Eddig is a külföldiek tartottak minket talpon

Elmondta, hogy a magyar export több mint háromnegyedét külföldi tulajdonban lévő vállalatok termelik meg, szemben a magyar vállalatok valamivel több mint 20 százalékos részesedésével. Hozzátette: „szó sincs arról, hogy csak a nagyobb külföldi tulajdonú vállalatok exportálnának, minden vállalatméret esetében nagyobb a külföldi tulajdonú vállalatok exportintenzitása”.

A közgazdász szerint az az ország, ahol a külföldi betelepült tőke és a belföldi között ekkora a szakadék, ott egyfajta spill-over, azaz áttételes hatásnak kell lennie, aminek az érvényesülése attól függ, hogy a belföldi gazdaság, a vállalatok menyire képesek rácsatlakozni a külföldi vállalatokra.

Palócz Éva Európai Uniós statisztikákat idézett, amelyek szerint a közvetlen kivitellel rendelkező kis- és középvállalatok aránya az EU egészében átlagosan 25 százalék, míg Magyarországon csupán 17 százalék. Hozzátette: a kkv-k számára sokszor a kivitel növelése jelenti a kitörési pontot, és az exportáló kkv-k jellemzően magasabb innovációs képességgel rendelkeznek.

Mint mondta, a kkv-k internnacionalizálódásának egyik legfőbb akadálya az információhiány, hogy keveset tudnak a külföldi piacokról és partnerekről. Ezért a hazai vállalatok számára komplex vállalkozástámogatási intézményrendszert kell létrehozni, amely magában foglalja a vállalkozási ismeretek átadását és az export- és beszállítói pozíciók erősítését is.

Gyarmat lett az ország

Raskó György ugyanitt elmondta, hogy sehol sem szorultak vissza ennyire súlyosan, mind a GDP-t, mind az exportot tekintve a hazai tulajdonú kkv-k az EU-ban, mint hazánkban, ami azt is magában hordozza, hogy a stratégiai döntések nagy részét nem az országban hozzák meg, írja a Napi Gazdaság.

Sokszor az állami segítség nélkül lehetetlen egy kkv-nak külföldön megvetnie a lábát, hiszen számos problémával kell szembenéznie egy ilyen projekt során: felkutatni a lehetséges vevőkört, pénzügyi forrást szerezni, olyan szerződéseket kötni, amelyek megfelelő biztosítékokat tartalmaznak, illetve, hogy nemfizetés esetén érvényesíteni tudja az érdekeit. Ilyen programokat külföldön már látni, például Németországban, Japánban, vagy akár Olaszországban már sikerrel segítették a helyi kiscégeket - mondta Raskó.

A szakember a segítségek közül kiemelte a hitel és kockázatkezelési elvek átalakítását: egy olyan országban, ahol alig nő a kkv-k tőkeellátottsága - uniós csatlakozás után a kkv-k mindössze 2 százalékkal gyarapították vagyonukat -, sokkal fontosabb, hogy nagyobb szerepet kapjon az innováció, a jó ötletek, mintsem a pénzzel való ellátottság.

Kiemelte még a külföldön létrehozandó kereskedőházak jelentőségét, amiknek a létrehozásához azonban szükség lenne ugyancsak az állami segítségre, akár tőkebefektetés formájában, amit utólag majd privatizálni lehetne.