Rafael
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Négy ember nekiesett a forintnak

2012.09.02. 07:37 Módosítva: 2012.09.02. 08:03
Megijedt a jegybank monetáris tanácsa a recessziótól, és a külső tagok szavazataival váratlanul lejjebb vitte az alapkamatot a héten, ezért és a romló nemzetközi hangulat hatására az euró árfolyama a 275-277-es tartományból a 282-284-esbe került át. A beruházási adatokból kiderült, jogos az aggodalom, a magyar gazdaság még mélyebbre csúszhat a recesszióba. Nemcsak a monetáris tanács tagjai aggódhatnak, hanem a gazdák is az aszály miatt, a dohányosok a változó szabályozás miatt, de a költségvetéses, a talán újrainduló IMF-es huzavona is nehéz heteket ígér.

Európai rekordszinten van az infláció, a nemzeti bankot azonban mégsem annak letörése foglalkoztatja, jobban aggódik a recesszióba zuhant magyar reálgazdaságért.

Ez is az egyik olvasata lehet annak, hogy kedden a jegybank monetáris tanácsa a december óta 7 százalékon álló alapkamat csökkentéséről döntött. De persze lehet ennek olyan olvasata is, hogy a monetáris tanács belátta: miután az inflációt alapvetően kormányzati (adó) intézkedések pörgetik, amiket úgysem tud befolyásolni, az árfolyamokat és a hozamokat ismerve indokoltnak látta a kamatcsökkentést. A néhány nappal később megjelent beruházási adatok mindenesetre az mutatják, hogy tényleg nagy a baj, és talán még mélyebbre megyünk a recesszióba, mint eddig hitték.

Ami biztos: az alapkamat csökkent, és az idén is a leggyengébb jegybankelnökök közé sorolt Simor András MNB-elnök kamatdöntést követő szavait kódolva valószínűleg 4:3-as szavazati aránnyal született meg döntés. Vagyis vélhetőleg a három belső tag – az MNB elnöke és két alelnöke – szavazott a szinten tartásra, és a 2010-es kormányváltás után a kormánypártok által delegált négy tag döntött úgy, hogy az infláció leszorítása elé helyezik a gazdaságélénkítés céljait, amit elvileg a kisebb kamat jobban szolgál. Simor be is jelentette a döntés után, hogy várhatóan a tervezettnél hosszabb ideig lesz magas az infláció – ami egyebek mellett azt is jelentheti, hogy kitolódhat a reálbérek csökkenésének időszaka.

Így aztán szerda óta – hiszen a keddi döntés másnap lépett hatályba – a magyar alapkamat 6,75 százalék, ami persze még így döbbenetesen magas például a cseh 0,5 százalékhoz képest, de mégis csak 0,25 százalékponttal kisebb a korábbinál. És viszont már kedd óta ismét 282-284 forint között van az euró árfolyama, amely az elmúlt nagyjából egy hónapban beállt a 275-277 forintos sávba – a kamatcsökkentés tehát nagyjából 2,5 százalékos árfolyamgyengítő hatással járt. A tőzsdei részvényárfolyamok viszont részben a keddi kamatdöntés, részben Ben Bernanke Fed-elnök pénteki szavainak hatására erősödtek.

   35. heti záró  34. heti záró
 BUX 17 514 17 387
 OTP 3579
3572
 Mol 16 620 16 100
 Richter 38 500 39 650
 Magyar Telekom 428 416

Összességében persze a magyar gazdaság mégis csak rogyadozik, igaz, közben a tündérmesék teremtődnek továbbra is, és az ingatag alapokon megjelennek egy egyszer talán világméretűvé váló gazdasági expanzió első csírái. A mesekönyv legújabb fejezetét Wekerle-tervnek hívják, és abban az eurózóna húszéves háborújára készülő Matolcsy György szellemi útmutatásával a kormány kitágítja a történelmi, földrajzi, gazdaságpolitikai keretet.

Büdzségondok

A nemzetgazdasági miniszternek egyelőre azonban rövidebb távú feladatokra is koncentrálnia kell, merthogy a Költségvetési Tanács továbbra sincs kibékülve a főbb számaiban elvileg már elfogadott 2013-as költségvetéssel. Ezért újabb és újabb adatokat kértek be, arról, hogyan is képzeli el a jövő évet a kormány, és Kovács Árpád, a KT elnöke egyértelművé tette, hogy legalább 150 milliárd forintnyi bizonytalanságot lát a parlamenten sietősen átvert büdzsében.

