Auguszta
-3 °C
2 °C

Nem takargathatjuk tovább az óriási lyukat

2012.09.19. 08:02 Módosítva: 2012-09-27 15:33:45
Sok dologban egyetértünk az EU-val és az IMF-fel, de igazán kényes kérdésekben nehezen vagy egyáltalán nem engedünk – nagyjából így állunk egy környi hiteltárgyalás után, és a nemzetközi szervezetekkel folyó levélváltások közben. A hét közepén elküldeni ígért levélben be kell mutatnunk, honnan szeretnénk előteremteni a költségvetésből hiányzó 400-600 milliárd forintot, de a kormány egyelőre úgy csinál, mint ha nem is lenne lyukas a büdzsé. Drasztikus és népszerűtlen intézkedések jöhetnek, vagy lemondhatunk a valutaalap pénzéről.

A magyar tárgyalódelegáció a hét közepéig megküldi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottságnak a magyar kormány alternatív tárgyalási javaslatát – ígérte múlt héten Varga Mihály, az IMF–EU-tárgyalásokért felelős miniszter; ezt aztán Rogán Antallal megismételték a Fidesz hétfői frakcióülése után. A kormány ennek az anyagnak az elküldésével válaszolni kíván azokra a felvetésekre, amiket a júliusi tárgyalások után az IMF és az Európai Bizottság delegációja készített.

Nem fognak örülni

Bár részleteket a magyar fél ajánlatairól egyelőre nem ismerünk, a korábbi nyilatkozatokból és – a kormány által eddig titkosan kezelt – dokumentumokból több dolog is sejthető. Például az, hogy a magyar kormány levele aligha szolgál majd a nemzetközi szervezetek teljes megelégedésére.

Az Index az IMF júliusban a magyar kormánynak hátrahagyott levelét és az Európai Bizottság augusztus végi, a tárgyalásokról szóló összegzését is ismertette (ebben és ebben a cikkben). Ezekben a dokumentumokban konkrét diktátumok ugyan nem szerepelnek, azonban kirajzolódnak azok főbb irányok, amelyeket a nemzetközi szervezetek szívesen látnának a magyar kiigazítások között. A kormány nyilatkozataiból pedig kirajzolódik, ezek közül melyek azok, amikből biztosan nem engednek.

Nem kérték, és nem csináljuk

Viszonylag egyszerű a helyzet azokkal az ügyekkel, amelyekben a kormány ugyan jelezte, hogy semmiképpen nem enged az IMF-nek, de szerencsére nem is volt erre irányuló kérés, észrevétel. Ilyen a nyugdíjak csökkentése – a két levélben egyetlen helyen szerepelt, ott is csak a rokkantsági juttatások kapcsán, a nyugdíj szó –, a személyi jövedelemadó növelése és az ingatlanadó. Bár egyenként mindegyik felvetődött már különböző szakmai anyagokban, ezúttal a delegáció egyik tagja sem kért ilyeneket.

A vagyoni típusú adók növelése mellett egyébként legutóbb például az OECD kardoskodott. Nálunk ugyanis arányaiban az uniós átlagnak csak harmadát adja vagyoni típusú adó, miközben a fogyasztási adók európai összevetésben is rekordmagasak. A magas fogyasztási adó az egykulcsos szja mellett pedig különösen rosszul érinti a szegényebb rétegeket, mivel egyébként is csökkent jövedelmüknek magasabb hányadát költik fogyasztásra, mint a gazdagabbak.

Arra, hogy az egykulcsos adó a szegényebbek terheit jelentősen megnövelte, már a bizottság is kitér. Megoldásként azonban nem az szja emelését, hanem az alacsony jövedelműek adókulcsának csökkentését javasolják levelükben.

Kérték és engedhetünk

A javaslat tehát lényegében az egykulcsos rendszer felszámolására irányul, ez viszont már az a kérdés, amivel kapcsolatban a kormány korábban többször kifejezte ellenérzését. A Matolcsy-gazdaságpolitika szimbólumává tett egykulcsos szja megszüntetése lényegében az elmúlt évek törekvéseinek kudarcát jelentené, politikai értelemben a magyar félnek nehezen vállalható egy ilyen kompromisszum.

