Huba
17 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Egy kicsit könnyebb lesz lopni a MÁV-nál

2012.09.10. 07:16 Módosítva: 2012.09.10. 08:25
Cégekre szabott közbeszerzések, drágán vásárolt zúzott kő, gyanús literes ásványvíz, papíron létező járda. A MÁV compliance osztályát nem rég hozták létre, máris tízmilliókat spórolt meg az állami vasúttársaságnak a kétes ügyek feltérképezésével, az új vezetés azonban hallani sem akar a közbeszerzések körül szaglászó társaságról. Dávid Ilona szeptembertől megszüntette az osztályt.

Több százmillió forint folyik ki a MÁV-ból évente, az egykori szocialista nagyvállalatra az évtizedek alatt haszonleső cégek, korrupt hivatalnokok települtek rá. Miközben az állam évről évre milliárdokat költ a vasúti társaságra, a pénzek egy része vasúti kiskirályok és baráti vállalkozások zsebeiben landol. A botrányos közbeszerzések, visszaélések egy részére soha, másokra csak utólag derül fény, még ha a MÁV belső ellenőrzése évekkel később ki is mutatja a szabálytalanságokat, a válallat addigra már hiába fut a pénze után.

Törött bicska

„Beletört a bicskánk a MÁV átalakításába” – ismerte el Orbán Viktor is még tavasszal, egy, a kormány munkáját értékelő beszédében, miután világossá vált, a beígért nagy konszolidáció ezúttal is elmarad. A kormányfő 300 milliárdos állami segítséget ígért a cégnek, a rendberakáshoz szükséges összegnek azonban végül csak a töredéke érkezett meg, többek közt ez – a mozgástér szűkülése – is szerepet játszott Szarvas Ferenc MÁV-vezér tavaszi távozásában.

Meg az is, hogy ekkor már kiszemelték a helyére Dávid Ilonát. Úgy tudjuk, Dávid megőrizte igazgatósági elnöki tagságát előző munkahelyén, a GYSEV-nél, és mindössze egy-két évre érkezett a MÁV-hoz, többek közt azért, hogy segítse a közösségi közlekedésre szánt uniós források megfelelő elköltését. Az új vezér feladata lesz az is, hogy levezényelje a MÁV szétdarabolását, a kormány ugyanis, miután elvetette a beharangozott közösségi holding terveit, a MÁV kettészakadásáról döntött, a központi szervezetet nemzeti pályavasúti szolgáltatóként a Magyar Fejlesztési Bank viheti.

Harc a korrupció ellen

A változtatás radikális, de hogy ez az átláthatóbb MÁV irányába mutat-e, egyelőre kérdéses, Szarvas Ferenc távozása után legalábbis úgy tűnik, mintha megtorpantak volna a szervezet megtisztítására irányuló törekvések: nyáron az új vezetés úgy döntött, szeptembertől megszünteti a MÁV frissen létrehozott szabályozás, etika és kockázatmenedzsment (compliance) osztályát.

Szarvas a fejlett nagyvállalatokra jellemző szervezeti egységet a Gazdasági Versenyhivatal volt elnökének, Nagy Zoltánnak a vezetésével azért hozta létre, hogy gátat szabjon a korrupciónak, vagy legalábbis, hogy segítségével csökkenteni tudják a cégből kilapátolt pénz mennyiségét, milliókat spórolva ezzel a MÁV-nak.

A compliance

Ma már a legtöbb nagyvállalatban található compliance osztály vagy igazgatóság. Gyakran megfelelőségi osztálynak fordítják, de bevett magyar kifejezés a compliance-re nem honosodott meg. Feladatai cégenként eltérőek lehetnek, leggyakrabban arra ügyel, hogy a vállalat betartsa a hatályos jogszabályokat, de néhány bankban például egyes belső ellenőrzési funkciók is ide kapcsolódnak, például a pénzmosás vizsgálata vagy a csalásfelderítés.

A compliance feladata ugyanis az, hogy a belső ellenőrzéssel és a biztonsági osztállyal összehangolva vizsgálja a vállalat folyamatait, feltérképezze, és felhívja a figyelmet azokra a jogi, szabályozási visszásságokra, amelyek többek közt a korrupcióra is lehetőséget adnak.

