István, Vajk
20 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Így dob ki az állam hetvenmilliárdot

2012.10.17. 13:39 Módosítva: 2012.10.17. 13:41

A Magyar Szerencsejáték Szövetség számításai szerint évi 70 milliárd forinttól esik el a költségvetés a nyerőgép-iparág betiltása miatt. A szövetség szerint az azonnali egyszeri kár 130,5 milliárd forintra tehető. A szövetség szerdán közzétett hatástanulmányának kísérőlevelében szakértőkre hivatkozva ismét elhibázottnak mondja a döntést akkor, amikor újabb százmilliárdos megszorításokat kell bejelenteni.

Az Országgyűlés kivételes sürgős eljárásban október 2-án megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését. A szerencsejáték-szövetség  aznap bejelentette, hogy pertársaságot alapít a vállalkozások jogos kárigényeinek megtérítése érdekében.

A hatástanulmányban, amelyet a szövetség szakértői készítettek, száz szerencsejáték-szervező cég véleményét is alapul vették. A tanulmány szerint a játékadó kiesése évi 40 milliárd forintot tesz ki, amihez kétmilliárd forint iparűzési adóveszteség is társul. A szövetség 24 milliárd forintra taksálja a szektorban alkalmazottak után járó személyi jövedelemadó (szja) befizetést és 1,5 milliárdra a társasági adót.

Ebben az évben a szövetség hatástanulmánya szerint még 5 milliárd forint játékadó bevétel folyt volna be a költségvetésbe, ezzel szemben a játéktermekből ötezer, a vendéglátó helyekről 12 500 munkavállaló elbocsátása négymilliárd forint munkanélküli segélyjogosultságot támaszt.

A szerencsejátékok betiltása miatt értéküket vesztett szerencsejáték szervező cégek piaci értékét 44 milliárd forintra becsüli a tanulmány, amiből a gépek elértéktelenedése 16,5, az üzemeltetéshez és játékosok kiszolgálásához szükséges összes szolgáltatás eszközparkja 10 milliárd forint körülire tehető. Az ingatlanok értékvesztését 2,5 milliárd forintra teszi a tanulmány.

A szerencsejáték szövetség emlékeztet arra, hogy hasonló döntések más országokban is születtek. Felidézi, hogy az orosz parlament néhány éve betiltotta a pénznyerő automata üzemeltetést, de két és fél év éves türelmi időt hagyott az ágazat szereplőinek. Ausztriában a 4 éves átmeneti időszakot követően koncessziós pályázatokkal és a települések lélekszámának nagyságától függően szabályozták újra a piacot. Kanadában állami monopólium lett a pénznyerő automata üzemeltetés, de az állam minden befektetését megtérítette a vállalkozásoknak.