György
8 °C
23 °C

Vagyonokat fognak kimenekíteni az országból

2012.10.24. 11:00 Módosítva: 2012.10.24. 14:18

Méltatlannak érzi a Magyar Bankszövetség a bankok elleni politikai támadásokat. Ezekből lehet politikai tőkét kovácsolni, de hosszú távon a szlogenek vissza fognak ütni. A bankszektor több millió magyar számára a kiszámíthatóságot és a biztonságot jelenti – mondta a szervezet sajtórendezvényén Kovács Levente főtitkár. Folyamatosan az hangzik el, hogy a bankokat az IMF-hitelből megsegítették, és még ezek után is kiviszik a forrást. Magyarországon semmilyen külföldi tulajdonú bank az IMF-től pénzt nem kapott, csak a magyar tulajdonúak jutottak mintegy kétmilliárd euró forráshoz – mondta a főtitkár.

Az elmúlt hetekben bejelentett, összesen 764 milliárd forintos két Matolcsy-csomagnak számos olyan eleme van, amelyek károsan hatnak a bankokra. A korábbi kormányzati ígéretek ellenére 2013-tól nem feleződik meg a bankadó, aminek 72 milliárd forint a költségvetési hatása. A tranzakciós illeték – ismertebb nevén csekkadó – mértéke a tervezett 1 helyett 2 ezrelékes lesz, ami 90 milliárdos pluszterhet jelent a szektornak, ráadásul az ATM-használat 3 ezrelékkel adózik, amitől 30 milliárdot remél az állam. A bankszektort így jövőre összesen 454 milliárd forintnyi adóteher sújtja 2013-ban, ebből 192 milliárd a két új csomagból jön össze.

Az elmúlt húsz évben a szektor az infláció felett átlagosan 3 százalékos tőkearányos nyereséget produkált, holott a Lengyelországban és Csehországban még a válság által sújtott évben is magasabb lesz a tőkearányos nyereség 15 százaléknál, nyugaton pedig mind a bankok, mind a multinacionális vállalatok jellemzően elérik a 6 százalékos értéket. Magyarországon ráadásul az elmúlt évek a folyamatos veszteségről szóltak, és az idei kilátások is kedvezőtlenek.

A Magyar Bankszövetség továbbra is azért küzd, hogy a parlament ne szavazza meg a 2 ezrelékes tranzakciós illetéket, hiszen minél magasabb ez, a bankszektor veszteségessége miatt annál inkább át kell hárítania az ügyfeleire. Minden bank egyedileg dönt, de ez lesz a tendencia, mondta Kovács.

Ilyen általános mértékű, magas kulccsal bevezetett tranzakciós adó máshol nem jellemző. Amennyiben nagyvállalatok ennek hatására kiviszik Magyarországról a forgalmuk egy részét, ezzel együtt megtakarításaikat is kiviszik. A hitel/betét aránya mára 120 százalékra csökkent, de a forgóeszköz-hitelezésben aktívak maradtak a bankok, a túlzott adóterhelés hatására azonban ez is veszélybe kerül, ami a GDP akár 10 százalékos visszaesésével is járhat Kovács Levente szerint. Úgy fogalmazott, hogy az illetéknek nevezett új adó bumerángként fog visszaütni, „a vállalati hitelállomány 1 százalékos csökkenése a GDP 0,5 százalékos visszaesését indokolja” – mondta.

A bankok és a kormány között született megállapodás nem egyszerűen a helyi leánybankok, hanem egyúttal az anyabankok bevonásával született meg 2011. december 15-én. Ebben a Magyar Bankszövetség vállalásokat tett Növekedési Paktum néven. Februárban benyújtotta javaslatait, választ azonban ezekre nem kapott – mondta Kovács Levente. Az, hogy a megállapodást a kormány felrúgta, a banki terhek növekedését eredményezi, így a szektor nem lesz képes hozzájárulni a gazdaságélénkítéshez.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!