Tekla
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Fizetési gondok miatt kell az árfolyamgát

2012.08.06. 16:54

Az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek többsége jelenleg fizetési nehézségekkel küzd, de bízik abban, hogy az árfolyamrögzítés időszakának lezárulta után képes lesz fizetni az újra megnövekedett törlesztőrészletet. A Budapest Bank kutatása szerint a megkérdezettek mintegy fele a gyűjtőszámla időszaka alatt a törlesztőrészlet csökkenéséből adódó különbözetet félreteszi.

A svájci frank árfolyamának drasztikus növekedése, a reáljövedelmek és munkalehetőségek csökkenése jelentős terheket ró a háztartásokra. A megkérdezettek családi költségvetésének átlagosan 40 százalékát teszi ki az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett havi törlesztőrészlet, és több mint felüknek 70 ezer forintnál magasabb a havi törlesztése.

A felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek 81 százaléka tartós vagy átmeneti fizetési problémái miatt él ezzel a fizetési könnyítéssel. A megkérdezettek 16 százalékának eleve nem okoz gondot a törlesztés, hanem azért veszi igénybe az árfolyamgátat, mert kedvező lehetőségnek tartja.

Sokan egyszerűen megtakarítanak

Az árfolyamgát igénybevétele után a megkérdezettek 10-30 ezer forintos törlesztőrészlet csökkenésre számítanak. Ezt az összeget a válaszadók közel fele részben vagy egészben meg kívánja takarítani. A megtakarítani szándékozók között a leggyakoribb cél a későbbi hiteltörlesztés elősegítése (37 százalék), a biztonsági tartalék képzése (20 százalék), valamint a gyermekek támogatása (13 százalék). Mindössze 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy még nem tudja, mi lesz az árfolyamgátból származó megtakarításainak sorsa.

A megtakarítást megcélzó válaszadók leginkább középtávra, a gyűjtőszámla hitel futamidejével megegyező 1-5 éves időtávra szándékoznak félretenni. Számukra a befektetés biztonsága a legfontosabb, míg a likviditás és a magas hozam csak kisebb súllyal szerepel. Az így keletkező pénzösszegek leginkább lakáscélú megtakarításokba vándorolnak majd. Sokan egyszerűen a folyószámlájukon akarják tartani ezt a pénzt (28 százalék), esetleg lekötött betétbe helyezik (26 százalék). A válaszadók 15 százaléka akarja alapokba tenni a pénzét, és 12 százalék biztosítási formában gondolkozik.

Nem minden részlet ismert

A konstrukciót a válaszadók nagyobb része viszonylag jól ismeri. 57 százalékuk tisztában van azzal, hogy az árfolyamgát megszüntetése 5 évnél korábban is lehetséges, azonban a legtöbben a teljes időszakot ki akarják használni. Sokan azonban nem tudják, hogy a gyűjtőszámlahitel lejártát követően növekedni fog a törlesztőrészletük. 8 százalék azt hiszi, hogy a törlesztésük tovább csökken majd, 9 százalék szerint változatlan marad, 22 százalék pedig nem is tudja, mi történik majd az árfolyamgát lejárta után.

Azok, akik tisztában vannak azzal, hogy a törlesztőrészlet növekedni fog többnyire 10-30 ezer forintos emelkedéssel számolnak.  A megemelkedő törlesztést a legtöbben a majdani havi keresetükből tervezik fizetni. 34 százalék az öt év alatt erre a célra félretett pénzből, míg 13 százalék egyéb megtakarításait használja majd.

62 százalék úgy véli, nem okoz majd gondot neki a hiteltörlesztés az árfolyamgát időszak lejártával. A többség arra számít, hogy pénzügyi helyzete kedvezőbbre fordul öt év alatt. Elgondolkodtató azonban, hogy 11 százalék tart attól, hogy nem fogja tudni fizetni a megnövekedett részleteket, 25 százalék pedig abban bízik, hogy a kormány vagy a bankok 2017 után is kínálnak valamilyen megoldást a fizetési nehézségekkel küzdőknek.