Szervác, Imola
12 °C
18 °C

Ha nem lesz rosszabb, az nekünk már jó

2012.10.11. 15:44 Módosítva: 2012.10.11. 16:18
Nem számol a mostaninál lényegesen rosszabb gazdasági környezettel, de javulással sem – mondja Budafoki Róbert, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója. A kormánynak bizonyos dolgokhoz hozzá kell nyúlnia, de fontos lenne, hogy mindig elemezzék és mérlegeljék döntéseik következményeit. Az állami mobilszolgáltatótól nem tart, szerinte nem lehet olcsóbban üzemeltetni, az pedig hosszú távon nem működne, hogy az állam mindig pótolja az esetleges veszteségeket. Az e-útdíj tender fontos a cégnek, bár a határidő folyamatosan csúszik, az éves árbevétel harmada a tét. [Interjúnk a múlt hét közepén készült.]

Kiszámíthatatlan a jogi és gazdasági környezet, halljuk mostanában mindenhonnan. A T-Systems Magyarország most mégis előre menekül és egy óriáscéget hoz létre. Mégiscsak lehet itt előre tervezni, túlzók a panaszok?

A magyar gazdaság éppen annyira kiszámítható, mint bármelyik másik, amelyik recesszóban van.

A német gazdaság is a recesszió szélén van, de távolról sem annyira kiszámíthatatlan, mint a magyar.

Persze vannak egyéb nehezítő tényezők is. Amikor az ember elkezd egy maratoni távot futni, és kétszáz méternél szólnak, hogy ez nem is maraton, hanem a száz méteres időt mértük, az valóban nagyon kellemetlen. Ilyen érzés az, amikor év közben hirtelen megtudjuk, hogy az év hátralévő részében másként is kell adót fizetnünk, mint amire számítottunk az üzleti év tervezésénél.

Szóval mégis azt mondja, hogy a magyar környezet kiszámíthatatlan.

Vannak olyan előre nem tervezhető elemek benne, amelyek ugyan nem lehetetlenítik el, de azért határozottan megnehezítik egy cég sikeres működését.

Azzal, hogy nem tudja, hogy mi jön, de a korábbi tapasztalatai alapján csak rosszat vár, hogyan lehet vállalatvezetőként tervezni?

Nem mondtam, hogy korábbi tapasztalataim alapján csak rosszat várok. Stratégiai szinten nem lehet a kiszámíthatatlannal tervezni. Igaz, akkor is meg kell próbálni a megfelelő szintet hozni, amikor egy váratlan változás megtörténik, és az üzleti terv teljesítése módosul. Például az adót be kell fizetni, akkor is, ha év közben írják át a szabályokat. Egy vállalatvezetőnek sokkal inkább az a kérdés, hogy ennek milyen ára van a cég növekedését és fejlesztését nézve. Legrosszabb esetben nemcsak vissza kell nyesni bizonyos kiadásokat, hanem leépítésekről is dönteni kell.

A Magyar Telekom nemrég be is jelentett egy 500 fős létszámcsökkentést. Önöknél lesz ilyen?

A T-Systems Magyarország nem tervez leépítéseket. Az üzleti terveinket idén is hozzuk és bízunk a jövő évi tervekben is.

Van profit a tervekben?

A profitot továbbra is ki tudjuk termelni, de ez lényegesen szolidabb, mint amilyen korábban volt, de egy olyan gazdaságban, ami nem nő, ez a teljesítmény is jónak tekinthető. És azt is tudjuk, hogy a hullámvölgyek után jönnek a hullámhegyek. Sok piaci szereplő belerokkan a mostani gazdasági válság okozta megváltozott helyzetbe, így az általunk hozott erdemények szinten tartása és némi bővülése komoly teljesítmény.

Az üzleti tervekben van olyan dátum, amiből kiderül, hogy mikor lesz itt növekedés?

Nem számolunk lényegesen rosszabb gazdasági környezettel, mint amilyen a mostani, de javulással sem. Sajnos sem nemzetközi szinten, sem itthon nem látjuk jelét annak, hogy a jövő év általános gazdasági szempontból jelentősen jobb lehetne. A válság hatására cégen belül annyit tudunk tenni, hogy még nagyobb odafigyeléssel fordulunk ügyfeleink felé és megpróbáljuk elérni, hogy az ICT-költéseik minél nagyobb hányadát szerezzük meg.

A kormány éppen egy új adócsomagon dolgozik. Számítanak kellemes, vagy a tapasztalatokból kiindulva inkább kellemetlen meglepetésekre?

