János, Pál
20 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mennyit kapunk a nyakunkba a csekkadóból?

2012.10.25. 07:44 Módosítva: 2012.10.25. 11:51
Az októberi megszorítások negyedét a bankokkal fizettetné a kormány, így összesen már 400 milliárdot vár tőlük extra teherként jövőre. Ez akkora összeg, hogy a pénzintézetek biztosan kénytelenek legalább egy részét az ügyfelekre hárítani. Egyelőre viszont, mivel törvény nincs, csak bejelentés volt, pontosan még számolni sem tudnak, holott a januártól érvényes díjaikat legkésőbb november elsején közzé kell tenni. A sietségre és a kivárásra egyaránt ráfizethet a bank is, az ügyfele is.

„Tájékoztatjuk, hogy 2013. január 1-től a lakossági banki fizetési műveletekre vonatkozó egyes díjtételek a pénzügyi tranzakciós illeték hatályba lépése miatt módosulnak. A változással kapcsolatban részletes tájékoztatást a 2012. november 1-én közzétételre kerülő Kamat- és Díjfeltételek fog tartalmazni”.

Ilyen tartalmú emailt kaptak az elmúlt napokban a Citibank ügyfelei. A legalább havi 150 000 forintos beérkező átutalás fejében néhány éve teljesen ingyenes bankszámlát kínál a pénzintézet, nincs számlavezetési, sem egyedi vagy rendszeres átutalási, sem csoportos beszedési megbízási, sem éves kártyadíj, továbbá ingyenes az ország valamennyi ATM-jéből korlátlan számú készpénzfelvétel, valamint havonta két külföldi készpénzfelvétel. A jó világ azonban most megszűnhet: az ügyfelek a levél nyomán arra számítanak, hogy jövő januártól vége lesz a teljesen ingyenes bankolásnak (bár ha csak a csekkadó miatt változnak a feltételek, akkor ésszerű lehet a számlavezetési vagy a kártyadíj nullán hagyása).

Jósolni kell, ennyi az egész

Hasonló jellegű üzenetet nem csak a Citibank ügyfelei kaptak, azt, hogy változások várhatók, már a Raiffeisen is jelezte, illetve az UniCredit már október közepén lépett.

A bankok tehát nincsenek könnyű helyzetben. Az októberben bejelentett két Matolcsy-csomag hatalmas terhet tesz a szektorra: teljes összegben meghagyja a megfelezni ígért bankadót, és a korábban mondott 1 ezrelékesnél magasabb összegű, 2-3 ezrelékes tranzakciós illetéket (ismertebb nevén csekkadót) ró a pénzügyi műveletekre. Az adót a bankoknak kell megfizetniük, de a megszorítások bejelentésekor Matolcsy György sem állította azt, hogy a terhet nem fogják legalább részben áthárítani (igaz, azt mondta, hogy a teljes áthárításnak a pénzügyi intézmények közötti verseny az akadálya lehet).

A CIB már készül

A banknak küldött kérdéssorunkra ezt a választ kaptuk a CIB-től: "A törvény hatálybalépése a teljes magyar bankszektort, így a CIB Bankot is érinti. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény Országgyűlés általi elfogadása óta a Bank megvizsgálta, hogy az milyen hatással lesz az általa nyújtott szolgáltatásokra. A törvény alapján a tranzakciós illetéket az Állam felé a banknak kell megfizetnie, az illeték összegét pedig - amelyet az Állam felé egy-egy azzal érintett ügyféltranzakció után megfizet - a bankszámlakivonaton köteles feltüntetni. A tranzakciós illeték okozta plusz terhek ugyanakkor nem teszik lehetővé, hogy a Bank a díjszabását változatlanul hagyja. Így a megnövekedett költségeire tekintettel egyes banki díjak, jutalékok 2013. január 2-tól emelkednek. A több ügyfélszegmenst is érintő díjváltoztatás során az arányosság elvét tartottuk szem előtt. A tranzakciókat érintő, 2013. január 2. napjától hatályos díjváltozásokról szóló hirdetmények a hónap végétől lesznek elérhetőek a bankfiókokban és a honlapon."

A pénzintézeteknek a törvény azt írja elő, hogy a kondíciók változását 60 nappal azok életbe lépése előtt ismertetni kell az ügyfelekkel. Vagyis ha január elsejétől az áthárítás miatt nő bizonyos tranzakciók költsége – akár csak a 2-3 ezrelékes mértékben is –, akkor azt legkésőbb november 1-jén nyilvánosságra kell hozni.

