Vilhelmina
10 °C
21 °C

Nem tartja a Széll-terveket a kormány

2012.10.26. 09:33

Az elmúlt héten a kormány rövid idő után már másodszor volt kénytelen konszolidációs csomagot bejelenteni a 2013-as költségvetési hiány, az Európai Unió és a befektetők által elfogadott szintjének tartása érdekében. A kormányzati magyarázat kettős mércéről, és politikai nyomásgyakorlásról beszél.

A Policy Agenda heti elemzésében megvizsgálta, hogy korábbi vállalásait (Széll Kálmán tervek) hogyan tartotta be a kormány, és ez alapján valóban erőn felüli megszorításokat várnak-e tőlünk nemzetközi partnereink.

A kormány 2011 tavaszán a Széll Kálmán Tervben összefoglalta azokat az intézkedéseit, amelyek segítik a költségvetési hiány csökkentését. Ezeket a tervezett lépéseket elküldte a kabinet az EU-nak, mint Magyarország konvergencia programját, ezzel kívánta a nemzetközi befektetők bizalmát újra építeni.

A 2013-as évre kb. 900 milliárd forintos egyenlegjavulást hozó csomag végrehajthatóságát többen, köztük a Policy Agenda is, megkérdőjelezte. Az idei költségvetés összeállításakor már látszott, hogy több elemében is jelentősen lelassult a program megvalósítása. A nehézségek, a rossz gazdasági intézkedések hatására keletkező lyukakat próbálta a kabinet a Széll Kálmán Terv 2.0-val orvosolni.

Ennek során 140 milliárd forint kiadáscsökkentésre, és 342 milliárd forint bevételnövelésre tettek javaslatot, valamint jelezték, hogy 2012-ben a korábban elképzeltnél 90 milliárd forinttal kedvezőbb lesz a helyi önkormányzatok egyenlege.

A Széll Kálmán Terv önmagában a növekvő bevételekkel, és csökkenő kiadásokkal kb. 1300 milliárd forintot hozott volna a költségvetés számára. Ennek ellenére az elmúlt hetek arról szólnak, hogy megalapozatlan a 2013-as magyar költségvetési terv, és a kormány újabb intézkedéseket kénytelen meghozni.

A jövő évi költségvetés tervezete alapján a Policy Agenda megnézte, hogy valójában mit volt képes a kabinet végrehajtani az általa korábban felvállalt intézkedésekből (Széll Kálmán Terv és Széll Kálmán Terv 2.0). A Policy Agenda számításai szerint a 2011-es tervekben szereplő 235 milliárd forintos bevételnövekményből kb. 170 milliárd forintot teljesülhet, míg kiadási oldalon 666 milliárd forint helyett 488 milliárd forint lesz a megtakarítás. Azaz önmagában a tavalyi terv végrehajtásából 243 milliárd forint hiányzik, ami jelentős tehertétel a jövő évre. Ily módon tehát a Széll Kálmán Terv egyenlegjavító intézkedéseinek 27 százaléka nem valósul meg.

A legnagyobb vállalást a rokkantsághoz és egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások átalakítása kapcsán tette a kabinet. Azt gondolták, hogy 2011-hez képest 117 milliárd forinttal csökkentik e területen a kiadásokat. Ahogy korábbi elemzésünkben jeleztük, véleményünk szerint a kabinet idén e téren nem képes megtakarítani, mivel lassan halad az átalakítás. Jövő évben már jelentkezhet valamekkora kiadáscsökkenés, de a kormány által a költségvetésben rögzített szám szerint is maximum 42 milliárd forint lehet, bár az idei adatokból kiindulva erősen optimistának tartjuk még ezt is.

A rokkantnyugdíjak rendszerének átalakítása mellett ugyanilyen lassan halad a közösségi közlekedés támogatásának átalakítása. A Széll Kálmán Terv szerint már működnie kellene a Nemzeti Közlekedési Holdingnak és hatékonyabbnak lennie a MÁV struktúrájának. Ez a két változás 50 milliárd forinttal csökkentené a költségvetési kiadásokat. Ezzel szemben jövő évben nőnek a terhei a büdzsének ezen a területen is.

A kabinet a szociális rendszer átalakítása során az egyik fontos teendőnek azt tartotta, hogy a bérpótló juttatás rendszerét újragondolja. Ennek hatására 41 milliárd forinttal csökkennének a kiadások ezen a területen. A valóságban az történt, hogy a korábban sem gáláns ellátást 20%-kal csökkentették, ugyanakkor az így keletkező megtakarítást „elvitték” azok, akik a tervezett létszámon felül megjelentek a szociális rendszerben. Téves gondolat volt az, hogy a fellendülő gazdaság, és az így létrejövő munkahelyek miatt egyre kevesebben kényszerülnek a szociális rendszerbe. Mivel ez láthatólag nem valósult meg - ezért hiába csökkentették a juttatás összegét - jövőre többet költenek el ezen a területen, mint az a 2011-es tervben szerepelt.

A bevételi oldalon is elég ellentmondásos a kép. 2011-ben azzal számolt a kabinet, hogy 2013-ra felére csökkenti a bankadót, és 90 milliárd forintot szednek be ezen az ágon. A jövő évi költségvetésben 72 milliárd forintot terveztek be, amelyet azóta szóban módosítottak, és 144 milliárd forint körüli bevételt prognosztizálnak. Ugyanakkor 2011-ben a kormányzat az elektronikus útdíj kapcsán 100 milliárd forintot remélt még a jövő évre nézve, amely bevételi irányzatot azóta 75 milliárd forintra csökkentettek, látva talán azt, hogy e rendszer jövő év közepére tervezett működőképessége az egyik legkétségesebb vállalás.

Az idén tavasszal bejelentett második intézkedési csomag hatása a kiadások csökkentésére 23 milliárd forinttal kisebb lesz, mint az előzetesen elvárt mérték. Hiába hirdetetett takarékosabb államot a kabinet, és vállalta, hogy a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok racionalizálásával 20 milliárd forintot takarítanak meg, ezzel szemben 2013-ban 113 milliárd forintot költ majd el ezen a jogcímen, szemben az idei tervben szereplő 110 milliárd forinttal. Ezen kívül a bevételi oldalon is kisebb összegekkel számolnak néhány adó esetében a jövő évi költségvetésben, mint a Széll Kálmán Terv 2.0-ban ígérték.

Ebben a programban szerepelt először a tranzakciós illeték bevezetése, amely kapcsán azt kommunikálta a kormány, hogy a hiány tarthatósága érdekében ezen tételből elegendő 130 milliárd forint bevétel. Azóta az látszik, hogy minden időközben keletkező költségvetési lyukat - minden vállalást, amit a kormány nem tudott végrehajtani - ennek az illetéknek a megemeléséből próbál a kabinet befoltozni.

A Policy Agenda számításai szerint amennyiben a kabinet végrehajtotta volna a Széll Kálmán és a Széll Kálmán Terv 2.0.-ben szereplő terveket, akkor kb. 280-290 milliárd forinttal lenne kedvezőbb a költségvetés helyzete. Ez pedig kb. akkora mérték, mint amekkora hiteles egyenlegjavulást várna az Európai Bizottság a magyar kormánytól. Azaz, a tervek megvalósulása esetén már kikeveredhettünk volna a túlzott deficit eljárás alól, biztossá válhatnának a következő évekre szóló EU-s támogatásaink és a nemzetközi pénzügyi bizalom visszaszerzéséhez ténylegesen elérhető lenne a pénzügyi biztonságot jelentő EU/IMF hitel-megállapodás.