Az osztály előnye – például a hasonló témával foglalkozó belső ellenőrzéshez képest –, hogy a gyanús ügyeket már menet közben vizsgálni tudja, nemcsak utólag képes megállapítani a szabálytalanságokat, hanem még azelőtt, hogy azok megtörténhetnének.

Cégekre szabott beszerzések

A compliance osztály az elmúlt egy évben számos eljárásba tudott még idejében beavatkozni. Ilyen volt például a vasúttársaság egyik egyenruhatendere, amelyben magát a kiírást is egyetlen cégre szabták, a pályázatban megadott idő alatt ugyanis egyszerre annyi blúzt és ruhát csak egy vállalat lett volna képes legyártani. A compliance kiszúrta, hogy ha külön hirdetnének pályázatot az ingre és a ruhára, máris több cég indulna a közbeszerzésen, lejjeb szorítva ezzel az árat is.

A formaruhák beszerzése azonban csak egy a számos ügy közül, amelyre fényt derített az új szervezet. Kifogásolták például azt is, hogy a vasutasoknak szánt ásványvizet egyliteres kiszerelésben szerzi be a MÁV, holott mindössze két társaság gyárt ilyet. Utólag kiderült, hogy már a vasutasok övét is úgy tervezték, hogy az egyliteres palack beleférjen.

Problémájuk volt azzal is, hogy egy leomlott támfalat 600 millióból akar újraépíteni a vasúti társaság, amikor kihozható volt 100 millióból is. Jelezték a felső vezetőknek azt is, hogy az évente nagymennyiségben vásárolt zúzott kő jóval olcsóbban is beszerezhető lenne, ha a kiírásban nem néhány konkrét bányának kedvező módon osztanák körzetekre az országot, és hogy a közbeszerzéssel vásárolt szén sem éppen a legolcsóbb.

A MÁV-nál zajló folyamatokat jól jelzi egy másik eset is. Kiderült, hogy egy cég úgy végez földtisztítási munkálatokat egy állomás mellett, hogy a kiírásban nincs benne, hogy mikor tekintik a munkát befejezettnek, a vállalkozás évről évre jelentette, hogy mit és milyen mértékben tisztított ki a földből, de mivel eredményességi kritériumok nem voltak a pályázatban, a munkát folytathatta a következő évben is. A compliance jelentette a problémát, és javasolta valamiféle kritérium meghatározását. Végül a MÁV úgy döntött, hogy mégsem építtet bele ilyet, inkább nem írja ki a pályázatot.

Bárki jelenthetett

A Szarvas által életre hívott osztály létrehozott egy új etikai kódexet és egy etikai rendszert is, az osztály munkatársai oktatásokat tartottak szerte az országban az etikus viselkedésről. Persze az új, kívülrő jövő, „nyugatiaskodó” szervezetet a vasúti dolgozók kezdetben gyanakodva figyelték, és nem szívesen használták a compliance által bevezetett bejelentő forródrótot sem, ahol akár névtelenül is adhattak információt az általuk tapasztalt visszaélésekről.

A legtöbb multinál is alkalmazott bejelentővonal az egykori szocialista nagyvállalat munkásai szemében először ellenszenvet keltett – mondván, spicliskedésre kér a cég –, másrészt bizalmatlanok is voltak, nem hitték el, hogy valóban tehetnek úgy bejelentést, hogy aztán nem rúgják ki őket.

Aztán szépen lassan mégis megindultak a panaszok, a rendszerben idén eddig 65-70 bejelentés érkezett. Akadtak köztük félreértések, téves információk, másik részük azonban nagyon is használható volt: információk szerte az országból, kisebb és nagyobb korrupciós ügyekről. Az olyan szintű dolgokat, mint például, hogy lebetonoztak egy nem létező járdát valamelyik állomás mellett, tényleg csak azok láthatnak, aki ott élnek, és a MÁV-nál dolgoznak.

