Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Négyszázmilliárdos kárt okozott az aszály

2012.08.29. 11:34
Kisült vetésterületek, feketére szikkadt, hasznosíthatatlan kukoricák a földeken, kiégett napraforgók – hatalmas károkat okozott a szárazság. A becslések szerint a mezőgazdaság 400 milliárdos károkat szenvedhet el, a kukorica ára már most olyan szinteken van, ami 20-25 százalékos húsdrágulást kényszeríthet ki. A kormánynak intézkednie kellene a kárenyhítési alap feltöltéséről, amihez majdnem 100 milliárd forintra lenne szükség, emellett kedvezőbb hitel- és öntözési feltételek, alacsonyabb áfa és az uniós támogatások gyors kifizetése kell ahhoz, hogy ne söpörjön végig csődhullám a mezőgazdaságon – mondják a gazdák.

Az elmúlt napok időjárás-változása ellenére továbbra sem esett Magyarországot jelentősebb mennyiségű eső, ami nem segít enyhíteni az aszály következményeit. Korábban már írtunk arról, hogy ötven éve nem tapasztalt szárazság van a világ bizonyos részein, ennek köszönhetően pedig megismétlődhet az öt évvel ezelőtti élelmiszerválság, és hogy Magyarországon is kifejezetten rossz hatással van a szárazság.

Talpalatnyi sivatag

Hogy mennyire, arról pontos adatokat még nem lehet tudni, de nagyon aggasztó becslések már vannak. A várt nyolcmillió tonnányi magyar kukorica majdnem felét tönkretehette a szárazság, az Alföldön a megyei mezőgazdasági szövetségektől kapott tájékoztatás szerint sok helyen a termőterület 20-25 százaléka kopárra égett. A búzát szerencsére már jórészt learatták, de ott is rosszabb a helyzet, mint tavaly.

A repce és az őszi kalászosok miatt sokan aggódnak, ezeket ugyanis most kellene elvetni, ami ilyen száraz talajba gyakorlatilag lehetetlen. A szakértők szerint a kukoricából és búzából nem lesz hiány Magyarországon, ezeknek ugyanis nagy részét így is exportáljuk, a hús ára viszont akár a negyedével is nőhet. Az állattenyésztés legdrágább része ugyanis a takarmányozás – a hús felvásárlási árának 70-75 százalékát ez határozza meg –, márpedig az eddig körülbelül 40 százalékkal drágult. Nemcsak a sertés- és marhahús – tehát a vágóállatok – drágulhatnak ilyen mértékben, hanem a tojás, a tej és tejtermékek is.

400 milliárd lehet a kár

Több mint 400 milliárd forint kár érte eddig a magyar mezőgazdaságot a szárazság miatt, mondja Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Az aszály okozta kárt egy hónappal ezelőtt még csak valamivel több mint 200 milliárd forintra becsülték, azóta azonban sokat romlott a helyzet a tovább tartó csapadékhiány és hőség miatt. A tejtermelő gazdálkodók szerinte 60-80 milliárd forintos kárt könyvelnek el, többek között a termeléscsökkenés, az állatok elhullása, a termékenység visszaesése miatt.

„Ahhoz, hogy bármit is tehessünk, először tisztán kellene látni. Évek óta nem készült ugyanis olyan gabonamérleg, ami mindenkinek megfelelt volna” – mondja Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének főtitkára. „Azt tudjuk, hogy aszály van és aszálykárok lesznek, de nem, tudjuk, pontosan mekkorák”. Nem mindegy, hogy a várt nyolcmillióból négy- vagy hatmillió tonnányi kukorica marad-e – a becslés szerint az előbbi várható.

Akkor most zároljunk?

Ha készül egy rendes felmérés, hogy pontosan mekkora a kár, akkor lehet elkezdeni gondolkodni, hogy most a takarmányárak emelkedése miatt hozzuk-e helyzetbe az állattartókat, vagy sem. Tudni kell még, hogy mekkora készleteink vannak, hogy azután eldöntsük, kell-e bármit is importálni. Az exportnak emellett elég nehéz gátat szabni, erre egyedül az árak képesek, ha ugyanis az országon belül magasabb árat fizetnek valamiért, nem érdemes külföldre vinni – mondja a szakember.

