Ivó, Milán
9 °C
17 °C

Csökkent a kamat, gyengül a forint

2012.08.28. 14:01 Módosítva: 2012.08.28. 17:45
Tavaly december után most először kamatot változtatott a nemzeti bank monetáris tanácsa: a jegybanki alapkamat keddtől 6,75 százalék. A kamatdöntés meglepő, az általános várakozás az volt, hogy csak az utolsó negyedévben lesz változtatás. A kisebb kamat segíthet a gazdasági élénkülést – hiszen olcsóbbá válhatnak a hitelek –, de az így is magas infláció emiatt tovább nőhet, és várható a forint tartós gyengülése is. Ezt már a kamatdöntés utáni percek jelezték, napi csúcsához képest félóra alatt több mint 1 százalékot gyengült a forint.

Mai ülésén 0,25 százalékponttal 6,75 százalékra csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A döntés meglepő, az elemzők túlnyomó többsége azt várta, hogy a mostani ülésen még változatlanul 7 százalékon tartja a tanács a kamatot. Az MNB 2010 tavasza után határozott ismét kamatcsökkentésről.

A monetáris tanács a döntést indokló közleményben azt írja: „A monetáris kondíciók lazítására csak addig van mód, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat és a kockázati megítélésünk javulása folytatódik”.

Ami fontosabb, mint az infláció

„Az üzenet egyértelmű, a monetáris tanács is a 1,2%-os recesszióba eső reálgazdaság segítségére siet, az inflációs cél háttérbe kerül” – fogalmazott gyorselemzésében Gabler Gergely, az Equilor elemzője. Szerinte azért döntöttek így, mert a fogyasztói árindex főleg a jövedéki adóemelések, az áfa emelése és élelmiszerárak hatásai miatt emelkedett jelentősen, márpedig az MNB-nek az utóbbi tényezőkre nincs érdemi hatása, a lakossági oldalról pedig erős a dezinflációs hatás és a hitelezési aktivitás is rendkívül gyenge.

A Reuters felmérésében megkérdezett szakértők legkorábban 2012 végére várták a jegybanki alapkamat csökkentését. Az inflációt 5,5 és 6 százalék közé várják az elemzők. Nagyrész megegyeznek a vélemények abban is, hogy a magyar államháztartás külső segítség nélkül az idén, ha rizikósan is, de tudja magát finanszírozni, jövőre azonban mindenképp szükségünk lesz például az IMF vagy Kína segítségére.

A kockázat dönthetett

„Az eddigi jegybanki kommunikáció tükrében a monetáris kondíciók enyhítését vagy az inflációs kilátások javulása, vagy az ország kockázati megítélésének tartós javulása hozta meg. A júliusi inflációs adat nem hozott pozitív meglepetést, így a kamatcsökkentésnél feltehetően a kockázati felár javulása lehetett a döntő érv” – vélekedik Bebesy Dániel, a Budapest Bank portfoliómenedzsere a kamatvágásról.

A szakértő kiemelte: jelenleg mind a forint- és állampapír-piaci helyzet, mind az országkockázatot jelző CDS árazás kedvezőbb helyzetet mutat, mint tavaly ősszel, amikor az MNB a helyzet romlására hivatkozva kétszer ötven bázispontos kamatemelést hajtott végre, így indokolható volt az óvatos kamatcsökkentés. A jelenlegi árazásokat tekintve a piac arra számít, hogy az elkövetkező egy év során visszafordítva a tavalyi szigorítást, az MNB összesen 1,25 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre.

 

Szoros szavazás lehetett

A csökkentés szoros szavazás eredménye lehetett, és valószínűleg az a négy tag szavazott a döntés mellett, akiket idén tavasszal választottak a tanácsba. A tanács múlt havi kamatdöntő ülésén két külső tanácstag, Cinkotai János és Kocziszky György 25 bázispontos kamatcsökkentésre szavazott, és mint a rövidített jegyzőkönyvből kivehető, azt hangsúlyozták, hogy a reálgazdaság számára súlyos terhet jelent az irányadó kamat jelenlegi szintje.

