Koronavírus adatok

2022. jan. 18.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Sára, Márió
-7 °C
5 °C

A magyarok euróját akarja az állam

2012.10.11. 12:35 Módosítva: 2012.10.11. 13:36
Prémium Euró Magyar Államkötvény (P€MÁK) néven hároméves futamidejű, változó kamatozású, az euróövezeti átlagos inflációja fölött plusz 2,5 százalékos kamatprémiumot fizető állampapírt bocsát ki az Államadósság Kezelő Központ. Az elemző szerint ez nem lehet alternatívája az IMF-megállapodásnak, de a kormány nem is annak szánja. Akinek eurója van és nem fél az állam fizetésképtelenségétől, érdemes ezt vennie, forintban viszont van jobb befektetés is.

A Prémium Magyar Államkötvényhez hasonló új deviza konstrukció hiánypótló termék az állampapír piacon. Az ÁKK Zrt. a folyamatosan jelentkező igényekre reagálva dolgozta ki a P€MÁK-ot, melyet nem csupán belföldi, hanem a devizakülföldi természetes,- és jogi személyek és szervezetek is megvásárolhatnak - közölte az adósságkezelő közleményében.

Az ÁKK Zrt. az új értékpapír forgalomba hozatalával elsősorban a lakosságot célozza, de lehetősége lesz a vállalati befektetőknek is a papírok vásárlására. A hamarosan megjelenő új termék kamata az Eurostat jelenlegi eurózóna inflációs adata és a 2,5 százalékos kamatprémium alapján 5 százalék körül lesz az első évben.

A P€MÁK értékesítéséről, annak feltételeiről előrehaladott tárgyalások folynak a potenciális partnerekkel, a forgalmazók listáját a szerződések aláírása után hozza nyilvánosságra az adósságkezelő.

ÁKK-sikerek

Idén október közepéig közel 355 milliárd forint összegben sikerült értékesíteni a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírokból, míg a kisbefektetők birtokában lévő teljes lakossági állampapír állomány július végén piaci értéken már 984 milliárd forint volt ez év július végén. Az öt hónapja bevezetett Féléves Kincstárjegy, a Prémium kötvény család, a Magyar Államkötvények, a Kincstári Takarékjegyek, valamint a Kamatozó,- és Diszkont Kincstárjegyek a maximum 17 éves lekötéstől, az akár 15 napos hátralévő futamidőig kínálnak lehetőséget a befektetők számára.

Nem szorítja ki az IMF-et

A termékbemutató sajtótájékoztatón a portfolio.hu tudósítása szerint az ÁKK vezérei hangsúlyozták hogy a most bejelentett, várhatóan heteken belül elinduló devizakötvény mellett az ÁKK továbbra is szeretne a nemzetközi tőkepiacokról devizakötvény kibocsátás formájában is forrást bevonni.

"Semmiféleképpen nem helyettesíti az éves finanszírozási tervben szereplő devizakötvény kibocsátást" - egyértelműsítette Borbély. Mindkét vezető leszögezte: állami nemzetközi devizakötvényt csak azt követően bocsátana ki az ÁKK, hogy a magyar kormány és az EU/IMF közötti hitelmegállapodás megszületik (nem csak a hivatalos tárgyalás indul el). Borbély azt is leszögezte: továbbra is szükségesnek látja az ÁKK, hogy szülessen meg a hitelkeret, mert az valóban egy biztonsági hálót jelentene az adósságfinanszírozás számára akkor, amikor a piacon mindenki figyeli az állami tartalékokat.

Szívóhatás

Az ÁKK a lakossági devizakötvénnyel a lakosság bankokban lévő eurómegtakarításának egy részét szeretné elszívni – mondja Móricz Dániel, a Concorde kötvényportfólió menedzsere. A lakosság körülbelül 1400 milliárd forint devizabetétet halmozott fel, ez durván 5 milliárd eurónyi megtakarítást jelent. Ennek egy kisebb szeletét szeretné az ÁKK most magához csalogatni.

Móricz szerint ez a kibocsátás már csak mérete miatt sem hordozza azt az üzenetet, hogy a kormány elvetette az IMF-fel való megállapodást, a várható hozamszint pedig nagyon közel jár ahhoz, amennyiért a Valutaalaptól kapnánk a pénzt.

Orbáni igen

A legmagasabb szinten lett a magyar kormányon belül egyeztetve ez a ma bejelentett termék - reagált egy újságíró kérdésre a sajtótájékoztatón Borbély László, az ÁKK vezérigazgató helyettese.

Ha 1 év után (előtt) elfogyna a készlet az első sorozatú PEMÁK-ból, akkor lehetőség van a kibocsátási keret megemelésére (ráemelésre), vagy egy új sorozat kibocsátására is.

