A Fidesz elé tárták az IMF halállistáját
Tájékoztatást kapott szerda este a Sárváron ülésező Fidesz–KDNP-frakció a kormánytól a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételeiről – értesült a Magyar Nemzet. A tárgyalásokról korábban kiszivárgott hírektől eltérően, és az IMF által általában megfogalmazott elvárásoknál sokkal szigorúbb lista jelent meg a kormányhoz közelálló lap hasábjain.
„Íme, az IMF követeléseinek listája: nyugdíjak csökkentése; nyugdíjkorhatár-emelés; családi pótlék csökkentése; személyi jövedelemadó-emelés; privatizáció; utazási kedvezmények csökkentése; bürokrácialeépítés; általános, értékalapú ingatlanadó; önkormányzatok kiadásainak csökkentése; bankadó eltörlése, pénzjuttatás a bankszférának” – írja a Magyar Nemzet a Valutaalap állítólagos feltételeit.
A felsorolt lista olyan mérvű intézkedéscsomagot tartalmaz, ami nem tűnik valós elvárásnak, sokkal inkább alkalmasak az IMF elleni hangulatkeltésre. A Valutaalap a korábbi, 2008-2009-es tárgyalásain sem fogalmazott meg egy pakkban ennyi és ilyen kemény feltételeket. Akkor a kormánynak előbb négy intézkedést kellett tennie: vállalta, hogy befagyasztják a közalkalmazottak bérét; zárolják a tartalékokat; nem fizetik ki a 13. havi illetményeket; 80 ezer forintban maximálják – illetve a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulók egyes csoportjai esetében el is törlik – a 13. havi nyugdíjakat. Ez utóbbit 2009-ban már a Bajnai-kabinet törölte el más megszorítások – többek között táppénzcsökkentés, az azóta az Orbán-kormány által sem emelt családi pótlék befagyasztása, szuperbruttósítás, áfaemelés, ingatlanadó – kíséretében, amikor a kedvezőtlen költségvetési folyamatokat látva újratárgyalták a hitelfeltételeket.
A mostani listában szereplő intézkedések többsége különféle szakmai anyagokban és dokumentumokban külön-külön már felmerült, irreálisnak tűnik, hogy ezeket együtt követelné a Valutaalap, amely általában egyébként is kevés konkrét elvárást szokott felsorolni, és azok is inkább csak makroszámokat tartalmaznak, amelyek eléréséhez a kormány választhat az eszközökből. Az szja emelése pedig csak úgy merült fel, mint a többkulcsos adó visszaállítására vonatkozó felvetés (amely a magasabb keresetűek adóját növelné, de nem átfogó szja-emelést jelentene). Ráadásul korábban, sem a 2008-2009-es tárgyalásokon, sem az eddigi kiszivárgott inormációkban nem szerepelt a nyugdíjkorhatár emelése, sem a családi pótlék csökkentése, sem átfogó privatizáció, sem a bankszférának szánt pénzjuttatás.
Az eddigi egyeztetésekről azt lehetett tudni, hogy alapvetően adó- és gazdaságpolitikai elvárásokat tartalmaz. A hvg.hu júliusi információi szerint az IMF listáján főként az államadósság és a hiány csökkentésére, a befektetői környezet javítására, valamint a munkaerő-piaci és oktatási hátrányok ledolgozására vonatkozó ajánlások vannak, az IMF-ügyben januárban készült kormányzati előterjesztésben is az szerepel, hogy ezeken a területeken kell előrelépést elérni: jegybanki függetlenség, pénzügyi intézmények, válságadók, költségvetés, adózás.
A lap cikke szerint „az előbb ismertetett feltételeken túl a megállapodás akadálya lehet a jegybanki tranzakciós adó, ami az Európai Központi Bank szerint veszélyezteti a magyar jegybank függetlenségét”. Mint azt szerdán az Index is megírta, a BruxInfo úgy értesült, hogy az Európai Bizottság az ügyben várhatóan kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen szeptember 27-én.
A kormány IMF-hez való viszonya egyébként is ellentmondásosnak tűnik, és ezt erősíti meg a mostani kiszivárogtatás is. A magyar kabinet 2010-ben szakított a Valutaalappal, és bár tavaly novemberben bejelentette, hogy ismét kezdeményezi az együttműködést, az eddig eltelt tíz hónap inkább csak az időhúzásról szólt, mint érdemi tárgyalásokról; bár ahányszor kritikus vélemények jelentek meg, a kormányzati körökben nem mulasztották el szóban jelezni a szándékok komolyságát (például miután az Indexen megjelent Jelasity Radován-interjú IMF-szkeptikus mondtaiat átvették a nemzetközi gazdasági hírügynökségek, másnap ezen tudósítónak sajtótájékoztatót tartott Orbán és megszólalt Varga Mihály is). Közben viszont a keleti nyitás politikájával időről időre azon próbálkozik, hogy keleti államoktól (Kína, Szaúd-Arábia, Arab Emírségek, majd Azerbajdzsán) próbáljon pénzhez jutni, igazolva, hogy az IMF-en kívül is van élet – mondjuk eddig sikertelenül.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
