Vilhelmina
10 °C
21 °C

Harc az MNB-ben

2012.09.25. 16:14

Az MNB monetáris tanács előtt tartásra és a 0,25 százalékos csökkentésre vonatkozó javaslat volt, mondta el Simor András jegybankelnök az újabb kamatcsökkentést követő sajtótájékoztatón. Úgy fogalmazott, a tanács a 0,25 százalékos vágást szűk többséggel szavazta meg.

Bár a nemzeti bank szakértői által készített inflációs jelentés csütörtöktől lesz nyilvános, Simor a dokumentumban szereplő főbb számokról most is beszélt. A monetáris tanács ülésén is átbeszélt jelentés szerint idén 5,8 százalékos infláció várható, ami 0,5 százalékpontos emelkedés a 3 hónappal korábbi előrejelzéshez képest. A jövő évre vonatkozó várakozás ennél is nagyobbat ugrott. Simor, illetve az MNB júniusban még 3,5 százalékos átlagos pénzromlást várt 2013-ra, a mostani előrejelzésben már 5 százalékos emelkedés szerepel.

Két csoportra szakadt szobrok a jegybank épületének homlokzatán
Két csoportra szakadt szobrok a jegybank épületének homlokzatán
Fotó: Hernádi Levente Haralamposz

Ennek fényében a kamatcsökkentés nehez indokolható. A jegybank a törvényi előírások szerint ugyanis az infláció leszorítását kell megcélozza. Ennek a mostani kamatcsökkentés ellentmond, ugyanis az emelkedő inflációra a jegybank kamatemeléssel, de legalábbis kamattartással kellene reagáljon.

Az ellentmondást a tájékoztatón Simor nem kommentálta, az inflációs célkövető rendszer feladására vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, hogy azt az MNB nem adta fel, hiszen a monetrási tanács többsége szerint az inflációs cél (3 százalékos infláció) a mostani csökkentés ellenére is elérhető 2014 második félévére. Simor azt mondta, hogy a saját véleményét "itt nem mondja el, mert ez nem az a fórum".

A monetáris tanács nem hallgat az MNB-stábra

A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy komoly nézeteltérés van az MNB szakmai stábja és a monetáris tanács (külső) tagjai között. A stáb által előrejelzett inflációs alappálya szerint ugyanis a mostani csökkentés előtti 6,75 százalékos kamatszint tartós fenntartása kellene ahhoz, hogy 2014 második félévére elérhető legyen az inflációs cél.

Az MNB az alappálya mellett egy az alappályánál kedvezőbb gazdasági környezetet feltételező forgatókönyvet is készített, de ebben is a kamat tartása kellene ahhoz, hogy 2014 második félévében elérhető legyen az inflációs cél. A mostani vágás azt jelenti, hogy a tanács többsége ezzel a prognózissal nem ért egyet. Simor szerint ők azzal érvelnek, hogy a nemzetközi események érdemben javítják a pénzpiaci környezetet, ami alacsonyabb inflációhoz és tartósan olcsóbb finanszírozáshoz vezet. A rossz gazdasági kilátásokat, a recesszióba fordult gazdasági teljesítményt külső hatásokkal magyarázzák.

Nagyobb lesz a recesszió is

Simor az inflációs jelentés másik legfontosabb megállapítását, a jegybank gazdasági növekedési prognózisát is nyilvánosságra hozta. Az MNB a júniusban várt mínusz 0,8 százalékkal szemben 1,4 százalékos idei gazdasági visszaesést vár. Szerinte a gyenge gazdasági teljesítmény mögött strukturális okok is állnak, így hiába a gyenge kereslet és az alacsony fogyasztás, nem csökken az infláció.

Simor elmondta: előretekintve lassú növekedés várható és a munkanélküliség is tartósan 10 százalék fölött maradhat. A keresletet tovább csökkenti a reáljövedelmek csökkenése, a fiskális kiigazítás és a szigorú banki hitelfeltételek, ezért a fogyasztás tovább fog esni. Az export idén lassul, de jövőre visszafogottan nőhet, így ez a terület továbbra is a növekedés egyetlen motorja lehet.

Simor András az indexnek adott szeptemberi interjúján.
Simor András az indexnek adott szeptemberi interjúján.
Fotó: Hernádi Levente Haralamposz

Simor szerint az adóintézkedések magasan tartják az inflációt, az élelmiszerárak, az energiaárak és a munkaerőköltségek növekedése pedig erősíti ezt a hatást. Szerinte az országkockázati felárak mérséklődését a nemzetközi események csökkentették, a belső folyamatok és kilátások viszont romlottak. Szerinte újabb kamatcsökkentés akkor lehet, ha a középtávú inflációs kockázatok alacsonyak maradnak, és a nemzetközi környezet is kedvezően alakul. Elismételte: a hitelkeretről meg kell állapodni a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val.