Csakhogy egyelőre még nem született meg a tranzakciós adó emelésével kapcsolatos törvény – vagyis a bankok nem tudják, hogy pontosan milyen szabályok lesznek majd hatályosak január elsejétől, milyen szabályok alapján kell az üzleti feltételeiket alakítani.

Nem csoda, hogy hiába küldtünk a november elsejei határidő előtt egy héttel a tucatnyi nagy lakossági banknak kérdéseket arról, a januári kondíciós listáikban milyen drágításokat terveznek, érdemi választ sehonnan nem kaptunk. „Amíg nem születik meg a tranzakciós adó emelésével kapcsolatos törvény, és az nem jelenik meg kormányrendeletben, addig nem áll módunkban nyilatkozni a kérdésről” – írta az egyik pénzintézet, és a többiek is nagyon hasonló válaszokat küldtek.

Aki siet, ráfizethet?

A legtöbb banknál házon belül számolnak, mérlegelik a lehetőségeket, hogy ügyfeleik melyik rétegével, milyen arányban, tranzakciónként vagy a számlacsomagok drágításán keresztül hárítsák-e át a terheket. Azt is számolják, hogy a drágítások milyen arányban érintsék a lakossági ügyfeleket, a cégeket, illetve az önkormányzatokat.

Az is kérdés, hogy az emelések mikor lépjenek hatályba. Egyik névtelenséget kérő banki forrásunk szerint nehéz előre jelezni a változásokat, a Bankszövetség ugyanis kompromisszumos megoldásért lobbizik a kormánynál. Így az a bank, amelyik most előrehalad a tervezéssel és esetleg már a jövő héten jelzi a drágítást, ráfázhat, ha a többiek kivárnak és a banki érdekérvényesítés végül eredményes lesz.

Azonban ennek az ellenkezője is kockázatos. A változtatást ugyanis – mivel hivatalosan nem tranzakciós adóról, hanem tranzakciós illetékről van szó – a parlament ráér elfogadni, nem köti az adóknál előírt 30 (korábban 45) napos határ. Márpedig ha a bankszövetség kudarcot vall, a drágítások hivatalos bejelentését halogató bankok ráfázhatnak, ugyanis januártól maguk viselik az adó terheit.

Úgy tudjuk, eddig egyedül a Citibank jelezte a már idézett emailben, hogy hamarosan változni fognak a kamat- és díjfeltételei. Ha Ön más bank ügyfele, és szintén kapott tájékoztatást arról, hogy november 1-jétől megismerheti az új, januártól érvényes kondíciós listát, írja meg.

Bankokra hárítva

Ebből a helyzetből is jól látszik egyébként, hogy alaposan összezavarták a bankok jövő évre vonatkozó terveit a legújabb Matolcsy-csomagok.

 

A Bankszövetség szerint a kormány felrúgta a tavaly decemberi megállapodást, amiben rögzítették, hogy a bankok segítenek a devizahiteleseken illetve a gazdaság beindításában, cserébe újabb, váratlan sarcokat nem kapnak. A szövetség elnöke, Patai Mihály megerősítette, hogy lemond, ha a kormány javaslatából törvény lesz, mert úgy érzi, hogy a kompromisszumok keresésére épített stratégiája megbukott.

A fenti grafikonon látható 262 milliárd forintból, ami a két októberi Matolcsy-csomag 764 milliárd forintos összterhelésének több mint egyharmada, 192 milliárd forint közvetlenül a bankszektort terheli. A kormány ezzel ide tolja a 2013-as kiigazítás terheinek a negyedét, a sarc a magyar gazdaság éves teljesítményének a 0,7 százalékával egyezik meg. És ez nem az összes állami elvonás, ami a bankokat jövőre nyomasztja, csak a terhelés októberi emelkedése.

Oda nyúlnak, ahol sok pénzt sejtenek

A kormány eddig is előszeretettel nyúlt a bankok zsebébe, ha költségvetési tervek tartásához valahonnan plusz pénz kellett. A magyar bankrendszer 2010 óta az EU-ban a legnagyobb bankadót fizeti, évente 140 milliárd forintot. Jövőre ehhez jön a tranzakciós illeték is, ami azt jelenti, hogy a szektor nagyjából 400 milliárdot kell befizessen az államkasszába 2013-ban.

 

Miért is rossz ez?