Korábban Gőgös Zoltán, az MSZP parlamenti képviselője példaként említette, hogy 2008-ban az előző években felvásárolt uniós intervenciós készletet még ki lehetett árusítani, amiből egy meghatározott mennyiséget az állattartóknak adtak el, többnyire olyan alacsony áron, hogy az állam nem keresett az üzleten semmit. Gőgös szerint most is valami hasonlót kellene tenni, például zárolni a Magyarországon tárolt készlet egy részét, hogy azt ne lehessen kivinni az országból.

A kormány által várható intézkedések közül egyelőre egy körvonalazódik: az öntözés időleges reformjának előkészítése. A Vidékfejlesztési Minisztérium nemrég hozta nyilvánosságra az úgynevezett egynyári öntözés rendeletéről készült tervezetet. Az egynyári öntözés meghatározása a tervezet szerint egy öntözési idényben, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással maximum hektáronként 1200 köbméter öntözővíz kijuttatását jelenti, legfeljebb 100 hektárnyi nagyságú területre. A jelenlegi szabályozás szerint csak olyan helyen lehet öntözőtelepet kialakítani, ahol erre igazolhatóan legalább öt évig szükség van. A módosítás célja, hogy kis területen, ideiglenes szivattyúállásokkal, maximum egy öntözési idényre, egyszerűbb eljárással lehessen öntözési engedélyt kérni.

Nézzük csak, mi is működött

Pótsa szerint meg kell azt is nézni, hogy a számos korábbi kormányzati intézkedés közül melyik működött, mert akkor azt kell újra megcsinálni. A magyarországi mezőgazdasági árak egyébként magasak, de csak annyira, amennyire a világpiaci árak is.

Rövid távon Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint is az a legfontosabb, hogy gyorsan készüljön egy felmérés, hogy pontosan milyen helyzetben vagyunk. Szerinte Magyarországnak ebben már van tapasztalata. Az aszály és a szárazság kárainak enyhítésében leginkább hosszú távra lenne érdemes gondolkodni, tette hozzá Vancsura. Ebben szerinte leginkább az öntözésfejlesztés segíthet.

Tartalékolni kellene

Emellett fontosnak mondta Vancsura, hogy a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. raktárait minél előbb feltöltsék tartalékokkal. Ezekben a raktárakban tárolja a kormány a Gazdaságbiztonsági Tartalékot, amit bármilyen vészhelyzet esetében bevethet, hogy ellássa a lakosságot és a hadsereget. Szerinte nem szabadna a kormánynak forráshiányra panaszkodnia, hiszen a tartalékolással a búza, árpa vagy kukorica árát ugyanúgy megtartaná, csak nem pénzben tárolná, hanem terményben.

Ha pedig a TIG sem elég a készletek feltöltésére, akkor az állami tulajdonban lévő Concordia Közraktárat is meg kellene keresni. El kell emellett érni, hogy akkor se vigyék ki a tartalékkukoricát, búzát az országból, ha a világpiaci ár jelentősen megemelkedik. A tartalékokat ezek után azokhoz az állattartókhoz kell eljuttatni, akiknek nincs földjük, és ezért meg kell venniük a drága takarmányt.

Mindennek nem kellene drágulnia

Az élelmiszerárak drasztikus emelkedését egyébként még a mostani válság sem indokolja, mondja Kósa Ferenc, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség szakembere. Szerinte májusban volt elég csapadék, így indokolatlannak tűnik a kenyérár hatalmas emelése, hiszen a kenyérgabona nem szenvedett hatalmas károkat.

A kukorica és a napraforgó terméseredményei azonban nagyon rosszak, a Kiskunságban öntözni kellene, de nem lehet, nincs víz a csatornákban. A kukorica termőterületek nagyjából negyedén semmi nincs, a többin is legfeljebb az eredeti termény fele maradt meg. A kukoricához hasonlóan a napraforgóknál is vannak teljes üres táblák, de kevésbé rossz a helyzet.

