Ambrus
-1 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Ez így államcsőd lesz, Budapest!

2012.11.09. 14:19 Módosítva: 2012.11.09. 14:40

Az egyik nagy nemzetközi hitelminősítő azt üzente a magyar kormánynak: ha erőből, önhatalmúlag kényszerítené rá a bankokat arra, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságcsomagon valamekkora veszteséget szenvedjenek el, az jogilag csődeseménynek minősülne, azaz részleges államcsőd állna be – írja az Origo több forrásból származó, hivatalosan nem megerősített információkra hivatkozva.

Az indok az, hogy egy ilyen esetben az állam egyoldalúan bejelenti: hitelei egy részét nem fizeti. „Ha erőből, önhatalmúlag kényszerítené rá a bankokat a kormány, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságcsomagon valamekkora veszteséget szenvedjenek el, az jogilag csődeseménynek minősülne” – írja a lap.

A lap szerint egy újságíróknak tartott fideszes háttérbeszélgetésen a héten az hangzott el, hogy 10-15 százalék körüli kedvezményt érvényesíthet a kormány az adósságon, de a Népszabadság pénteken arról írt, hogy 20-25 százalékot is megspórolna magának. Azaz bankok jelenlegi követelésének csak a 75-90 százalékát törlesztené a továbbiakban, ami a 612 milliárdos átvett vagyonnál 60-155 milliárd közötti banki mínuszt jelentene..

A bankoknál ez azonnali veszteségként jelentkezne. Cserébe felszabadíthatnák a kockázatos önkormányzati hitelek után eddig képzett céltartalékot és valamekkora tőke is újra rendelkezésükre állna (mivel az önkormányzatokat szigorúbb tőkekövetelmények mellett lehet finanszírozni, mint közvetlenül az államot). Az egész akció egyenlege attól függ, hogy mekkora kedvezményt akar érvényesíteni az állam.

A lap ügyben jártas banki forrásai szerint 10 százalék körüli diszkontnál még épp jól járnak a bankok, ennél nagyobb banki veszteség esetén azonban a bankrendszer többet veszítene, mint amennyit nyerne a másik oldalon. A kormány viszont bármekkora kedvezmény ér el, azon nyer.

Mérgesedő viszony?

Névtelenül nyilatkozó banki forrásunk elmondta: a témában a Bankszövetség kedden egyeztetett a kormánnyal, ezen a tárgyaláson a bankok tényleg szóba hozták a technikai államcsőd lehetőségét és annak káros hatásait is. Ez viszont csak akkor következne be, ha a kormány egyoldalúan, a bankok beleegyezése nélkül döntene az önkormányzati tartozások egyoldalú csökkentéséről. Ugyanakkor „még nem tartunk itt, nem ilyen hangulatban telt a beszélgetés” – fogalmazott.

Forrásunk elmondta: az önkormányzati feladatok jövő évi átalakítása miatt a települések bevétele csökkenni fog, és a kiadásaik is mérséklődnek. A változó körülményekre a bankoknak is reagálni kell, hiszen az ügyfelek, ebben az esetben a települések gazdálkodási körülményei változni fognak. Példaként elmondta: ha egy bank által hitelezett cég eladja az egyik üzletágát, ami átírja a pénzügyi helyzetét és a kilátásait, akkor az őt hitelezőkkel is le kell üljön és újra kell tárgyalja a kölcsönei feltételeit.

A dolog hasonlóan kellene működjön az önkormányzatokkal is, a bankok most erre törekszenek: minden hitelezett településsel le kell ülni és át kell beszélni a jövőt. A megoldás optimális esetben az ilyen beszélgetésekben kell megszülessen, a lépések között pedig szóba jöhet a tartozás visszafizetésének az átütemezése, a kamatfeltételek, de akár a devizanem megváltoztatása is. Az egységes, minden önkormányzatra érvényes megoldások nem jók, hiszen minden városnak más a helyzete - fogalmazott a forrásunk, aki szerint a kormány és a Bankszövetség közötti tárgyalások folytatódni fognak. A bankszakember azt is hozzátette: a felsorolt lépések (a kormányzati diktátumot leszámítva) nem csak az önkormányzatoknak, hanem sok esetben a bankoknak is előnyösek lehetnek.

A kormány sem akarja

Az Origo kormányközeli információi szerint a kabinet komolyan veszi a hitelminősítői figyelmeztetést: a Nemzetgazdasági Minisztériumban és az Államadósság Kezelő Központban is nagy erővel dolgoznak azon, hogy olyan megoldást találjanak, amely nem minősül csődeseménynek. A konkrét formáról, a szóba jöhető variációkról nincs pontos információnk, de az biztos, hogy az állami akarat erőből történő átvitelénél időigényesebb, munkásabb megoldásról lehet csak szó.

A lap szerint a közelmúltban Budapesten jártak a Moody's és a Standard&Poor's szakemberei. Ez önmagában természetes, év vége előtt a hitelminősítők mindig felülvizsgálják az egy évvel ezelőtt adott besorolásukat (azzal került bóvli kategóriába Magyarország). Október első felében azonban a Fitch és a Standard and Poor's is jelezte, hogy IMF-megállapodás híján nagyobb esélye van annak, hogy újra leminősítik Magyarországot.

Hogyan lehet ebből csőd?

A Portfolio.hu egy korábbi elemzésében már körbejárta az államcsőd lehetőségét. Ha az átvett önkormányzati hitelek vagy a kötvényadósságok nem törlesztetnek vagy átütemeztetnek, esetleg egy „Végtörlesztés 2.0” formát öntve részlegesen le kell írni őket, akkor nem nulla az esélye annak, hogy ezt az eseményt az ilyen ügyletek keretrendszerét kialakító és felügyelő nemzetközi szervezet nemteljesítésnek ítélheti meg.

Ez komoly lavinát indíthat el a magyar államadósságot birtokló befektetői körben. Egy ilyen eset lehetséges kimenetelei közt a forint gyengülése, a kockázati felárak és a hozamok megugrása és egy várható leminősítés is szerepelhet.