Sebaj, a költségvetést úgyis alapvetően, az elejétől újra kell csinálni, hogy az megfeleljen az IMF szigorú elvárásainak – ezt hihettük az elmúlt hetekben. Most viszont már olyan hírek láttak napvilágot, hogy akár borulhat is az IMF-tárgyalás, miután Orbán Viktor hajthatatlannak tűnik: nem újratervezni akarja a költségvetést, hanem szeptemberben nagyon gyorsan átverni a parlamenten. A Nemzetközi Valutaalappal egyébként sem tisztáztunk még minden kérdést, így nem tudni, mikor folytatódhatnak egyáltalán az IMF-tárgyalások.

A helyzetet csak bonyolíthatja az E.On-ügy. Egy hete, hogy Orbán Viktor vidéken jártában arról beszélt: pillanatokon belül a miénk lehet az E.On; hogy miből és miért kell a magyar államnak a német energetikai cég magyarországi érdekeltsége, arról nem volt szó, akkor sem, amikor Navracsics Tibor finomította ezt a kijelentést azzal, hogy talán mégsem. Nem tudni, hogy járnánk jobban, mindenesetre a Stratfor elemzőintézet szerint az E.On megvásárlása olyan lépés lehet, ami elűzheti az IMF-et.

Miközben tehát továbbra is bizonytalan, mi lesz velünk és a Valutaalappal, egyre nyilvánvalóbb, hogy a spanyolok nem ússzák meg, hogy hamarosan az IMF-től kelljen segítséget kérniük. Egyértelműen erre utaló jel, hogy az országban jelentős betétkivonás kezdődött, a magánszektor betétállománya egy hónap alatt 5 százalékot esett vissza. Nem csoda, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a héten már arról beszélt, hogy rendkívüli intézkedések kellenek.

Mindezek fényében megnyugtató hallani, hogy Magyarország legnagyobb hitelezője bizakodó maradt, azt gondolja, hogy rendbe tettük az államháztartást, és jó befektetés vagyunk. Közben viszont a hét sorra hozta az elbocsátásokról, leépítésekről szóló híreket.

Leépítések százával

Ötszáz fős kirúgás lesz szabolcsi kórházaknál, több száz embert rúg ki egy német érdekeltségű autóipari cég, nyolcszáz fős elbocsátás lesz a Dunaferrnél, és a héten közölt foglalkoztatási adatokból látszik, hogy két év alatt kétszázezer helyett csak százhúszezer új állás jött létre az országban, ebből is majdnem nyolcvanezer az érdemi gazdasági élénkülést nem jelentő közfoglalkoztatásban.

Nem csoda, hogy ilyen körülmények között százból csak egy magyar gondolja azt, hogy jó a magyar gazdaság helyzete. A mezőgazdaságban valószínűleg még rosszabb lenne ez az arány, ami nem is csoda: akár négyszázmilliárdos kárt is okozhatott az aszály, és egyelőre kevés megnyugtató kormányzati intézkedés látszik, igaz, legalább kilós tojást vehetünk mostantól. A dinnyések közben aggódhatnak a dinnyekartell ügyében indult versenyhivatali eljárás miatt – bár az agrárminiszter szerint nem tilos a termelők védelme –, de még aggasztóbb jövő vár a dohányosokra és a szerencsejáték-piaci szereplőkre.

És hogy mi volt még a héten? Most már tudományosan is megalapozott tény, amit eddig is éreztünk: egyrészt, hogy nagyon sokat, évi félmillió forintot költünk rezsire, másrészt hogy világszinten is drága a magyar benzin.

Kiderült az is, hogy másfél millióban korlátozzák a készpénzezést, hogynem vonzóak a magyar kastélyok,és közben elkezdődött az a hónap, amikor sokak fizetése csökkenhet (az országban egyébként, ez most már szintén tudományosan bizonyított, elképesztő bérkülönbségek vannak, aminek, ahogy azt sejtettük, a keleti megyékben élők az áldozatai). Az orosz nyugdíjasok euróezreket kaphatnak a Volgák reményében vett Brezsnyev-kötvényekért, a magyarok amerikai mintára osztanák az uniós pénzeket, új légitársaság jön Ferihegyre, miközben a legnagyobb európai légicégnél, a Lufthansánál sztrájkok kezdődtek.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!