Ha nem lesz rosszabb helyzet, mint most, az nekünk már jó lesz.

Ilyen méretű cégként van befolyásotok a törvénykezési döntéselőkészítésre a szektort érintő ügyekben?

A legnagyobb hazai távközlési szolgáltatóként a Magyar Telekomnak, és így a T-Systemsnek is van kapcsolata a döntéshozókkal, de első körben a döntéseiket érthető okokból nem velünk beszélik meg.

Kivel van a cég kapcsolatban? A bürokrácia melyik szinjéig értek el?

Egészen magas szintű döntéshozókkal is tudunk kommunikálni.

Kivel?

Megvannak a megfelelő szakmai fórumok, például az infokommunikációért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, illetve a nemzetközi gazdasági kapcsolatok keretein belül a Miniszterelnökségen.

Sokszor halljuk, hogy a szakmai fórumokat mellőzték az elmúlt években. A kormány állítólag most a néhány tucat multicéggel megpróbál barátibb viszonyt kialakítani, hogy a külföldi reputációja javuljon.

Logikusan nézve, ugyanúgy, ahogy nekem minden dolgozómra, a kormánynak is minden olyan cégre szüksége van, amelyek működése növeli a gazdaságot. Én cégvezetőként nem engedhetem meg magamnak, hogy az 1800 alkalmazottamból ne foglalkozzak tízzel, ha erre szükség van. Ennek így kell működnie egy ország vezetésekor is.

Szakmai körökben azt mondják, hogy a kormány azokat a cégeket szorongatja, akik valamilyen hálózati infrastruktúra vagy óriási pénzügyi kitettség miatt nem tudnak egyik napról a másikra összacsomagolni és elmenni. Ehhez mit szól?

Megint egy céges példát hoznék. Ha súlyos nehézségek vannak egy cég működésében, akkor szükség lehet megszorító intézkedésekre. Csökkenteni és racionalizálni kell a költségeket addig, amíg az egyensúly helyre nem áll, és a növekedés be nem indul. Ugyanígy a kormánynak is bizonyos dolgokhoz hozzá kell nyúlni, ez teljesen érthető. Egy dolog fontos: minden döntéshozó, akár államiról, akár üzletiről van szó, mindig elemezze és mérlegelje megfelelően döntései következményeit.

A kilátások és a tervezés kapcsán érdekelne, hogy mit gondol a negyedik mobilszolgáltató indulásáról? Mennyire tart az állami versenytárstól?

Számszakilag nézve ez nem is a negyedik szolgáltató lesz, van már több olyan cég is, akik ugyan nem építettek ki hálózatot, de mobilszolgáltatóként működnek. Tehát hozzászoktunk a versenyhez, nem tartunk a versenypiactól, az nekünk nem újdonság,  hogy van egy vagy több versenytársunk.

De azért most egy erősebb hátszéllel rendelkező versenytárs készül a piacra lépésre, igaz, az indulása csúszik.

Ez egy széles körben szabályozott piac és végső soron az Európai Unió diktál ezen a területen.

Nem a legjobb hasonlat, de a kormány egy hete egy egész gazdasági szektort két nap alatt törölt el. Nyilván ez önöket nem veszélyezteti, de azért a kiszolgáltatottság ugyanúgy fennáll, nem?

Nem látunk olyat, hogy a pálya lejtene bárki felé. Azt gondolom, hogy versenypiaci szabályok szerint fog ezen a piacon mindenki mozogni a jövőben is, hiszen nem tehet mást.

Elég sok állami, önkormányzati ügyfele van a T-Systemsnek. Ezen a területen sem kell a lejtős pályától tartani?

Az infokommunikációs vállalati piac ma Magyarországon egy 450-500 milliárd forintos piac. Ennek a költésnek nagyjából a negyede, 120-130 milliárd forint érkezik az állami szférából, ennyit költ az állam saját infokommunikációs igényei kielégítésre. Ebből szektorból jön a mi bevételünk negyede is, ami ma nagyjából 30 milliárd forint évente.

És ez a 30 milliárd forintos forgalom nincs veszélyben?

Előfordult már, hogy több volt a közigazgatás felől befolyó bevételünk, és az is, hogy kevesebb.

De nem lehet, hogy egy állami versenytárssal, ha erre a területre is betéved, akkor ennek jóval kisebb része fog a céghez kerülni?

