Diána
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Eltankoljuk a disznók elől a kukoricát?

Portfolio
2012.07.27. 10:32

Miközben a kormány fontos célkitűzésként fogalmazta meg, hogy erősödjön a hazai állattenyésztési szektor, és ezáltal a mezőgazdasági ágazat elmozduljon egy magasabb szintű, több hozzáadott értéket termelő struktúra felé, addig a bioüzemanyagok uniós szabályozói eszközökkel teremtett kereslete éppen szembemegy a kormány a szándékaival, írja a portfolio.hu.

Az elmúlt években átlagosan 7-7,5 millió tonna kukorica termett Magyarországon, amelynek közel felét rendre külföldi piacokon értékesítették. A hazai ipari szegmens eddig évi kb. 1 millió tonnát, míg a takarmányozási célú felhasználás 2,5 millió tonnát szívott fel, a fennmaradó rész pedig kivitelre került. Piaci becslések szerint az exportált kukorica egyötödéből külföldön is bioetanol készül, elsősorban azért, hogy az EU-ban elvárt arányú biokomponensként bekeverjék a benzinbe.

A kukorica esetében a keresleti oldalt jelenleg itthon két dolog határozza meg: egyrészt az állattenyésztés csökkenése, másrészt a bioetanol-piac bővülése. Ez értelemszerűen a keresleti összetétel változását is maga után vonja: a takarmánycélú hasznosítástól eltolódik a felhasználási arány a bioetanol-gyártás irányába.

Az Európai Unió komoly szabályozói támogatás nyújt a bioüzemanyagok számára, ugyanis a közösségi politikusok szerint az ily módon előállított benzin és dízelolaj több stratégia célkitűzés elérését is képes segíteni. Ezek között említhető a széndioxid-kibocsátás csökkentése, a külső energiafüggőség csökkentése, a mezőgazdasági szereplők megerősítése, stb.. Az EU tagországainak vállalása szerint 2020-ra a közlekedési szegmensben felhasznál energia 10 százalékát megújuló bázison kell majd fedezni. Ma Magyarországon, a töltőállomásokon elérhető üzemanyagok 5 százalékot meghaladó mértékben tartalmaznak különböző biokomponenseket: benzin esetében a már tárgyalt etanolt, míg a gázolaj esetében a főként a repcére alapuló biodízelt.

A szabályozói eszközökkel teremtett, illetve erősített kereslet ellenére az etanolgyártásban is jelentős üzleti kockázat mutatkozik, amely alapvetően az alapanyagköltségek változásában, illetve a kőolaj-árfolyamával együtt mozgó termékár ingadozásában ölt formát. A válság ideje alatt bezuhanó olajár például jó néhány európai zöldüzemanyag-szereplőt megégetett.

A hazai kukoricatermesztés növelése számára ugyan gátat szabnak az agronómiai törvényszerűségek, a vetésforgóból adódóan évi 1,2-1,3 millió hektárnál nem lehet nagyobbra emelni a vetésterületet, azonban a terméshozamot a korszerű öntözéses technológiákkal a jelenlegi hektáronkénti 6,6 tonnáról akár 8-10 tonnára is lehetne növelni. Ezzel a fejlődéssel az országos össztermés meghaladhatná a 10 millió tonnát is.

Több piaci szereplő tart attól, hogy Magyarország az Európai Unión belül kedvezőtlen pozícióba kényszerül, vagyis hazámk pusztán növénytermesztővé válik, az állattenyésztése pedig elsorvad. Ennek következtében a jövőben az északi országokból kell majd behozni a feldolgozott húsipari termékeket, amelyre most is mutatkoznak jelek: egyre nagyobb mennyiségben érkezik hús és húskészítmény hazánkba Dániából, Németország északi részéről, Hollandiából és Lengyelországból. Ezt alátámasztja az is, hogy a hazai sertésállomány az elmúlt években folyamatos csökkenést mutatott: 2007 óta több mint 30 százalékkal zuhant a sertések száma.

Az állattenyésztők a csökkenő belpiaci kereslet hatására kevésbé képesek beépíteni az értékesítési áraikban a dráguló kukoricát, így versenyhátrányba kerülnek az etanolgyártókkal szemben. Hiába ösztönzi a kormány ugyanis az állattartást, a telepek, üzemek korszerűsítését, ha az érintettek szerint nem tudja garantálni, hogy a hizlalás után nyereséggel tudják eladni a jószágot. A sertéstartás ökölszabálya szerint, ha 10 kilogramm kukorica ára több mint egy kiló élőállaté, akkor ráfizetéses a hizlalás. Az etanol-üzlet által felsrófolt árakkal pedig jelenleg 53 forint egy kilogramm kukorica és 370-400 forint az élősertés ára. Ezzel szemben az etanol és izoglükóz-gyártás még átlagosan félszáz forintnál nagyobb kukoricaárakkal is nyereséges.

A hazai élelmiszer-kereslet bővülésére ugyan még kár számítani, de a világ húsfogyasztásában tartós a növekedési trend, amelyre akár a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripar is rákapcsolódhat. Új szemlélettel és modern nagyüzemi gazdaságokkal, zöld mezős beruházásokkal létrehozott telepeken, Magyarországon is előbb-utóbb fejlődésnek indulhat az állattenyésztés. Egy biztos, amíg nem javul a cserearány, azaz a tartás és a takarmányozás költségeit nem tudják érvényesíteni az átadási árakban a tenyésztők, addig nem várható érdemi előrelépés a hazai mezőgazdasági szektor egyensúlytalanságának megszüntetésében. Ehhez persze szükség lenne arra is, hogy az agrárvállalkozói kör versenyképes méretek mellett többet termelhessen. Kérdés viszont, hogy az új földtörvény milyen irányba tereli a hazai agráriumot, támogatja avagy gátolja a nagyüzemi állattenyésztés fejlődését.