Mit mond hivatalosan a monetáris tanács?

A tanács szerint a monetáris politikában a válság kezdete óta egyszerre vannak jelen a lazítás és a szigorítás irányába ható tényezők. A kereslet drasztikus visszaesése és tartós gyengesége kamatcsökkentést indokol. A folyamatosan érkező költségsokkok következtében azonban az infláció nem tudott tartósan csökkenni, ami az óvatos kamatpolitika irányába hatott. A globális pénzügyi piaci környezet és a hazai eszközárak kedvezőtlen alakulása időről-időre ugyancsak korlátozta a monetáris politika mozgásterét, olvasható a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának többségi álláspontját megfogalmazó közleményben.

A tanács júniusi helyzetértékelése alapján a kamat emelésének és csökkentésének irányába ható tényezők rövid távon kioltották egymást. A júniusi közleményében a tanács jelezte, hogy a kockázati környezet és a célt hosszabb időszakon keresztül meghaladó infláció óvatos monetáris politikát indokol, kamatcsökkentésre csak a kockázatok mérséklődését követően kerülhet sor.

Az elmúlt negyedévben mind az inflációs, mind a makrogazdasági kilátások számottevően romlottak, míg a globális pénzügyi piaci környezet és ennek következtében Magyarország kockázati megítélése érdemben javult. Ezeket a tényezőket mérlegelve a júliusi tartást követően a Monetáris Tanács augusztusban az irányadó kamat 25 bázispontos mérséklése mellett döntött. Augusztusi közleményében a monetáris tanács jelezte, hogy "a monetáris kondíciók lazítására csak addig van mód, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat."

A tanács úgy látja, hogy a gazdaság növekedési kilátásai romlottak, a kibocsátás 2013-ban is csak lassan növekedhet. A növekedés forrása az export marad, amit az európai konjunktúra várt élénkülése is támogat. A csökkenő reáljövedelmek, a folytatódó mérlegkiigazítás, az általánosan szigorú hitelezési feltételek és a bizonytalan gazdasági környezet következtében a belső kereslet tartósan visszafogott marad. A fogyasztás és a beruházás jövőre is mérséklődhet. Szerintük az egyaránt tartósan magas munkanélküliség és alacsony beruházási aktivitás következtében a gazdaság potenciális növekedése jövőre is visszafogott marad.

A monetáris tanács szerint a munkanélküliség válság során tapasztalt emelkedése részben tartós, strukturális problémákat tükröz, azonban az elkövetkező időszakban a munkapiaci környezet ezt figyelembe véve is laza marad. A jövő évtől érvénybe lépő munkahelyvédelmi program mérsékli az érintett munkavállalók foglalkoztatásának költségeit. A tanács megítélése szerint az intézkedések csak tompítani tudják a gyenge konjunktúra hatását, a versenyszféra foglalkoztatása legfeljebb mérsékelt ütemben növekedhet.

Szemben a stábbal: az inflációs cél elérhető

A romló növekedési kilátások mellett az éves fogyasztóiár-index tartósan az év eleji magas szint közelében alakult. A magas infláció részben a kormányzati indirekt adóemelések és a kibontakozóban lévő élelmiszerársokk hatását tükrözi. E hatásoktól megtisztított, az inflációs alapfolyamatot jellemző mutatók is emelkedtek, a korábban vártnál nagyobb mértékű volt a költségsokkok árakba való begyűrűzése. Előretekintve a kibontakozóban lévő élelmiszerár-sokk és az újabb kormányzati intézkedések - a jövedéki adók emelkedésén és a vállalatok termelési költségeinek növekedésén keresztül - magasan tartják a fogyasztóiár-indexet. Az inflációs alapfolyamatok alakításában a bérköltségek, a termelést terhelő adók és a nyersanyagárak emelkedése, valamint a gyenge belső kereslet árleszorító hatása egyaránt szerepet játszik.

Összességében a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előrejelzési horizont túlnyomó részében számottevően a 3 százalékos cél fölött alakulhat, és csak 2014 második felében érhető el az inflációs cél. A tanács szerint a következő években tovább növekedhet a magyar gazdaság nettó külső finanszírozási képessége. A külső egyensúlyi pozíciónk javulásának hátterében a reálgazdasági egyenleg folyamatosan növekvő többlete mellett az EU-transzferek fokozódó beáramlása áll, miközben a jövedelemegyenleg emelkedő hiánya a mérséklődés irányába hat. A fokozatosan termelésbe forduló autóipari beruházások jelentős szerepet játszanak a nettó export dinamikus bővülésében, míg a visszafogott belső kereslet a mérsékeltebb importon keresztül járul hozzá a magas külkereskedelmi többlethez.