Árpád
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Akinek jut étel, már örülhet?

2012.08.14. 14:56
A növekvő jólét, a rossz időjárás és a versenytorzító intézkedések is felhajtják az élelmiszerárakat, az Élelmezésügyi Világszervezet szerint nyakunkon egy újabb élelmiszerválság. Öt évvel ezelőtt éhséglázadásokat, bukott kormányokat, forradalmakat és az arab tavaszt hozta a drága ennivaló. Magyarország nincs a veszélyeztetett országok listáján, de itthon sem a hatékonyabb termelés irányába tart az agrárpolitika.

Szerte a világon drágul a hús, a tej, a cukor és a gabona. Az árak már most magasabbak a 2007-2008-ban mért szinteknél, pedig a nyári észak-amerikai és európai szárazság hatásait talán még nem is tükrözik teljes mértékben. Az ENSZ élelmezésügyi és agrárszervezete, a FAO a múlt heti tanulmányában már a vészharangot kongatta, szerintük megismétlődhet az öt évvel ezelőtti élelmiszerválság.

Üres gyomor, nagy a nyomor

Akkor a világ gabonakészletei harminc éve nem látott mélypontra kerültek, és az ENSZ nyolcvankét országot figyelmeztetett, hogy tartalékolják az élelmiszerkészleteiket. A világ harminc országában törtek ki kisebb-nagyobb összetűzések az élelmiszer hiánya miatt. Haiti kormánya például belebukott a rizslázadásba, hárommillió dolláros nemzetközi segítség érkezett. A Fülöp-szigeteken a hadsereg vette át az élelmiszer elosztását a szegények között.

Éhséglázadás tört ki Szomáliában, miután a helyi kereskedők már nem akarták elfogadni a rohamosan elértéktelenedő szomáliai shillinget, helyette dollárt kértek a vásárlóktól. Két tüntetőt lelőttek a rendőrök. A látványosan megugró élelmiszerárak pedig az arab tavasz kitörésében is jelentős szerepet játszottak, a  legszegényebbek ugyanis több országban is az éhezés elől tömegesen a városokba húzódtak.

Hogy a következő években újra felerősödnek-e majd az éhséglázadások a szegényebb országokban, egyelőre nem tudni, a piaci folyamatokat nézve azonban az látszik, hogy az élelmiszerárak további emelkedése lényegében elkerülhetetlen. Az OECD várakozásai szerint a rizs és a búza ára ugyan nem drágul majd olyan ütemben, mint az előző évtizedben, a húsok és a tejtermékek ára nagy mértékben emelkedni fog.

Rekordszinten a gabonaárak

Az élelmiszerárak emelkedése a kínálat csökkenésének és a kereslet növekedésének együttes hatása, mondta Kürthy Gyöngyi, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. A mostani aggodalomra elsősorban az évtizedek óta nem tapasztalat mértékű aszály ad okot. A gabonaárak rekordszintre emelkedtek az Egyesült Államokban, amely a legnagyobb búza-, kukorica- és szójabab-exportőr a világon, és Oroszországban is kifejezetten rossznak számít az idei termés. A gabonaárak emelkedése később a takarmányok miatt a hús árát is jó eséllyel feljebb viszi majd.

A FAO tanulmánya szerint külön szerencsétlen, hogy Brazíliában pont az esőzések miatt késett a cukornád betakarítása, így a cukor ára is meredeken elindult felfelé. A húsok és a tejtermékek átlagára viszont most alig változott. A nemzetközi élelmiszerárak évtizedekig meglehetősen stabilnak bizonyultak, de 2008 óta magasra szöktek, ráadásul elég nagy kilengésekkel, ami tovább növelte a szektor kockázatosságát, és így az erre legérzékenyebb országok élelmiszerbiztonságát.

Az egyes országok kockázatát emellett jelentősen növelik az olyan egyedi tényezők is, mint az, ha a farmszerű gazdálkodás helyett a nomád pásztorkodás a bevett állattartási mód, a kézi, alacsony hatásfokú halászat vagy például ha sok menekült áramlott az országba.

 

A gabonapiacon emellett azért is emelkednek az árak, mert a piaci szereplők attól tartanak, hogy a fekete-tengeri gabonatermelő országok, főként a világ harmadik legnagyobb termelőjének számító Oroszország exportkorlátozásokat vezet be, miután a szárazság az ő termelési eredményüket is jelentősen visszavetette.