Ezt nem tartom reálisnak. Ezt a 30 milliárdos részesedést meg fogjuk tudni őrizni, mert azok a piaci alapon nyújtott szolgáltatások, amiket nyújtunk, szükségesek az állam számára is.

Meglepően optimista. Én azt gondolnám, hogyha az állam mobilcéget indít, akkor az informatikai kiszolgálást is a lehető legnagyobb arányban megpróbálja majd házon belül megoldani.

Nagyjából látom, hogy mennyiért lehet egy mobil hangpercet előállítani, hogy ehhez milyen egyéb szolgáltatások kellenek, és azok mennyibe kerülnek. Másnak sem lehet ez olcsóbb.

De én nem erre célzok. Azt elfogadom, hogy olcsóbban nem tud majd az állami cég sem szolgáltatni, de ha úgy akarja, akkor olcsóbban el tudja majd adni a szolgáltatásait. A keletkező veszteségeket meg majd elnyelni valahogy a közös kassza.

Ma minden mobilszolgáltató nagyjából ugyanabból az alapanyagból főz. Magyar embereket foglalkoztatnak, ugyanazoktól a gyártóktól veszik meg az eszközöket. Olcsóbban tehát nem lehet majd üzemeltetni sem, mert az alapkörülmények mindenki számára ugyanazok.

A veszélyekről kanyarodjunk át a lehetőségekre. Mi a helyzet az e-útdíjjal? Beadták már a rendszer kiépítésére vonatkozó pályázatukat?

Még nem kellett. Először úgy volt, hogy október elsejéig kell a pályázatot beadni, ami többször csúszott. Most újra módosult a határidő.

Akkor most visszakanyarodhatnánk a tervezés nehézségeihez és az állam által teremtett kiszámíthatatlan környezethez.

Nem kell azt hinni, hogy egy nem állami ügyfél nem javítja kisebb adminisztratív hibáit vagy változtat az elképzelésein menet közben.

De egy hét alatt háromszor?

Nem gyakori, de  egyáltalán nem tartom életszerűtlennek. Előfordult már, hogy az ügyfél, a megrendelő többször is változtasson. Ilyen az informatika.

Nem az van, hogy várnak valamire vagy valakire?

Ez egy olyan régi sztori, hogy senki nem fog hirtelen a semmiből becsöppenni a piacra. Itt alapos referenciákat kell letenni az asztalra, érteni kell a feladathoz, a kiépítésre pedig nagyon rövid idő áll majd rendelkezésre. Ilyen feltételeknek nem felelhet meg akárki.

A rendszer kiépítése mekkora biznisz lenne a cégnek?

A rendszer kiépítésére 42 milliárd forint költségvetési forrás van elkülönítve.

Akkor ez nagyon fontos a T-Systemsnek.

Az, hiszen az éves árbevételünk harmadáról beszélünk. De van olyan iparági cég, akinek még fontosabb, mert az éves forgalmának a többszöröse ez az összeg.

Ha már a kisebb cégeket említette, érdekelne, hogy mit gondol a multik és a kis- és középvállalkozások együttműködéséről. Sokan a magyar gazdaság egyik legfontosabb strukturális problémájának tekintik, hogy a két szektor tudásban, nemzetközi kapcsolatokban és forrásokban, lehetőségekben nagyon távol áll egymástól, a multik ezért nem húzzák kellő sebességgel a kiscégeket. Ezért nem épülhet fel egy a mainál erősebb magyar hátterű középvállalati réteg.

Egy középvállalati réteg megerősödéséhez idő kell, de azt látjuk, hogy egyre többen dolgoznak kkv-knál olyanok, akik korábban nemzetközi cégnél dolgoztak. Tehát korántsem olyan tragikus a helyzet, lehet egy javuló vezetői tendenciát érzékelni a kkv-k irányából, de ez a folyamat lassú.

Önök sem együttműködésekkel, hanem cégfelvásárlásokkal nőttek nagyra. Gondolom jobban megéri hosszú távon megvenni egy kisebb céget, mint nagytestvérként támogatni az előrehaladását.

Nagyon nagy szükségünk van partnerekre. A T-Systems Magyarország 1700 magyarországi vállalattal dolgozik együtt, ennek a 85 százaléka kkv-méretű vállalat. A sok cég, az áttételesen  foglalkoztatott több mint tízezer magyar szakember olyan tudás birtokában van aminek mi nem. Ezekre a partnervállalkozásokra nekünk is nagy szükségünk van és lesz is bizonyos projekteknél.