Erhard
2 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Kihirdették, így néz ki a tranzakciós adó

2012.07.24. 09:51
Áder János köztársasági elnök aláírta, így tegnap este közzétették a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt, amely 2013. január 1-jén lép hatályba. A valójában új adónak tekinthető illetéktől jövőre 239 milliárd forint költségvetési bevételt várnak, amiből 123 milliárd forintot fizethetnek be a bankok. Mivel az illeték felső határa 6 ezer forint, a bankoknak várhatóan lehetőségük lesz a gyakorlatban a teher döntő részének továbbhárítására, bár a fizetési kötelezettség jogilag őket terheli.

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra terjed ki. A törvény hatálya nem terjed ki az MNB-re, kivéve az alábbiakban említett eseteket.

Az illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet teljesítésének napján keletkezik. Alapja jellemzően az az összeg, amellyel a fizető fél fizetési számláját megterhelik, készpénzátutalás esetén a megbízásban szereplő pénzösszeg, a postai készpénzbefizetés esetén az átutalt összeg, írja a Portfolio. A devizában zajló tranzakciókat ilyenkor az MNB aznapi hivatalos devizaárfolyamán kell átszámítani. Bár illeték a hivatalos neve, valójában adónak tekinthető, hiszen semmilyen állami ellenszolgáltatást nem jár érte a befizetőnek.

Az illeték mértéke az illeték alapjának 0,1 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint. Kivétel az egynapos lejáratú jegybanki betét lekötése, amelynél 0,01 százalék a kulcs. Az illeték megfizetésére kötelezetteknek (jellemzően bankoknak) a számlakivonaton tájékoztatniuk kell ügyfeleiket az illeték összegéről. A pénzforgalmi szolgáltatók az illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítják meg.

A részletek

Illetékköteles (zárójelben az illetékfizetésre kötelezett személye):

- az átutalás (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
- a beszedés (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
- a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
- a posta útján kezdeményezett készpénzbefizetés (posta)
- a készpénzkifizetés fizetési számláról (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
- a készpénzátutalás (a készpénzutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató)
- az okmányos meghitelezés, akkreditív (a nyitó pénzforgalmi szolgáltató)
- a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
- a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása (MNB)
- az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló művelet (MNB)
- minden olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)

Nem illetékköteles:

- ugyanazon ügyfél ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlái közötti művelet
- az ügyfélszámlán vagy az értékpapírszámlával kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ha a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési vállalkozás nyújtja, és a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik
- a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet
- csoportfinanszírozás, ha a csoport tagjainak számláit ugyanaz a pénzforgalmi szolgáltató vezeti
- pénzforgalmi szolgáltatók (és egyes pénzügyi szervezetek) közötti fizetési művelet
- tb pénzügyi alapjainak ellátási és családtámogatási fizetési műveletei
- jóvá nem hagyott vagy hibásan teljesített fizetési műveletek

Kell a pénz

A kormány először az április végén bemutatott konvergencia programban vetette fel a tranzakciós illeték bevezetését, akkor 130-228 milliárd forintos bevétellel számolt. A június közepén beterjesztett 2013-as költségvetési törvényjavaslatban viszont már 283 milliárd forintos bevételi előirányzat szerepelt. A költségvetés kitekintő fejezetéből pedig kiderült, hogy valójában 322 milliárd forintos éves bevételt remél a kormány a tranzakciós illetékből. A következő két hétben pedig többször is alapjaiban változott meg a pénzügyi tranzakciós illetékbevétel kormányzati terve. Matolcsy György június 28-i szavaiból az volt kiolvasható, hogy a kormány már 380 milliárd forintos bevételt remél a tranzakciós illetékből. Elmondása szerint ebből 140 milliárdot a kereskedelmi bankok (a Bankszövetséggel kötött megállapodás értelmében, hatezer forintos felső határ mellett), 120 milliárdot az MNB és további 120 milliárdot az államkincstár fizetne be a költségvetésbe. Ez utóbbi tételek kerültek a munkahelyvédelmi akcióterv mögé fedezetként.

Két héttel később érkezett a költségvetési törvényjavaslathoz egy olyan módosító javaslat, amely a tranzakciós illetékből származó bevételi előirányzatot a Matolcsy György által említett 380 milliárd forintról 239 milliárdra csökkentette különösebb indoklás nélkül. Ebből csak az derült ki, hogy 123 milliárd forint a kereskedelmi bankok, a fennmaradó rész pedig a Magyar Államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank befizetéseiből adódik.

IMF tárgyalások kapcsán felmerült, hogy az EKB ellenzi, hogy az MNB-re is kiterjesszék ezt az új adót, kérdéses volt, hogy nem kerül-e így veszélybe a lépés. Orbán Viktor szerint azonban "ha mindenben engednénk nem lennének tárgyalások". Még így sem teljesen biztos azonban, hogy jelenlegi formájában valósul majd meg az új teher, mert Orbán szerint akkor tekinthető lezártnak az ügy "amikor a 90 perc végén lefújják a meccset".