Edit
15 °C
29 °C

A nagybirtokosoknak kedvez az új földtörvény

2012.10.27. 17:13

Több mint hetven agrár- és vidékfejlesztési, természet- és környezetvédő civil szervezet arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy a jelenlegi formájában ne támogassák a tervezett földtörvény javaslatát, írja a greenfo.hu. A tervezet szerintük rögzítené Magyarországon a nagybirtokrendszert, továbbá nem nyújt kellően hatékony védelmet a külföldiek tulajdonszerzése ellen. Mindez ütközik a fenntarthatóság Alaptörvényben is rögzített elveivel és a Kormány által elfogadott Vidékstratégiával, a tervezet ezekkel ellentétben gyorsíthatja a vidéki térségek elnyomorodását.

A CSEMETE Egyesület, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Szövetség az Élő Tiszáért által kezdeményezett civil állásfoglalás szerint az Országgyűlés elé benyújtott földtörvény a jelenlegi formájában nem elfogadható.

A kormányzat kommunikációjában azt hangsúlyozza, hogy a most készülő új földtörvény a családi gazdaságok megerősítésének egyik eszköze. Szeretnénk, ha ez így lenne, azonban e tervezet – a hatályos földtörvényhez hasonlóan – korlátlan üzemméret elérését tenné lehetővé a nagyüzemnek és előjogokat biztosítana a nagybirtoknak – emelte ki Kajner Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért elnöke.

Szükséges egy olyan intézményrendszer kialakítása, amely a fenntartható módon gazdálkodó kis- és közepes méretű gazdaságokat részesíti előnyben a földvásárlásnál és a haszonbérletnél. A tulajdon és a bérlet nagyságát a művelési ág és a föld termőképességének megfelelően szükséges szabályozni, tekintettel a településeken rendelkezésére álló földterület mennyiségére is. Emellett biztosítani kell az érintett közösségek valódi beleszólását a földszerzésbe – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

A földtörvény tervezett szabályai nem biztosítják, hogy valamennyi zsebszerződés típus felszámolásra kerülhessen. Ha nem lesz erős törvény és hatékony kormányzati fellépés az elkövetkező másfél évben, 2014-től elveszíthetjük a rendelkezést akár egy millió hektár termőföld felett – jelentette ki Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara volt elnöke.

A civil szervezetek szerint a fenti problémák fényében a törvény elfogadását nem szabad elsietni, hiszen 2014. május 1-jéig bőven lenne időnk a felmerült kérdések érdemi társadalmi vitájára és a Vidékstratégiával összhangban lévő törvény elfogadására.

A civilek arra kérik az országgyűlési képviselőket és a kormányt, hogy dolgozzák át a beterjesztett földjogi szabályozást úgy, hogy az a táji adottságoknak megfelelő gazdálkodást segítse elő. Biztosítson a törvény valódi előnyt az olyan kis- és közepes méretű gazdaságoknak, amelyek a természeti erőforrások megóvásával együtt megélhetési lehetőséget teremtenek a mainál sokkal több embernek, összhangban a Nemzeti Vidékstratégiával.

Bencsik János fideszes képviselő, volt államtitkár facebook oldalán figyelemre méltónak nevezte a civil összefogást. "Magam is úgy látom, hogy ez a törvénytervezet minden előremutató szabályozási eleme ellenére, ebben a formájában megerősíti a hazai nagybirtokosok és bérlők kiváltságos helyzetét, miközben korlátozza az őstermelők, egyéni gazdálkodók és családi gazdaságok birtokszerzési lehetőségét. Egy-egy gazdasági szereplőnek tetszőleges számú üzem létesítését teszi lehetővé, miközben tulajdonosaikon, mint természetes személyeken keresztül a birtokszerzés terén is megkülönböztetten kedvező helyzetbe kerülnek" - írta Bencsik.

"Nem jó irányba haladnak ma a dolgok a magyar agráriumban, ez látszik abból, ahogyan 2010 óta elosztották mintegy 20 ezer hektárnyi állami föld lejáró bérleti jogát, és ezért a felelős a politikai elit, amely szövetkezett a spekulatív tőke embereivel, pedig pont azt ígérte, hogy megvédi attól a mezőgazdaságot" - jelentette ki tegnap Ángyán József is a bama.hu beszámolója szerint. A volt földművelésügyi államtitkár a Patacs Rácváros Egyesület meghívására tartott Pécsett előadást.

Ángyán elképesztőnek nevezte, hogy Csányi Sándor baranyai „zenélő” és légkondicionált, 3,5 milliárdos tehenészete jelentős közpénz hozzáadásával épülhetett fel, ami szerinte gazdaságilag nonszensz, ahogy az is, hogy a bankár bejelentette, szeretné, ha az ilyen típusú létesítményekre szabnák az új földtörvényt.