A visszaéléseket tapasztaló, cégüket féltő vagy főnöküket utáló munkások végül egyre bátrabbak lettek, ez részben a compliance által tartott oktatásoknak köszönhető, részben annak, hogy kissé erősödött a forródrótot üzemeltető szervezet iránti bizalom. A belső ellenőrzéssel és a MÁV biztonsággal együttműködő compliance három esetben kartellvizsgálatot is kért a Gazdasági Versenyhivataltól, de túlárazások miatt is panaszt tett, és újabb bejelentéseket is tett volna a vasútnál tapasztalt visszaélésekről. Ha nem szüntetik meg.

Harmadának nincs következménye

Az Ernst & Young 2011-es felmérése szerint a magyarországi válaszadók összesen 11 százaléka alkalmaz bejelentő vonalat. Ez az arány az etikai kódexszel rendelkező cégek 33 százalékát reprezentálja. A kutatás szerint a cégen belüli etikai vétségeket 36 százalékban
bejelentés alapján tárták fel, 14 százalékot a belső ellenőrzés tárt fel. A feltárt etikai vétségek 33 százalékában nem történt semmilyen intézkedés.

Sok az ellenérdekelt

„A compliance a felső vezetés számára is sokszor kényes ügyet vizsgál, bár gazdaságilag a cég egészének érdeke, hogy kevesebb legyen a visszaélés, mint minden új belső szervezetnek, és mint minden belső ellenőrzéssel foglalkozó szervezetnek, a MÁV compliance osztályának is sok ellensége támadt” – mesélte névtelenül a vasúttársaság egyik dolgozója.

Szerinte nem véletlen, hogy a volt elnök egyik első intézkedésével a korrupciót kiszűrő, a belső ellenőrzést erősítő egységet hozott létre, ugyanis évről évre milliárdok vándoroltak ki kézen-közön, becslések szerint a visszaélések az árbevétel 5-7 százalékával is megkárosíthatják a MÁV-ot. A compliance nem kér engedélyt a cég vezérétől arra, hogy bizonyos ügyeket vizsgáljon-e vagy ne, a lényegéhez tartozik az önállóság. A feltárt gyanús ügyek aztán természetesen a vezetés elé kerülnek, ahol dönthetnek az osztály javaslata ellen is, vagy úgy, hogy egy közbeszerzés szövegén annak hiányosságok ellenére sem változtatnak, az ügynek azonban ekkor már nyoma van.

Ez már túl sok volt

Az általunk megkérdezett mávosok úgy vélik, hogy a compliance osztály végül a tűzfaltenderen vérezhetett el, ez volt az az ügy, ahol látványosan sokan nem örültek, hogy az osztály kapargatni kezdte a beszerzés részleteit. A történet lényege: a MÁV úgy akart 144 millió forintért egy új hardvert beszerezni, hogy aztán kiderült, raktáron is hever egy funkciójában egészen hasonló, amit már csak be kellene szerelni nagyjából ötmillió forintért. A tűzfalat eladásra kínáló cég pedig már zsebében érezte a megállapodást, még nem zárult le a pályázat, már a MÁV Informatika munkatársait oktatta az új rendszer használatáról.

Dávid Ilona

Dávid Ilona a GYSEV-től érkezett a MÁV élére, korábban a MÁV számviteli és könyvviteli vezetője volt. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán közgazdászként diplomázott vezérigazgató korábban a Spar Magyarország főkönyvelője volt, az első Orbán-kormány idején a Dunaferr számviteli és pénzügyi igazgatójának nevezte ki Németh Miklós, aki jelenleg a Közgép Zrt. vezérigazgatója.

„A compliance egyre nagyobb ügyeket kezdett vizsgálni, lassan beletanult az iparágba, és olyan dolgokra is kezdett rátalálni, amelyek már magasabb köröket sértenek, nem kisstílű korrupt hivatalnokokat” – próbált magyarázatot találni a compliance felszámolására az egyik dolgozó.

Akárhogy is van, Dávid Ilonáék nem indokolták, hogy a korrupció ellen harcoló osztályt miért szüntetik meg, ráadásul a nagyvállalat szervezeti döntéseire nem jellemző módon: viharos gyorsasággal. Érdeklődtünk a MÁV sajtóosztályán is az okokról, ahol azt a választ kaptuk, hogy az osztály „fenntartása önálló szervezeti egységként gazdaságilag nem bizonyul indokoltnak a jövőben”. A vasúttársaság közölte, hogy a szervzet tavaly 144 millió forintos üzemi költséggel működőtt. (Alig került tehát többe az osztály fenntartása, mint amennyit csak a tűfaltenderen a cégnek spóroltak.)