Megnőttek az igények

Kürty szerint ráadásul miközben például a bioüzemanyagok előretörése szűkítette egyes növények élelmiszerpiacra szánt kínálatát, addig a fejlődő országok lakosságának javult az életszínvonala, a növekvő kereslet pedig az árakat is növelte. A válság kibontakozásával párhuzamosan csökkent az energiafelhasználás, így átmenetileg az árak is mérséklődni tudtak, az alapvető tendencia azonban nem változott.

Az igények a gazdasági fejlődéssel egyre nőnek, a termőterület azonban szűkös, a kapacitásai nemigen növelhetők. Például olyan helyeken, ahol korábban szinte egyáltalán nem, vagy csak ritkán fogyasztottak húst, népszerűbbé vált az állattartás, ez azonban több takarmányt is igényel. De általában is el lehet mondani, hogy a termelési költségek várhatóan tovább fognak növekedni, és a klímaváltozással az időjárás is nagyobb kockázatot jelenthet, mint eddig.

 

Hatékonyabban kell termelni

Az OECD szerint a nagy nemzetközi mezőgazdasági szervezetek közt gyakorlatilag konszenzus van abban, hogy a megoldás a termelékenység növelése, különösen azokban a fejlődő országokban, ahol kiugróan elmaradott módon gazdálkodnak.

„Jobb termelékenység, fenntartható növekedés és a szabad piac elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő generációk is megfelelően tudjanak táplálkozni” – fogalmazott erről Angel Gurría, a szervezet főtitkára. Szerinte a kormányoknak vissza kéne vonniuk a versenytorzító intézkedéseiket, ehelyett megfelelő környezetet kéne teremteniük arra, hogy versenyképes és fenntartható mezőgazdaság alakuljon ki, hatékonyabb termeléssel.

 Az élelmiszerválságban leginkább érintett országok    
A csoport (legveszélyeztetettebbek) B csoport (erősen veszélyeztetettek) C-csoport (veszélyeztetettek)
Afganisztán  Kambodzsa Örményország
Burundi Angola Banglades
Közép-afrikai Közt. Benin Kamerun
Csád Burkina Faso Zöld-foki Közt.
Comore-szigetek Kongói Közt. Dominikai Közt.
Kongió Dem. Közt. Elefántcsontpart Ghána
Dzsibuti Egyiptom Honduras
Eritrea Grúzia Jordán
Etiópia Mauritánia Kiribati
Gambia Szenegál Észak-Korea
Guinea Szudán Nepál
Guinea-Bissau Tadzsikisztán Marokkó
Haiti Tanzánia Nicaragua
Kenya Kelet-Timor Nigéria
Lesotho Gázai övezet Maldív-szigetek
Libéria   Mali
Madagaszkár   Pakisztán
Malawi   Pápua Új-Guinea
Mongólia   Szamoa
Mozambik   Salamon-szigetek
Niger   Szváziföld
Ruanda   Szíria
Sao Tome és Principe   Uganda
Sierra Leone   Üzbegisztán
Szomália   Zambia
Togo    
Jemen    
Zimbabwe    

(Forrás: FAO)

Mi is megérezzük

Magyarországon az élelmiszerárak jelentős növekedésének hatására egyszerűen kevesebbet eszünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyszerűen egészségesebben élünk, hiszen átlagosan még így is többet fogyasztunk a legtöbb tápanyagból a megfelelő napi bevitelnél, például zsírból konkrétan a másfélszeresét. Aggasztó viszont, hogy feltűnően visszaesett a zöldség-gyümölcs fogyasztásunk is.

Távlatilag aggasztóbb, hogy egyértelműen nem a termelékenység irányába indult el a magyar agrárpolitika. Itthon elvileg a kormány minden eszközzel a kisebb gazdákat támogatja, bár a mezőgazdasági termelés általában méretgazdaságos, azaz nagyobb egybefüggő területet hatékonyabban lehet művelni. A magyar koncepcióban viszont kis családi gazdaságok szerepelnek, amik majd kiugróan jó minőségű termékeket állítanak elő kisüzemi szinten. Az pedig már nem csak az OECD ajánlásokkal megy szembe, hogy a szaktárca nem teljes mértékben elkötelezett a tiszta verseny iránt.