Kocziszky György, a monetáris tanács harmadik külső tagja és Gerhardt Ferenc is úgy nyilatkozott a Reutersnek a hónap elején, hogy a tanács közel áll a monetáris enyhítéshez a gazdaság támogatása érdekében, és nem tétovázhat a kamatcsökkentéssel, ha folytatódik a hangulat javulása a piacokon. A mérleg nyelve elemzők szerint a legkevésbé csökkentéspárti Bártfai-Máger Andrea lehetett, aki most a csökkentést támogatta, míg a három belső tag, Simor András jegybankelnök, valamint a két alelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia még a tartásra szavazhatott. Az Equilor is azt valószínűsíti, hogy a négy külsős – a jelenlegi kormánytöbbség által kinevezett – tag szavazott a kamat csökkentésére, a három belsős tag pedig a szinten tartásra.

Gyengítő hatás

A döntés hatására az euró árfolyama pillanatok alatt 280 forint fölé ugrott a 279,4 körüli szintről, a délelőtt még 231,6 forint környékén járt frank ára 233 forint fölé ment. Negyedórával a kamatdöntés megjelenése után már 281,7 körüli euróárfolyamnál, napi mélypontján volt a forint. A frank ekkor 234 fölött, míg a délelőtt még 219 forint körüli dollár 224 forintnál járt. A forint napi csúcsán 278,2 környékén volt az euró, amihez képest a döntés után beállt árfolyamszint 1,26 százalékos gyengülést jelent.

A kamatdöntés hatása az equiloros Gabler Gergely szerint vegyes. „A forint pillanatnyi gyengülése ugyanis azt mutatja, hogy a befektetők nem örülnek a tanács külső és belső tagjai közötti vélt szakadásnak, ám a határidős hozamok alapján láthatjuk, hogy a piac egy ennél nagyobb kamatcsökkentésre is felkészült már” – fogalmazott.

    15 perccel késleltetett adatok. Forrás: portfoliofinancial.hu

    A csökkentést az indokolhatta, hogy az IMF-tárgyalások kezdete miatt csökkentek a piaci feszültségek, éves csúcsra erősödött a forint és idei mélypontjára esett a csődkockázatunk is. Emellett nemrégiben az EKB is csökkentette a kamatot, ami azt jelenti, hogy nőtt a magyar felár, amit a csökkentéssel lehetett a korábbi szintre visszaállítani.

    Érvek hosszú sora

    Az alacsonyabb kamat mellett szóló egyik legfontosabb szempont a kamatdöntések során az, hogy a csökkentés általában jót tesz a gazdasági növekedésnek: a befektetőknek és a bankoknak kevésbé éri meg betétekben tartani a pénzüket, így fellelndül a hitelezés, amivel új forrásokhoz jutnak a vállalatok. Ez ugyanakkor olyan kis ország esetében, mint Magyarország nem feltétlenül teljesül, így erősebb lehet a kamat árfolyamra gyakorolt hatása – ha csökkentik a kamatot, kevésbé éri meg a külföldi befektetőknek magyar állampapírt vásárolni, a csökkenő kereslet pedig gyengíti a forintot.

    Részben ezért érveltek úgy a kamat tartására számító elemzők, hogy a sok bizonytalanság miatt egyelőre túl kockázatos lenne csökkenteni a kamatot: szerintük még mindig erős a bizonytalanság egyrészt az IMF-trágyalások sikerességével, másrészt az európai adósságválság fejleményeivel kapcsolatban, ráadásul a piacok az elmúlt hetekben a régió összes országára pozitívan tekintettek, így részben külső okokkal magyarázható a helyzetünk javulása. Emellett az is a csökkentés ellen szólt, hogy mind a júniusi infláció, mind az idei évre vonatkozó inflációs kilátások a várakozásokat felülmúlóan romlottak – az inflációs folyamatok tehát az alacsony belső kereslet ellenére sem indokolták volna a csökkentést.

    Legutóbb július végén ülésezett a Monetáris Tanács: hatodik hónapja hagyták változatlanul a jegybanki alapkamatot 7 százalékos szinten. Az MNB utoljára tavaly decemberben módosította a kamatot, akkor a novemberi 0,5 százalékpontos emelést követte egy újabb 0,5 százalékpontos, így lett az addig 6 százalékos alapkamatból 7 százalékos. A monetáris tanács előtt legutóbb a 7 százalékos alapkamat tartására, és egy 25 bázispontos csökkentésre vonatkozó javaslat volt.