„Amikor megjött Dávid Ilona, úgy tűnt, hogy bár a felsővezetők között többeket lecserél, az osztályhoz nem nyúl, annak az eredményeit később sem kérdőjelezte meg. Váratlanul aztán egyszer csak mégis bejelentette, a mintegy húszfős compliance megszűnik" – mondta egy az ügyet jól ismerő MÁV-os.

A MÁV kérdésünkre közölte, hogy a szervezet „tevékenységeit, feladatait a belső ellenőrzési főosztály, a biztonsági igazgatóság, a humánerőforrás-igazgatóság, illetve a jogi igazgatóság vette át.” Egyik forrásunk ezt kiegészítette annyival, hogy egyes feladatokat és néhány régi munkatársat ugyan valóban átvesznek más osztályok, ott kisebb létszámmal látják majd el a feladatokat, illetve néhány, korábban a compliance által végzett tevékenység teljesen megszűnhet. Folyosói pletykák szerint ilyen lehet például a nagy értékű közbeszerzések kockázatkezelése. Bár ezt a MÁV hivatalosan nem erősítette meg, ha igaz, azzal éppen az osztály legfontosabb feladatát számolnák fel, a felsővezetést leginkább izzasztó ügyek maradhatnának így évekig homályban.

A Transparency meglepődött

„Az a nemzetközi trend, hogy a nagyvállalatok igyekeznek kiszűrni a vállalaton belül a korrupciós kockázatokat, a gazdasági válság erre különösképpen ráirányította a figyelmet. A kockázatok csökkentésének sokféle módszere van, a cégeken belül tréningeket tartanak, bejelentő vonalakat építenek ki és erősítik a dolgozók etikus magatartását. Meglepő, hogy egy olyan állami nagyvállalatnál, amely ebben éppen jó példával jár elöl, megszüntetik az éppen kiépülőben lévő rendszert" – kommentálta Alexa Noémi, a Transparency International ügyvezető igazgatója a MÁV compliance megszűntetésének a hírét.

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Korrupciókutató Központjának felmérése szerint egyébként a MÁV 2010−2011-ben nettó 32,2 milliárd forintra írt ki közbeszerzést, ezzel felkerült a tíz legnagyobb közbeszerző toplistájára. A központ kimutatása szerint országos viszonylatban jellemzően a kis értékhatárú közbeszerzéseknél nincs verseny: az egy ajánlat mellett megvalósuló szerződések mediánértéke 2010-ben nettó 12,6 millió, 2011-ben 11,5 millió forint volt.

Nem csak a MÁV gondja

Nem csak a MÁV-ban, más magyar nagyvállalatokban sincsenek könnyű helyzetben az etikai intézmények. Szegedi Krisztina magyar nagyvállalatok etikai intézményeit vizsgáló kutatásból kiderül, számos kulturális és strukturális korlát nehezíti ezeknek az intézményeknek az érvényesülését. Gyakran az üzleti szempontok az etikai szempontok elé kerülnek a felsővezetésben, és különösen nehéz a helyzet az erős hagyományokra épülő, nehezen változtatható vállalati kultúrákban. A felmérésből – amelyben többek közt a MÁV-ot is vizsgálták – kiderül, a dolgozók a bejelentési rendszereket nem egy esetben besúgórendszernek tekintik, az emberek pedig cinikusak, nem hiszik el, hogy tényleg tisztességességre törekszik a cég.

Pedig visszaélések vannak bőven, a Deloitte 2010-es felmérése szerint a logisztikai iparágakban résztvevők mindegyike úgy vélte, az iparágban előfordulhatnak, illetve előfordulnak visszaélések. A válaszadók szerint az elégtelen kontrollkörnyezet és a felderítés fejletlensége az, ami elsősorban lehetővé teszi a csalást. Az iparági visszaélések leggyakoribb típusaként a beszerzésekkel kapcsolatos visszaéléseket, lopást-sikkasztást és a vállalati eszközökkel való visszaéléseket nevezték meg.