Ez már akkora pénz, hogy biztosra vehető, a bankok többsége valahogyan az áthárítást választja. A kormány, mint írtuk, azzal érvel ugyan, hogy a verseny akkora, hogy az áthárítás nem fog menni, a Magyar Nemzeti Bank adatai azonban egészen mást jeleznek. Simor András jegybankelnök egy múlt heti előadásában rámutatott (a dokumentum innen letölthető, tudósítás itt), hogy a magyar bankrendszer 4 százalékos mérlegfőösszeg-arányos kamatjövedelme Európában a legmagasabbnak számít. Ez leegyszerűsítve drága hiteleket jelent.

Ennek hátterében a pénzintézeteket leterhelő kormányzati adóztatás áll, a következménye pedig a hitelezés lassulása és a gazdasági növekedési kilátások durva leromlása. Bár a kormány ebben nem hisz, Orbán Viktor kijelentette, hogy a bankadó nem hat a hitelezésre, a hivatalos álláspont szerint tehát a sarcoknak nincs köze a gazdasági teljesítményhez.

 A bankokra az elmúlt években kirótt költségvetési terhek
1. Bankadó: 2010-2013 (elvileg megfelezve 2014-ben) – a legnagyobb mértékű az EU-ban
2. Kedvezményes végtörlesztés 2011-ben
3. Moratóriumok 2010 februárjától (2011-től kilakoltatási kvóta)
4. Adósmentő-csomag: árfolyamgát; kamatteher-átvállalás a kormánnyal közösen; nem fizető adósoknak forintosítás és adósságelengedés
5. Tranzakciós adó (2013)

Adótervekben gazdag hónapok

A kormány először az április végén bemutatott konvergenciaprogramban vetette fel a tranzakciós illeték bevezetését, akkor 130-228 milliárd forintos bevétellel számolt. A június közepén beterjesztett 2013-as költségvetési törvényjavaslatban viszont már egy 283 milliárd forintos bevételi előirányzat szerepelt.

Az ezt követő két hétben többször is alapjaiban változott meg a pénzügyi tranzakciós illetékbevétel kormányzati terve. Matolcsy György június 28-i szavaiból az volt kiolvasható, hogy a kormány már 380 milliárd forintos bevételt remél a tranzakciós illetékből. Elmondása szerint ebből 140 milliárdot a kereskedelmi bankok (a Bankszövetséggel kötött megállapodás értelmében, hatezer forintos felső határ mellett), 120 milliárdot az MNB és további 120 milliárdot az államkincstár fizetne be a költségvetésbe. Ez utóbbi tételek kerültek a munkahelyvédelmi akcióterv mögé fedezetként.

Két héttel később érkezett a költségvetési törvényjavaslathoz egy olyan módosító javaslat, amely a tranzakciós illetékből származó bevételi előirányzatot a Matolcsy György által említett 380 milliárd forintról 239 milliárdra csökkentette különösebb indoklás nélkül. Ebből csak az derült ki, hogy 123 milliárd forint a kereskedelmi bankok, a fennmaradó rész pedig a Magyar Államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank befizetéseiből adódik.

Az elképzelésből törvény is lett, azonban az Európia Központi Bank közölte, hogy az adó sérti a jegybank függetlenségét. A kormány nem akart szembemenni az európai állásponttal, így a nemzetgazdasági miniszter első októberi megszorító csomagjából már kimaradt az intézkedés. Az MNB helyett a kormány az államkincstárt terhelte meg jobban, az addigi 10 milliárd forintról 40 milliárdra emelte a kincstár befizetési kötelezettségét. Ezzel együtt a kabinet arról is döntött, hogy az ATM-es készpénzfelvétel az általános egy ezrelékes adókulcs helyett három ezrelékkel fog adózni. Pár napra rá az is kiderült, hogy a kormány nem csak az ATM-es, hanem a bankfiókos pénzfelvételt is három ezrelékkel adóztatná.

Matolcsy második októberi csomagja hozott újabb fordulatot a történetben. A tárcavezető október 17-én bejelentette, hogy az általános tranzakciós adóterhelés egy ezrelékről kettőre nő, a kincstártól pedig a tervezett 40 milliárd kétszeresét szedné be a kormány. Matolcsy azt is bejelentette, hogy a kormány felrúgja a Bankszövetséggel kötött megállapodást, és nem feleződik a bankadó mértéke 2013-tól, ahogy azt a kabinet már tavaly megígérte.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!