Mondják ki: ez katasztrófahelyzet

Hogy milyen kormányzati lépések kellenének, arra Kósa Ferenc azt mondta: fontos, hogy minél előbb katasztrófahelyzetté nyilvánítsák a mostani állapotot, hogy elindulhasson a kárenyhítés. A kárenyhítési alapot viszont fel kell duzzasztani, a mostani nyolcmilliárd forint ugyanis nem lesz elég. A  károk negyedét kell majd a kormánynak megtérítenie, ez pedig visszafogott számítások szerint is sokkal több ennél, ha a 400 milliárdos kárbecslést elfogadjuk, akkor 100 milliárdos alap kellene.

Az agrárszakember szerint a hús árának emelkedése is aggályos, félő, hogy a termelőknek fizetett felvásárlási ár korántsem nő annyival, mint amennyivel a boltokban a kiskereskedelmi árak emelkednek. A tejnél is ez volt, a boltban 230 forintba kerül egy liter, de a termelőktől nyolcvan forintért veszik.

A Kiskunságban katasztrofális az öntözéshelyzet: a vízüggyel folyamatosan küzdenek, de nincs víz a csatornákban. Ha viszont belvíz van, akkor az mindent ellep. Ha nem is öntöznének, de a csatornákban lenne víz, már az nagyon sokat jelentene a talaj mikroklímája miatt.

Kérjen kevesebbet az állam

A hatósági díjakat mérsékelni, az állami földek aranykoronánként 1250 forintos bérleti díját csökkenteni kellene, az EU-s támogatások kifizetését fel kellene gyorsítani, a kárenyhítési alapot fel kell tölteni – sorolta Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkára. A szakember szerint az állattenyésztéssel foglalkozó agrárvállalkozások körében általános csődhelyzet lehet, ha a takarmányárakból fakadó 20-25 százalékos áremelést nem tudják érvényesíteni az áraikban, vagy nem kapnak kedvezményes feltételű hiteleket.

Másrészt viszont az agrárszektor nagyon jó időszak után van, tavaly a GDP nem annyira tragikus alakulása nagyrészt a mezőgazdaságnak volt köszönhető. Emellett az ágazat nagyon komoly támogatáshoz jut az Európai Uniótól, mint arra Zsiday Viktor befektetési szakember felhívta a figyelmet a blogjában. Az EU évi 300-400 milliárd forintot önt be a magyar mezőgazdaságba, a termelést alanyi jogon járó támogatással is dotálják, ami Zsiday szerint önmagában fedezi a költségek nagyjából felét.

Kisebb áfa is jó lenne

Kormányzati segítséget jelenthetne az áfa csökkentése, amit már több szakmai szervezet is kért, mondta Barabás. Három terméktanács, a baromfisok, a tejesek és a vágóállatos szervezet hétfőn bejelentette: az alapvető élelmiszerek differenciált áfacsökkentésének mielőbbi meghirdetését kérik a kormányzattól.

Az agrárpiaci szereplők szerint ezzel megelőzhető lenne az élelmiszer-gazdaság szereplőinek tömeges tönkremenetele,termelési színvonaluk csökkenése, és javítaná a piacra jutás feltételeit. Ennek érdekében az előterjesztők javasolják több termékkör – így többek között a 3 százalék zsírtartalom alatti tej, a félkemény sajt, a tehéntúró, valamint a sertéscomb, a lapocka, vagy az oldalas és a dagadó, továbbá az étkezési tojás, valamint számos kacsa-, liba-, csirke- és pulykahús-féleség – 5 százalékos kedvezményes áfakörbe sorolását 2013-tól, idézi az MTI a tervezetet.

A javaslattevők számításai szerint a tejágazati áfacsökkentés hatására kieső áfabevétel 20,5 milliárd forint, a sertéságazatban 18,4 milliárd forint, a baromfiágazatban pedig 21,6 milliárd lenne. Így összesen a főbb állati termékpályák differenciált áfacsökkentése 60,5 milliárd forint költségvetési bevételkiesést eredményezne. Ez a GDP 0,2 százaléka körüli érték – állapítják meg a szakmai szervezetek, így szerintük ez semleges költségvetési hatásúnak tekinthető.