Mikor is ér véget a 180 nap?

Szerdán megtartotta a dolgok jelenlegi állása szerint utolsó ülését a Malév csődjét, és az 2002-2010 közötti kormányzati időszak légiközlekedéssel kapcsolatos tevékenységét, felelősségét vizsgáló parlamenti bizottság. A tanácskozáson a naptárnak és a dátumoknak fontosabb szerepük volt, mint magának a Malév ügyének: kiderült, hogy sem az ellenzéki képviselők, sem a bizottság fideszes elnöke, Varga István nem tudja pontosan, meddig is tart 180 nap.

Pontosabban azt nem tudták, hogy mikor kezdődik. A bizottságnak ugyanis a megbízatásától számítva 180 napja volt, illetve van arra, hogy befejezze működését, és letegye jelentését arról: kinek milyen felelőssége volt a Malév csődjében. A vizsgálóbizottság megalakulásáról március 14-én döntött a parlament, az ellenzéki szocialisták szerint ekkortól szeptember 10-ig élt a mandátuma.

Varga István korábbi álláspontja szerint szeptember 30-ig működhetnének, mert ő az első bizottsági ülés napjától számolta a 180 napot; de egyébként is kérte már szeptember 13-án a bizottság mandátumának meghosszabbítását december 31-ig. A bizottsági elnök szerdai ülésen ezt már módosította, azt mondta, hogy szeptember 24-ig szól a bizottság megbízatása (az ugyanis a tagok megválasztásával kezdődik). Varga megjegyezte: a meghosszabbításra vonatkozó javaslatot beterjesztette a parlamentnek, arról az Országgyűlés addig még dönteni tud. Ami azonban feltehetően majd újabb viták alapjául szolgál, a parlament következő plenáris ülése ugyanis éppen 24-én lesz, és elvileg aznap már a közlönyben is meg kellene jelennie a döntésnek.

A szerdai ülésen egyébként Macher Ákost, az ÁPV Zrt. volt vezérigazgató-helyettesét, a BA egykori igazgatósági tagját hallgatták meg. Ő az ülésen azt mondta: kiemelkedően nagy siker volt a Budapest Airport privatizációja, amire nemzetközi közgazdasági fórumok is felfigyeltek; az állam nagy bevételt ért el, az Állami Számvevőszék ÁPV Rt.-t vizsgáló jelentésében nem fogalmazott meg a tranzakcióval kapcsolatos elmarasztaló véleményt.

Macher Ákos emlékeztetett arra is, hogy a privatizáció idején, 2005-ben az ÁPV Rt. felügyelő bizottsága - amelynek tagjai voltak az akkori parlamenti pártok delegáltjai is - a kormányzati szándékkal összhangban állónak, szabályszerű tranzakciónak minősítette a Budapest Airport privatizációját.

Kérdésre elmondta: a privatizációs szerződésben vállalt fejlesztési kötelezettségek teljesítésének vizsgálata nem tartozott hozzá, erre az ÁPV Rt.-nél külön részleg működött, de tudomása van róla, hogy üzleti megbeszélésen szóba került. Ugyancsak képviselői kérdésre válaszolva úgy emlékezett, hogy volt összefüggés a BA fejlesztési kötelezettsége és a repülőtér utasforgalmának alakulása között.

A meghallgatáson Zelles Sándor, aki 2005 és 2007. között volt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vezérigazgatója elmondta: ez idő alatt 40 ezer milliárd forint értékű nem vállalkozói állami vagyon tartozott hozzájuk, köztük a Budapest Airport által használt ingatlanok is. A Budapest Airport 2005. évi privatizációjakor a KVI mintegy 400 milliárd forintot utalt át a Pénzügyminisztérium számlájára, amely tartalmazta az állami vagyonkezelés jogáért fizetett összeget. Ez a vagyon továbbra is állami tulajdon - emelte ki Zelles Sándor, hozzátéve: ha az állam idő előtt felmondja a BA tulajdonosaival kötött  vagyonkezelői szerződést, akkor a pénzt vissza kell fizetni.

Hárskuti János József, aki 2003 júliusi és 2005 december végéig látta el a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatói teendőit és az igazgatóság tagja volt, kiemelte: ebben az időszakban jelentősen nőtt az utasforgalom, és évi mintegy 10 milliárd forint feletti adózott nyereséget értek el. Hangsúlyozta: a repülőtér működtetéséért volt felelős, és nem volt joga betekinteti a privatizációba.

Kérdésre válaszolva Hárskuti János József elmondta: a privatizáció előtt 2008-ig érvényes stratégiai tervvel rendelkezett a cég.