Arról nem is beszélve, hogy a tisztán egykulcsos rendszer még el sem indult, a kormány türelmet kér a nemzetközi szervezetektől, hogy a rendszert legalább néhány évig hagyják békén. Erről a kérdésről egyébként jó eséllyel észérvekkel is meg lehet győzni az EU-t és az IMF-et, az adórendszernek kevés dolog tesz rosszabbat, mint az évenkénti teljes irányváltás. Mindemellett nem elképzelhetetlen, hogy kompromisszumként belemennek abba a korábban már felvetett ötletbe, hogy elhalasszák a félszuperbruttó teljes kivezetését.

Az akciótervvel is vannak bajok

Bár törekvéseiben egybeesik az EU és az IMF céljaival, nem teljesen elégedettek a szervezetek a kisvállalkozásokat érintő adóváltozással. A bizottság legutóbbi levelésben úgy vélte, a kkv-k adókedvezményeit átfogóan kellene felülvizsgálni, egyszerre fiskális és hatékonysági szempontból, a jelenleg készülő rendszer ugyanis túl bonyolult, ez pedig növeli majd a bürokratikus kiadásokat, és további torzulásokat okoz az adórendszerben.

Várhatóan nem okoz majd komoly gondot az sem, hogy legalább részben eleget tegyen a kormány annak a kérésnek, hogy növeljék a nők foglalkoztatottságát, és célzott programokkal próbálják meg csökkenteni a munkanélküliséget. A nemzetközi szervezetek szerint foglalkoztatásbarát adórendszer kell, a munkahelyvédelmi terv pedig részben éppen ezt célozná.

A fiskális kormányzás szempontjából fontos lenne, hogy a Költségvetési Tanács mandátumát a kormány állítsa vissza, beleértve ebbe az erős vétójogot is, vetette fel legutóbbi levelében a bizottság. Részleges lépéseket tett is a kormány, és ha a korábbi KT-hoz hasonló erejű szervezet visszaállítása már nem is várható, nem elképzelhetetlen, hogy ezen a ponton bizonyos mértékig engedékenyebb lesz.

Nincs komoly vita az adósságcsökkentésről sem, bár a delegáció a magyar adósságszabályozást túl rugalmatlannak találta, szerintük nincs benne korrekciós mechanizmus arra az esetre, ha eltérnénk a pályától. A kormány azóta már hozzá is nyúlt a stabilitási törvénynek ehhez a pontjához, teljesen fellazították a saját maguk elé állított szabályt.

Gyengülő Széll, feltámadó Széll

A kormánynak várhatóan egyébként csaknem az összes olyan intézkedése is a tárgyalópartnerek kedvére lesz, amelyek a Széll Kálmán-tervekben szerepelnek, ezeket viszont végig kellene hajtani, hívta fel a magyar fél figyelmét az Európai Bizottság. Az új Széll-terv akkor fejti majd ki hatásait igazán, amikor a régi Széll hatásai tompulnak: 2013-ban.

Jövőre a Széll 1.0 már csak 250 milliárdos egyenlegjavulást hoz, míg a Széll 2.0 ennek nagyjából kétszeresét ígéri, 500 milliárdot. Ekkor lép ugyanis életbe többek közt a pénzügyi tranzakciós illeték és az e-útdíj. Ez lesz az az év, amikor a Széll-terv intézkedései már határozottan a bevételnövelés felé mozdulnak el, a tervezett 500 milliárdos hatásból körülbelül 400 milliárd tisztán adóemelésből jön majd.

Ön szerint miből szerezzen pénzt a kormány?

  • 3756
    Vessen ki vagyoni adót
  • 2137
    Szedjen be több pénzt szja-ból
  • 1949
    Ne szerezzen több pénzt, szálljon el a hiány
  • 1814
    Adóztassa a bankokat
  • 1610
    Adjon el állami cégeket
  • 1562
    Csökkentse a nyugdíjakat
  • 867
    Tartsa benn a különadókat
  • 771
    Dráguljon tovább a benzin, a cigaretta és az alkohol
  • 743
    Csökkentse a családtámogatásokat
  • 184
    Emelje tovább az áfát

A kiadáscsökkentés oldalán többek közt a gyógyszertámogatások megkurtítása, az innovációs alap megszüntetése és a költségvetési szervek alacsonyabb költekezése szerepelt. A bizottság szerint a második Széll-terv óta bejelentett intézkedések sokat lazítottak a terveken, vissza kellene térni az eredeti elképzelésekhez.