"Gyakorlatilag bárki vásárolhatja, akár egy befektetési bank is" - mondta Borbély, de hozzátette: a befektetési bankok számára éppen az inflációhoz kötött kamatozás nagy kockázat lenne, ezért nem valószínű, hogy érdemben vennének belőle, ráadásul a kibocsátás első körben tervezett kerete (200-300 millió euró) is túl kicsi számukra.

Konkurencia a bankoknak

A bankoktól elszipkázott eurónak Móricz szerint nem nagyon lesz erős reálgazdasági hatása. A legtöbb bank ugyanis a 3-4 százalék körüli kamatot fizető euróbetétekkel gyűjtött forrásokat arra használja, hogy csökkentse az anyavállalata felé fennálló tarozását (zajlik az adósság csökkentése), ezek a pénzek tehát a magyar gazdaság szempontjából nem hasznosulnak. Az ÁKK lépése vélhetően tovább erősíti a banki betéti versenyt, ezáltal némileg drágítva a bankok forrásköltségét.

Az új papír csak az első évben fog várhatóan 5 százalék körüli kamatot fizetni (ez az euróinfláció fölött 2,5 százalékos prémiumot jelent), a futamidő második és harmadik évében a jelenlegi várakozások alapján csökken az eurózónában az infláció. Ha ez így lesz, akkor a hozam a prémiummal együtt is csak 4 százalék körül lehet – mondja Móricz. Ő személyesen azonban az elemzői konszenzussal ellentétben nem számít jelentősen csökkenő inflációra, így akár az is előfordulhat, hogy a kötvény az első éves 5 százalékkal hasonló második és harmadik éves hozamot fizet.

Kinek érdemes?

Ez a most jelentősen szerényebben árazó bankoknak komoly versenyhelyzetet jelent, ráadásul az állami eurókötvénynek más előnyei is lehetnek. Móricz szerint a vonzó hozam mellett az is jobban jár ezzel a papírral, aki nem biztos abban, hogy a három éves futamidő végéig meg tudja tartani a befektetést, ráaádsul, ha az infláció a vártnál magasabb, akkor még jobban lehet járni ezzel a konstrukcióval.

A dolognak kockázatai is vannak, az egyik a várt IMF-emegállapodás megkötése lehet. Ez ugyanis a várható forinterősödés miatt forintban számolva elvihetné akár a teljes befektetés hozamát. Móricz szerint ezt a veszélyt tompítja, hogy egy jelentősebb és tartósabb forinterősödésre a jegybank biztosan erőteljesebb kamatvágásokkal reagálna, ami visszahúzná az árfolyamot, tehát a tartósan erős forinttól és az ezzel kapcsolatos árfolyamveszteségtől nem igazán kell tartani.

Akinek viszont most semmilyen megtakarítása nincs euróban, annak nem biztos, hogy érdemes ezt a megoldást választania. Forintban egyes államkötvényekkel az 5 százaléknál nagyobb hozamok érhetőek el. A fix kamatozású három éves államkötvény 6,3-6,4 százalékos hozammal vehető meg, a kamatozó kincstárjegy megvásárlásával egy év alatt valamivel 7 százalék fölötti hozamot lehet keresni, de a forintos prémium államkötvény hozama elérheti 8,5 százalékot is. Ez utóbbi már nagyon jelentős, 3,5 százalékpontos hozamelőny a forintbefektetések javára.

Forintról tehát csak az váltson euróra, aki a következő évben a mostani 282-es árfolyamnál legalább 3,5 százalékos, tíz forintos vagy még nagyobb gyengülést vár. A forintbefektetéseknél elérhető nyereségnél alacsonyabb hozamot csak egy legalább ekkora árfolyamgyengülés kompenzálná.

Aki viszont változatlan euróárral vagy erősödéssel számol, illetve másik végletként tart attól (a jelen pillanatban irreálisnak tűnő) kockázattól, hogy a magyar állam euróban fizetésképtelenné válik, az ne vegyen magyar eurós állampapírt.

TBSZ-re is lehet

A tervek szerint júniusban és decemberben fog kamatot fizetni a papír, amelynek mértéke az áprilisi és az októberi éves inflációhoz igazodik. Ez alól az első kamatperiódus lehet kivétel, ha már előbb, néhány héten belül, el tud indulni a kibocsátással az ÁKK - jelezte a részleteket Borbély.
Amennyiben meglepően erős lenne a vételi érdeklődés (pl. az HSBC bejelentkezne egy 1 milliárd eurós vételi igénnyel), akkor "ilyen esetben újra fogunk árazni" - reagált egy másik kérdésre az ÁKK vezérigazgató-helyettese.

Mivel a tartós befektetési számla szabályrendszere szerint már devizaalapú befektetési eszközök is tarthatók, ezért várhatóan ezt az új papírt is meg lehet majd venni a személyi jövedelemadó-kedvezmény érdekében tbsz-re.



  • Eladnék
  • Hírek