Elfogadták a trafiktörvényt

243 igen, 34 nem szavazat és 28 tartózkodás mellett az országgyűlés elfogadta a tarfiktörvényt, amely hatására csaknem harmincötezer dohányárusító hely tűnik el jövőre Magyarországon, mindössze 5-7 ezer marad. A Lázár János által beterjesztett jogszabálytervezetet még februárban, a zárószavazás előtt elküldte Brüsszelbe előzetes jóváhagyásra, a testület az augusztus közepi határidőig nem emelt kifogást.

A törvény szövege még az utolsó pillanatban is változott. Az egyik módosító kivette a kereskedelem irányításáért felelős, Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium kezéből az állami koncesszióba kerülő dohány-kiskereskedelem kialakítását, és a Németh Lászlóné irányította Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak adta át. A törvény rögzíti, a dohány-kiskereskedelemből befolyó koncessziós pénzek nem az állami bevételeket növelik, hanem a rendszer fenntartását szolgálják majd. A dohánykereskedelem engedélyhez kötöttségét, illetve a törvény értékesítési formákról szóló rendelkezéseit taglaló paragrafus nem vonatkozna a részvénytársasági formában működő cégekre.

A módosítások alapján októberben hirdetik meg a koncessziókat, ezek húsz évre szólnak, a pályázatokat december 31-ig bírálják el, maga a rendszer júliustól indulna. A kiírást két országos napilapban, illetve a pályázat szerinti település illetékes megyei kormányhivatal honlapján teszik közzé 30 nappal a pályázat elbírálása előtt. A tender során előnyben kell részesíteni a munkanélkülieket, a megváltozott munkaképességűeket, ám a gyesről visszatérő kismamákat nem, őket ugyanis az egyik módosító kivette a kedvezményezettek közül. A módosítás szerint az olyan kistelepüléseken, ahol nem éri meg a dohánybolt létrehozása, mozgóboltokat hoznának létre, ezzel szorítva vissza a feketekereskedelemet.

A törvényt átíró módosítók arra utalnak, hogy a Dohányipari Szövetségnek nem sikerült keresztülvinnie a törvényhozáson korábbi javaslatait. A nagy dohánycégeket tömörítő szövetség szerint egy olyan helyzetben, amikor a cigarettaárak az adóváltozások miatt eleve 20 százalékkal nőnek, komoly veszély a boltok számának ilyen mértékű csökkentése. A törvényjavaslat 2000 lakosonként engedne egy üzletet, a dohánycégek ezzel szemben 1100-1200 lakosonkénti eloszlást javasolt, másik javaslatuk az volt, hogy a koncesszióval bíró kiskereskedelmi egységek egyéb terméket is árulhassanak.

A törvény vélhetőleg jelentősen átrendezi majd a dohánypiacot, a jelenleg a hazai cigaretta-kiskereskedelmi forgalom kétharmadát uraló British American Tobacco és Philip Morris sokat veszthet pozíciójából. A nemzeti dohányboltban ugyanis olyan kisebb cégek márkái is helyet kapnak majd, amelyek a nagyok mellett eddig nehezen rúghattak labdába. A kereskedő eddig jellemzően a cigaretta-kihelyezés után fizetett marketinghozzájárulásból számíthatott pénzre. Ha elfogadják a törvényt, a nagy gyártók termékei nem kaphatnak megkülönböztetett helyet, a kis cégek termékei ugyanakkora felületet kapnak majd, mint a nagyokéi.

Lázár János, a javaslat egyik benyújtója, a tervezettel kapcsolatban többször hangsúlyozta, hogy annak három fő célja van: az egyik, hogy megnehezítse a fiatalok cigarettához jutását, a másik, hogy az 500 milliárd forintos dohány-kiskereskedelem haszna magyar családokhoz kerüljön, a harmadik pedig, hogy támogassa a magyar dohány-előállítókat. Szerinte semmi szégyellnivaló nincs abban, hogy magyarországi dohánykereskedők vagy -előállítók olyan jogokhoz jutnak, mint amilyenekhez például a Philip Morris jutott az elmúlt években.