Koronavírus adatok

2021. nov. 30.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Elza
2 °C
8 °C

Nem bír az MNB az inflációval

2012.09.27. 10:56 Módosítva: 2012.09.27. 13:38

A Magyar Nemzeti Bank legfrisebb negyedéves inflációs jelentése szerint (a teljes dokumentum pdf-ben itt olvasható) tartósan 3 százalék fölött ragadhat a pénzromlás. Bár a belső kereslet gyenge, ami tompítja az inflációt, viszont a nyersanyagok és az élelmiszerek annyit drágulnak az előttünk álló időszakban, hogy ezt az alacsony kereslet nem lesz képes semlegesíteni.

Merre szalad az infláció?

Az elemzés szeirnt az elmúlt hónapokban a világgazdaság lassulása és a konjunktúra kilátások romlása ellenére a világpiaci nyersanyagárak nőttek. Az olajár tavaszi csökkenése átmenetinek bizonyult. A kedvezőtlen időjárás miatt pedig az élelmiszerárak is jelentősen drágultak.

Az MNB szerint az energiaárak emelkedése a hazai üzemanyag árak azonnali növekedését okozza. Az élelmiszerár-sokk leleinte csak a feldolgozatlan élelmiszerek inflációját növeli, de év végére beszűrődik a feldolgozott ételek árába is.

A jegybank szerint a bérek is emelkednek, főként a vállalkozások stagnáló vagy csökkenő bevételeihez képest, ami szintén inflációt okoz.

Jövőre a kormányzat több intézkedési is gyorsítja a pénzromlást. Például a gyógyszerár-támogatás csökkentése, a telefonadó, az egységes biztosítási adó, a pénzügyi tranzakciós adó, illetve az elektronikus útdíj bevezetése is ebbe az irányba hat. Az MNB szerint az intézkedések egy része már rövidtávon a fogyasztói árak emelkedését okozza. Másik részük a vállalatok termelési költségeinek emelkedésén keresztül csak fokozatosan jelenik meg a fogyasztói árakban. A pénzromlás üteme tehát magas marad, a jegybank idén éves alapon 5,8 jövőre 5 százalékos inflációra számít. A 2013-as előrejelzés egyébként lényegesen rosszabb a júniusi inflációs jelentésben szereplő 3,5 százalékos becslésnél. A növekedésből 1 százalékpontot a kormányzati intézkedések, 0,5 százalékot pedig a dráguló üzemanyagok és élelmiszerek magyaráznak.

Miért nem nő a gazdaság?

A nemzetközi konjunktúra az eurozóna elhúzódó adósságválsága és az európai bankrendszer problémái miatt jelentősen gyengült. A belső kereslet a háztartások kedvezőtlen jövedelmi helyzete, a bizonytalan gazdasági környezet, a szigorú hitelkondíciók és a költségvetési egyensúly javítását célzó kormányzati intézkedések következtében továbbra is visszafogott. Ezek hatására idén érdemben csökkenhet a GDP és jövőre is csak visszafogott növekedésre számít az MNB.

A jegybank szerint a magánszektor hitelezési folyamatai romlottak az előző jelentés óta, érdemi
növekedés sem a lakossági, sem pedig a vállalati szegmensben nem várható. A reáljövedelmek tovább csökkenhetnek, folytatódni fog a fogyasztás visszaesése, a gazdaságot csak uniós támogatásokból lehet az állami beruházásokat finanszírozni, a magánberuházások aránya elkeserítő.

A kedvezőtlen folyamatok miatt a jegybank nagyot vágott az idei növekedési előrejelzésén, a júniusban becsült éves 0,8 százalékos visszaesés helyett már 1,4 százalékos éves recesszióval számol a stáb. A jövő évi prognózis 0,8-ről 0,7 százalékra változott.

Kiigazítás kell a költségvetésben

A június óta bejelentett költségvetési lazító lépések mintegy 440 milliárd forinttal rontanák a 2013-as költségvetés egyenlegét, de a 3,5-4,0 százalék közötti GDP-arányos deficittel az uniós kohéziós pénzeket sodorná veszélybe a kormány, így az MNB szakértői azt feltételezik a jelentésben, hogy ezt a lazítást a kormány máshol megszorításokkal "visszaveszi" - írja a portfolio.hu.

Amennyiben ez valóban így lesz, akkor a jegybanki szakértők szerint a GDP 2,7 százalékára lehozható a jövő évi büdzséhiány, ha pedig még a költségvetésbe épített tartalékokat is teljesen eltörli a kormány, akkor a deficit tovább szorítható egészen 2,4 százalékra.

Az idei évi költségvetési folyamatoknál is nagy szükség lenne a szabad tartalékok teljes törlésére, mert a jegybanki elemzők szerint csak így érhető el a 3 százalék alatti hiány.