A fiskális unió nagyon is elképzelhető

MTI/Index
2012.09.20. 20:44
Az euróövezeti válság megoldásához pénzügyi stabilitás, tagállami felelősségvállalás, a szubszidiaritás elvének megerősítése, szolidaritás és az európai intézmények demokratikus legitimációja szükséges - mondta Kopits György, a Költségvetési Tanács korábbi elnöke csütörtöki előadásában a Közép-európai Egyetemen.

Ez csupán néhány kulcsfontosságú elem, amelyet minden megoldási tervnek tartalmaznia kell, jóllehet az egyes szempontok súlya nem kötött - mondta Az euróválság: együtt maradni, vagy szétesni című előadásában. Hozzátette, hogy aligha oldja meg a válságot bármilyen megoldási kísérlet, amely nem tartalmazza ezeket az elemeket.

Kopits György elmondta, hogy az egyik alapvető különbség a mostani válság és korábbi krízisek között, hogy a mostani több országot érint. Korábban az egy-egy országot érintő válságokat egy Nemzetközi Valutaalap (IMF) által irányított konszolidációs programmal, a kedvező nemzetközi környezettel lehetett megoldani, hiszen a válság egy kisebb térségre korlátozódott. Az euróövezeti válság ezzel szemben több országot, több dimenzióban ível át - tette hozzá.

Nem mindenki volt úriember

Úgy fogalmazott: lehetne mondani, hogy egyesítsük az erőforrásainkat és úgy meg lehet oldani a válságot. De igazából ez a válság a bizonytalanság válsága: sem az egyes államok, sem a közvetítő intézmények, és főképp a piaci szereplők sem bíznak a többiek jól kiszámítható vislekedésében.

Kopits György szerint az euróövezet konstrukciója egyfajta karteziánus, kristálytiszta logikát követett, csakhogy a tagállamok nem tartották be a szabályokat. Mint mondta, lehet közös monetáris politikát folytatni, ha a decentralizált költségvetési politikát "tisztán tartjuk". Csaba László, az előadás recenzense ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az eurozóna egyfajta úreimberek közti megállapodásra épült, ahol elvileg nem kell arra figyelmeztetni a tagokat, hogy ne köpjenek a padlóra.

A szakember három lehetséges megfelelő forgatókönyvet is lát a válság megnyugatató rendezésére, neki a fiskális unió tűnt a legpraktikusabbnak. Hozzátéve, hogy a fiskális uniót úgy lehet ésszerűen megvalósítani, hogyha ezzel párhuzamosan egyes közfeladatok feletti döntéseket is átemelünk államok feletti szintre, a végrehajtást pedig a szubszidiaritás elvének megfelelően intézzük. "Ehhez persze teljesen demokratikusan választott intézmények szükségesek", mondta.

Kopits szerint a külföldi jegybankok alacsony kamatszintjei kedveznek Magyarország számára, hiszen a befektetők ilyenkor azt mondják, valamit kell csinálni a pénzzel. Ilyen helyzetben jó üzlet magyar államkötvényt venni - utalt arra, hogy Magyarországon semmi nem változott, mégis olcsóbban jutunk jelenleg forráshoz a kedvező hangulat miatt.

Mindenkinek kelleni fogegy működő költségvetési tanács

A válságmegoldáshoz azonban szükséges a fegyelmezett költségvetési politika is: erős költségvetési tanácsok és alkotmányos szinten rögzített strukturális költségvetési szabályok kellenek.

"A Magyar Nemzeti Banknak van egy bácsikája Frankfurtban, de mi árvák voltunk" - utalt arra, hogy az általa vezetett Költségvetési Tanácsot a Fidesz-kormány hatalomra jutása után rögtön megszüntette.

Görögország megy

Kopits elmondta még, hogy szerinte Görögország mindenképp elhagyja az eurózónát, egyrészt az alig kezelhető méretű adóssága miatt, másrészt azért, mert a görög politikai palettán nincs olyan erő, amely valóban, hitelesen vissza is akarná fizetni a kölcsönöket.

Kopits GYörgy szerint attól sem kell félni, ha felbomlik az egész monetáris unió, hiszen utána rövid idő alatt úgyis újra összeáll majd, ráadásul akkor már a rendszer hibáiból sokkal inkább okulva.