Zsuzsanna
0 °C
10 °C

Így hódítaná meg a Kárpát-medencét Matolcsy

2012.08.27. 16:26 Módosítva: 2012-08-27 16:26:27
Hétfő délután közzétette a Nemzetgazdasági Minisztérium "A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája" címmel Wekerle Sándor egykori pénzügyminiszterről elnevezett tervét. A dokumentum szerint a válság után a növekedés súlypontja nyugatról keletre helyeződik át, ez történelmi esélyt nyújt a térségnek, ezért szükséges a szorosabb gazdasági integráció és együttműködés. Elsődleges stratégiai célja a magyarországi vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítése, ennek keretében 5 ágazatot azonosít lehetséges kitörési pontként.

Matolcsy György 2011 májusában jelentette be Móron (Wekerle Sándor korábbi miniszterelnök, pénzügyminiszter szülővárosában), hogy "a csúcspont az lesz, amikor a kormány elfogadja majd a Wekerle Tervet, és azzal kitágítja azt a történelmi földrajzi, gazdaságpolitikai keretet, amit már a Széchenyi Tervvel elkezdett".

Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke akkor azt javasolta, hogy az új térségi gazdaságpolitika elindítását szolgáló tervet Wekerle Sándorról, Magyarország egykori miniszterelnökéről, pénzügyminiszteréről nevezzék el. Egy évvel később, idén májusban pedig egy székesfehérvári konferencián közölték, hogy hamarosan elkészül a Wekerle Terv, megvalósítását Radetzky Jenő miniszteri biztosként irányítja majd.

A most közzétett anyag szerint "a Wekerle Terv a magyar kormány Kárpát-medencei térséget érintő stratégiai szintű gazdaságfejlesztési dokumentuma, amelynek célja a magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása és az e célok elérését szolgáló partnerségi, intézményi és finanszírozási keretfeltételek kijelölése".

Emellett a Wekerle terv céljai bekerültek a már korábban kiadott a Nagy Reformkönyvbe és szerves részét képezik a Magyar Növekedési Tervnek is, bár utóbbiból lehet, hogy lesz még egy. A Wekerle terv egyébkén nem pénzt akart eredetileg osztani, hanem a hálózatosodást segíteni a régióban.

Történelmi esélyünk van

A 25 oldalas dokumentum szerint az Európai Unió és közép-európai térség új kihívásokkal néz szembe. A számos feszültség közül a legfontosabb az egyensúlytalanság, amely az elmúlt évtizedben a centrum országok és a periféria között kialakult. Ezért szükség van a tartós és szorosabb gazdasági integrációra és koordinációra.

A minisztérium anyaga részletezi, hogy a magyar kormány mit Kárpát-medence alatt: az a nagytérség, amely Magyarországot és a vele szomszédos országok területét fedi le, Ausztria és Ukrajna Kárpátokon túli részének kivételével.

mat

"Ebben a potenciális fejlesztési makrorégióban léteznek olyan gazdaságilag is értelmezhető erőforrások, amelyeket a térség országai mindeddig nem vagy nem eléggé hatékonyan használtak ki. Ezek az erőforrások elsősorban a közösen megélt történelmi tapasztalatokból, a térséget jellemző etnikai sokszínűségből, a hasonló gondolkodásmódból és a meglévő kapcsolati hálókból adódnak" - fogalmaz a tárca.

Hazai pénzintézeteket

A kormány azért is tartja fontosnak a medencén belüli együttműködést, mert a mostani terv érvelése szerint "egy sor tanulmány és elemzés mutat rá, hogy a válság utáni világban a gazdasági növekedés Európán belüli súlypontja nyugatról Közép-Európára helyeződik át". "A térség történelmi esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt észak-nyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja" - állapítja meg a Wekerle Terv.

Emellett az új tervünk a abban is biztos, hogy az impozáns célokhoz olcsó finanszírozást kell biztosítani a vállalatoknak, ami hazai tulajdonú és meghatározott finanszírozási céllal létrehozott pénzintézetek segítségével lehetséges.

A történelmünk is közös

A terv összefoglalja a térség országainak közös pontjait, így megemlíti a hasonló történelmi tapasztalatot, a közel azonos fejlettségi szintet, és a közös jelenbeli problémákat is. "A térségbeli országok hasonló helyzetben vannak, valamennyiükre jellemző a külső gazdasági hatásoknak való erős kitettség, az elmúlt évtizedben gyorsan növekvő külső adósság és a szükségessé váló strukturális alkalmazkodási lépések által keltett társadalmi feszültségek" - olvasható az anyagban, amely azt is megállapítja, hogy a térség gazdasági teljesítménye az EU három százalékával egyenlő.

"A térség minden országa tőke- és tudásimportra szorul, és ezt az importot alapvetően az EU magországaitól szerezhetik be. Jellemző rájuk továbbá az alacsony jövedelem és a kicsi piacméret, egy ilyen soknyelvű, eltérő szabályozásokkal rendelkező kis piacon pedig igen magasak a piacra lépéssel kapcsolatos tranzakciós költségek" - áll a dokumentumban.

Ez a terv a programokhoz kell

Az új terv elsődleges célja "a magyar gazdaság növekedési érdekeinek szolgálata azáltal, hogy hozzájárul annak Kárpát-medencén belüli pozícióinak erősödéséhez". Ennek érdekében partneri viszonyra, valamint közösen támogatható és megvalósítható gazdaságfejlesztési programokra van szükség.

"Wekerle Terv nyomán végrehajtott intézkedések által 2020-ra egy olyan Kárpát-medencei gazdasági teret képzelünk el, amelyben a térség országai a nyugat-európai országok gazdasági integrációjának szintjét elérik, és amelyben a KKV-k a Kárpát-medencei léptékű erőforrás- és piaci tervezésen keresztül hatékonyan hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és az exportteljesítmény fokozásához" - vázolja fel a víziót a Nemzetgazdasági Minisztérium anyaga.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!