az MNB-kötvények megadóztatásával. Az EKB szerint a tranzakciós illeték korlátozza az MNB-t az infláció leszorításában – hiszen korlátozza a jegybank antiinflációs eszköztárát –, illetve a teljes pénzügy szektor kapcsán megemlíti, hogy az új adó drágítja a kereskedelmi banki hitelezést is.

Az uniós központi bank véleménye szerint az adó torzulásokat okozhat azért is, mert növeli az ügyleti költségeket, ennek révén szűkülhet a pénzpiaci likviditás, és csökkenhet a hozzáférés a pénzpiaci finanszírozáshoz. A tranzakciós adó emellett „adócsalásra és/vagy adókikerülésre” ösztönözhet, mindezek az elemek pedig „többek között átterelhetik a gazdasági és pénzügyi tevékenységet más tagállamokba”.

Az Európai Központi Bank most közzétett állásfoglalása nem meglepő, piaci elemzők is azt mondták az elmúlt napokban, hogy az EKB várhatóan ellenzi majd  a pénzügyi tranzakciós illeték kiterjesztését a jegybank bizonyos műveleteire. Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője azt mondta, hogy ennek fényében – miután a 2013-as költségvetésben százmilliárdos nagyságrendet vártak ebből a tételből – a jövő évre várható költségvetési egyenleg „nem fest túl jól”. A százmilliárdos kiesés azt jelentené, hogy a jövő évi büdzsé hiánya – ha más forrásokból nem pótolják – a költségvetési törvényben lévő 677 milliárd forintnál 15 százalékkal lenne nagyobb.

Nem kizárt, hogy a kormány már a költségvetés előtt felkészült a visszavonulásra, az utolsó pillanatban beadott, a költségvetés számait átíró, bizottsági módosító szerint ugyanis a tranzakciós adóból a korábban bejelentett 380 milliárd helyett csak 240 milliárdot vár a kormány. Az NGM korábban 240 milliárdot remélt az államkincstártól és az MNB-től, most úgy számolnak, hogy a két szervezet 116 milliárd forintot fizethet összesen. Mindez pedig akár azt is jelentheti, hogy már a költségvetés fő számainak elfogadásakor is kalkuláltak a bukással. Ez önmagában persze még nem menti a költségvetést, elemzők korábban felhívták a figyelmet, a Magyar Államkincstártól várt 100-120 milliárd is jócskán túlbecsült összeg, vagyis mindenképpen korrekcióra lesz szükség.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem reagált közleményben az EKB véleményére. A minisztériumtól írásban kértünk tájékoztatást arról, hogy mi lehet az uniós központi bank véleményének a hatása a tranzakciós adóról szóló törvényre, a válaszokra egyelőre várunk.

Az út az újabb pofonig

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június végén jelentette be, hogy a tranzakciós vagy közismertebb nevén csekkadót kiterjesztik a Magyar Nemzeti Bank (valamint az államkincstár) egyes pénzügyi műveleteire is. A miniszter részben a szintén akkor nyilvánosságra hozott 300 milliárd forintos gazdaságélénkítő program „egyik lábának” nevezte az MNB-től az adóból várt nagyjából 100 milliárd forintot.

Az eredeti kormányzati tervek szerint a szabályozás úgy szólt volna, hogy ha az adó fizetésére az MNB vagy a kincstár kötelezett, akkor az adó mértéke az alap 0,1 százaléka, és ebben az esetben nincs felső korlát; míg az egynapos jegybanki betét elhelyezésére irányuló lekötési művelet esetében az adó mértéke az illeték alapjának 0,01 százaléka, és ebben az esetben sincs felső korlát. A törvény végül úgy szól, hogy a legfeljebb kéthetes lejáratú MNB-kötvények kibocsátása vagy egynapos jegybanki betétek elhelyezése esetén kell adót fizetni, „amelyek tekintetében az MNB a kibocsátás napján vagy az értéknapon köteles az értékpapír napi jegybanki alapkamatlábbal diszkontált névértéke vagy az egynapos betét összege százalékaként számított illeték megfizetésére”, az adó mértéke 0,01 százalék az egynapos betéteknél és 0,1 százalék az MNB-kötvényeknél, felső határ nélkül.

A megoldás valójában egyébként csak egy költségvetési trükk: ha ugyanis az MNB-nek vesztesége keletkezik, akkor azt a következő évben a költségvetésnek kell megfizetnie. A kormányzati politikusok ezért azt tanácsolták, hogy a jegybank hárítsa át az adót, ugyanakkor Simor András, az MNB elnöke közölte: erre nincs lehetőségük, illetve megjegyezte: a jegybank megadóztatása értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes. Ha az MNB-nek mégis fizetnie kell ilyen adót, és azt nem hárítja át, akkor 2013-ban akár az adó teljes összegét elérő vesztesége is lehet, ami jövőre bevételként, de 2014-ben már kiadásként jelenik meg a központi költségvetésben.