Nehéz összehasonlítani a bankbetéteket

2012.08.09. 09:00 Módosítva: 2012.08.09. 12:58

Csak úgy mint a THM, az EBKM sem lehet tökéletes mutató, nem elég ha csak ezt nézzük a banbetétek összehasonlításánál - hívja fel a figyelmet Gergely Péter a BankRáció.hu szakértője.

Általánosságban ugyan jó iránymutató az EBKM, de fontos, hogy azonos típusú betéti ajánlatokat hasonlítsunk össze és a következőkre is figyeljünk, különben könnyen kiderülhet a lekötés lejártával, hogy nem is annyit kapunk, mint ami meg volt hirdetve.

Mire nem jó az EBKM?

Mi az EBKM?

Az EBKM (egységesített betéti kamatlábmutató) olyan a bankbetéteknél, értékpapíroknál, mint a hiteleknél a THM (teljes hiteldíj mutató). Segítségével könnyebben összevethetjük a bankok ajánlatait és megtudhatjuk, hogy melyik betét hozhatja majd a legtöbb pénzt. Tehát míg az EBKM azt adja meg százalékosan, hogy mennyi a „tiszta hozama” a befektetésünknek (minél magasabb annál jobb), addig a THM a hitelekre vonatkozóan azt mutatja meg, hogy a felvett hitelre az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie (minél alacsonyabb, annál jobb az adósnak).

Az EBKM nem számol a bankszámla vezetési költséggel (bár a legtöbb banknál van 0 forintosszámla), ami akár több is lehet, mint az egész befektetés hozama (de nagy összegű lekötésnél egészen minimális is lehet). Például ha 200.000 forintot kötünk le 3 hónapra a Citibank nem legelőnyösebb betétjében, aminek 3,5 százalékos a kamata és a számlavezetési díj 725 forint (CitiComfort díjcsomag), akkor hiába a 3,5 százalékos az EBKM, a végén mínuszban jövünk ki, hiszen a nettó kamat 1270 forint lesz, de 3 hónapra a bankszámla vezetési díj 2175 forint (A CitiComfort díjcsomag egyébként havi 1,5 millió forint átlagegyenleg felett díjmentes, de ha ezt nem éri el az ügyfél, akkor az ügyfélkapcsolati díj 725 forint.)

Az EBKM nem számol a kamatadóval (Gergely Péter szerint ez a legkisebb probléma) és a betéthez kötelezően előírt egyéb szolgáltatások díjaival, például betétfeltörés, csoportos beszedések, utalások, kötelezően igénylendő bankkártya-hitelkártya éves díjával, biztosítás, stb. díjaival, folyamatos költségeivel. Ezt egyébként lehetetlen beleszámolni és úgy közzétenni az EBKM-et, hogy az a legtöbb embernek érthető, használható legyen. Mindegyik betétnél mások ezek a feltételek (van ahol nincs is), nem mindegy, hogy milyen bankszámlánk van (mindegyiknek mások a költségei), mennyit kötünk le és mennyi időre.

Például az Erste Bank Forint Aktív Betét (6 hónapos betét esetében a magasabb kamatprémium feltétele: 24 csoportos beszedési megbízás és/vagy bankkártyával történő vásárlás 240.000 forint összértékben), aminél az extra költségekkel nem számol az EBKM.

Van olyan bank (Banco Popolare), ahol ahhoz, hogy le tudjuk kötni az egyik betétjükben a pénzt (Viva Italia, feltételek nélküli betét, 2 hónapra ad 11 százalékos éves kamatot), a lekötéshez 0,75 százalékos lekötési díjat meg kell fizetnünk. A kamata 11 százalék, az EBKM-e is 11 százalék, ami a jogszabálynak megfelel, mivel a betét lekötéséhez kell ezt a díjat előre megfizetnünk, nem pedig a lekötés során felmerülő díj ez. Ha ezt is beleszámolnák az EBKM-ba, akkor már csak egy közepes, kb. 6,5 százalékos EBKM-et kapnánk.

Körtét az almával

Sok bank jellemzően olyan betétekben erős (pl. CitiBank, MKB), ahol a betéti rész mellett befektetési jegyeket, alapokat, kötvényeket, stb. csatolnak a betéthez. A betéti részre kiugróan magas kamatot ajánlanak olykor, de a befektetési rész hozama nem garantált, így az nem is szerepel az EBKM-ben.Így nem is lenne igazságos összehasonlítani például az OTP HozamDuó Világjátékok Megtakarítási Csomag kombinált betétjét (ahol akár 11 százalékos éves kamatokhoz is befektetési termékeket kell vásárolnunk), például az UniCredit 2 hónapos akciós forint betétjével (6,1 százalék a kamat és az EBKM is), amihez nem kell semmilyen feltételt teljesítenünk (2 hónapos lekötések). Természetesen az EBKM-ben nem számolják bele a befektetési termékekhez kapcsolódó költségeket és kockázatokat, esetleges hozamokat sem.

Nem is annyi

Látra szóló betéteknél, főleg ahol kamatos kamat van, a kormányrendelet szerint a bankoknak az 1 éves „lekötésre” szóló EBKM-et kell közölniük. Ezért az EBKM magasabb lesz, mint a betét kamata. Jó példa a Budapest Bank Família Plusz betétszámlája, ahol a kamat 6,9 százalék, de az EBKM 7,08. Ez nem is lenne probléma, de a látra szóló számlákon egyáltalán nem biztos, hogy pont egy évig fogjuk tartani a pénzünket (arról nem is beszélve, hogy közben elveszünk belőle, befizetünk még, hiszen ez a lényege, nagy előnye a látra szóló számláknak). Ha kevesebb ideig van ott a pénz, akkor már nem is az EBKM az, amit néznünk kell.

Változó kamatozású betéteknél ha nem tudjuk előre, hogy mennyi lesz a jegybanki alapkamat, akkor a legutolsó ismert kamat alapján kell kiszámítani az EBKM-et. A lekötés végén könnyen lehet, hogy nem is annyi lesz a hozam, mint amit előre hirdettek.

Nincs is jó mutató?

A fentiekből is látszik, hogy a banki betétek sokfélesége miatt szinte lehetetlen olyan mutatót létrehozni és statikus módon a reklámokban közzétenni, amely az érdeklődők széles rétegének pontosan lefedi az igényeit - mondja Gergely Péter.

Önmagában ugyan jól használható az EBKM, de az egyéb költségekre is oda kell figyelnünk és arra is, hogy almát almával, feltételekhez kötött betéteket pedig azonos típusú betétekkel hasonlítsuk össze.

Érdekesség, hogy némely betétnél magasabb az EBKM, mint a kamat. Ez akkor is előfordulhat, ha a bank 360 nappal számol, de mivel az EBKM rendeletben a képletben 365 nappal kell számolni, így adódhat egy csekély eltérés. Amelyik bank 365 nappal számol és nem látra szóló betét, ott az EBKM és a kamat azonos lesz a legtöbb esetben.