Kérték, de nem csináljuk

A kormány és az IMF elképzelései tehát számos ponton egybeesnek, kisebb súrlódások, kompromisszumok kellenek a megegyezéshez, és alighanem lesznek majd kérdések, amelyekben a nemzetközi szervezetek engednek majd. Csakhogy a fent taglalt pontok még mindig csak nagyon kis mértékben érintik azt a kérdést, hogy honnan is lesz 400-600 milliárddal több a jövő évi költségvetésben. Márpedig ez a tárgyalások legkényesebb pontja.

Amiben ugyanis az EU és az IMF vélhetőleg biztosan nem enged, az a költségvetés hozzáigazítása a valósághoz. A bizottság legutóbbi leveléből kiderül: a magyar kormány túl optimistán ítéli meg a gazdaság 2012-es és 2013-as kilátásait. Az idei adatok alapján már látható, hogy elkerülhetetlen a recesszió, és jövőre is csak mérsékelt fellendülés jöhet, ám – jegyzi meg a levél – a kabinet még nem módosított sem az idei 0,1 százalékos, sem a jövő évi 1,6 százalékos növekedésre vonatkozó prognózison. A magyar gazdaság állapota rosszabb, mint amire még a tavaszi előrejelzésben számított az EU, az azóta megismert GDP-adatok alapján az idén 1 százalékos visszaesés várható.

Ha a kormány engedne optimizmusából, nyilvánvalóvá válna, hogy több százmilliárdos lyuk tátong a költségvetésben, ezt pedig valahogyan be kell tömni. Mégpedig úgy, hogy a nemzetközi szervezetek hallani sem akarnak sem újabb különadókról, sem MNB-adóhoz hasonló trükközésről, és vélhetőleg kétkedve fogadják azt is, hogy több mint százmilliárdot hozhat majd a hatékonyabb adóbeszedés.

Kérték, hogy ne csináljuk

A mindig biztos forrásnak tűnő jövedéki adók tovább már nehezen növelhetők – a cigaretta például már így is európai szintre drágul jövőre, az üzemanyag ára az egekben –, a fogyasztási adók kiugróan magasak, az szja növelése politikai öngyilkosság lenne, míg az ingatlanadó lehetőségét kizártuk.

Év végén folytatódhatnak a tárgyalások

A módosított ütemterv szerint a 2013-as költségvetés elfogadásának időpontjai egy héttel távolabb csúsztak. A parlament oldalán található menetrend szerint a módosító javaslatokról jövő héten dönthetnek a képviselők, a zárószavazásra pedig október első hetében kerülhet sor. Rogán Antal frakcióvezető szavai alapján a módosított ütemterv arra utalhat, hogy a kormány számításai szerint a tárgyalások csak az év vége felé folytatódnak.

A kormány előtt  tehát két út áll: vagy úgy dönt, hogy nem kér az IMF-hitelből, és visszanyúl a régi recepthez, életben tartja a bankadót és a válságadókat, különadók újabb sorát vezeti be, és megadóztatja a jegybankot; vagy kemény, a lakosságot is közvetlenül érintő intézkedéseket vezet be, például jelentősen megkurtítja a szociális kiadásokat, vagy új adókat vet ki.

Az Európai Bizottság szerint hozzá lehet nyúlni többek közt a családtámogatásokhoz. Példaként a mindenkinek járó, a GDP 1,2 százalékára rúgó családi pótlék és a frissen bevezetett, a GDP 0,6 százalékát elérő családi adókedvezmény összevonását említik. Az igazán izgalmas kérdés tehát az, hogy a kormány a tárgyalópartnereinek küldött levélben tesz-e arra ígéretet, hogy új alapokra helyezi a költségvetést, és említ-e konkrét forrásokat, amelyekből szerinte pótolhatók a hiányzó százmilliárdok.