Lukács
4 °C
15 °C
283 677 szavazat
371 560 szavazat

Ezért vágott kamatot a jegybank

2012.10.10. 15:06

A monetáris tanács négy külsős tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a testület legutóbbi, szeptember 25-i kamatdöntő ülésen is, derül ki az ülés szerdán nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvéből.

Az alapkamat 6,75 százalékos szinten tartására szavazott az MNB elnöke és két alelnöke: Simor András, Király Júlia és Karvalits Ferenc, míg 6,5 százalékra csökkentésére Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Kocziszky György. A jegyzőkönyv szerint a várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve összességben a tanács többségének megítélése szerint az inflációs cél az MNB által figyelt időtávon a jelenleginél lazább monetáris kondíciókkal is elérhető. Ezzel szemben mások a magas inflációs alapfolyamatra és a strukturális reálgazdasági problémákra való hivatkozással az alapkamat szinten tartása mellett érveltek.

A testület tagjai egyetértettek abban, hogy további kamatcsökkentésre abban az esetben kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósak és a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek maradnak. A tanács többsége úgy ítélte meg, hogy az európai adósságválságot kezelő intézkedések számottevően javítják a globális pénzügyi piaci környezetet, ami a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelte. Több tanácstag hangsúlyozta, hogy jelentős és tartós javulás következett be az elmúlt hónapok során Magyarország kockázati megítélésében.

A kamatdöntési opciók vitája során a monetáris enyhítésre szavazók úgy látták, hogy a potenciális növekedés lassulása ellenére a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. A gyenge belső kereslet emiatt érdemben tompítja a költségsokkok inflációs hatását, megítélésük szerint a költségsokkok közvetlen hatásának lecsengése után az inflációs cél teljesülni fog. Ezzel szemben a tartásra szavazók úgy látták, hogy a fennálló strukturális problémák miatt a monetáris feltételek lazítása nem képes a reálgazdaság érdemi élénkítésére.

Elhangzott olyan vélemény is, hogy az infláció magas szintjében jelentős tételt képvisel az átmenetinek tekinthető indirektadó-emelés, valamint az egész Európát érintő élelmiszerár-növekedés, amely hatások kiküszöbölésére a monetáris politika nem rendelkezik eszközökkel. A monetáris tanács szeptember 25-én már az egymást követő második alkalommal csökkentette 25 bázisponttal az alapkamatot, ami ezt megelőzően 2011. december 21. óta állt 7,0 százalékon.

A célszintet jelentősen meghaladó inflációt sem tartják a további kamatcsökkentések akadályának a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának enyhítésre hajló külsős tagjai, ám az MNB vezetése nem ért egyet ezzel az állásponttal - közölték budapesti megbeszéléseik tapasztalatait összegző szerdai beszámolójukban az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport felzárkózó piacokra szakosodott elemzői.

A Barclays közgazdászai, akik a napokban tettek tájékozódó látogatást Magyarországon, tárgyalásaikról befektetőknek összeállított, szerdán Londonban ismertetett értékelésükben leírták, hogy az idei átlagos magyarországi infláció a budapesti várakozások alapján 5,8 százalék lesz. A monetáris testület külsős tagjainak érvelése szerint azonban ebből 2,4 százalékpontnyi a kormány költségvetési intézkedéseiből ered, és az ennek kiszűrésével számolt 3,4 százalékos átlagos idei alapinfláció már meglehetősen közel lenne a 3 százalékos célhoz. A Barclays londoni szakértői további 0,25 százalékpontos kamatcsökkentések sorát várják, legalább addig, amíg a jelenlegi 6,50 százalékos MNB-alapkamat 5,00 százalékra nem csökken.

A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőcége, a Capital Economics felzárkózó piaci közgazdászai az MNB kamatpolitikájáról nemrégiben összeállított értékelésükben úgy vélekedtek, hogy - részben azért, mert egyelőre nincs IMF/EU-megállapodás - a felzárkózó európai térség többi gazdaságához képest szűkebb a magyar jegybank további enyhítési mozgástere. A ház elemzői közölték, hogy 2013 végére sem várnak 6,00 százaléknál alacsonyabb MNB-kamatot, sőt nem zárják ki a kényszerű kamatemelést sem a külső piaci viszonyok romlása esetére.

A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzői szerint a magyarországi inflációs kilátások óvatosabb jegybanki kamatpolitikai hozzáállást igényelnének. A cég ezzel együtt is jelenleg azt várja, hogy 2013 végéig a monetáris tanács további 1,00 százalékponttal 5,50 százalékra csökkenti a jegybanki alapkamatot, ha a piaci körülmények ezt megengedik. Szerdai elemzésükben a Barclays londoni elemzői közölték: budapesti tárgyalásaik alapján az a véleményük, hogy a magyar kormány Simor András MNB-elnök utódjául olyasvalakit keres, akit a piac is elfogad. A Barclays szakértőinek beszámolója szerint a legesélyesebb jelölt Varga Mihály, az IMF/EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. A cég elemzői szerint Varga Mihályt a piaci szereplők jól ismerik, és kinevezése nem jelentene komolyabb változást a monetáris politikában.